Tucatnyi ázsiai cég képviselője hallgatta figyelmesen azokat az általában Magyarország előnyeit ecsetelő prezentációkat a pénteken véget ért kétnapos Ázsia@Magyarország információs társadalom fórumon, melyek főképp azt hangsúlyozták, hogy nekünk a híd szerepének felvállalása lehetne a küldetésünk Ázsia és az Európai Unió többi állama, valamint a Balkán között. A rendezvényen képviselt külföldi cégek – mintegy 300 milliárd dolláros éves forgalmuk is jelzi a jelentős gazdasági potenciált – most gondolják aktuálisnak a kelet-közép-európai intenzív piaci megjelenésüket, ezért várják a magyar kormánytól is, hogy a térségbeli lehetőségek elemzéséhez megfelelő információkat biztosítsanak. Persze nekünk is elemi érdekünk, hogy minél jelentősebb tőke érkezzen ebből a régióból egyrészt a termelésbe, másrészt a kutatás-fejlesztésbe, tovább színesítve a már itt lévő multinacionális vállalatok széles skáláját. Japánból Kozo Takahara miniszterhelyettes vezetésével többek között olyan iparági vezető vállalatok érkeztek a fórumra, mint az NEC és az NTT, rövid előadások keretében meggyőződhettünk róla, hogy részükről erőteljes expanzió várható rövidesen Európa keleti felében, amihez hídfőállásokat keresnek a térségben. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára szándéknyilatkozatot is aláírt Japán, Vietnam és Indonézia szakminisztériumaival arról, hogy a felek tovább erősítik az országok közötti informatikai együttműködést. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy a felek közös erőfeszítéseket tesznek a befektetések ösztönzésére, és minden lehetséges fórumon (International Telecommunication Union, OECD) ösztönzik a további együttműködést. A szerződés kiemelt területként említi az információtechnológiai politikát, az információs társadalom fejlődését szolgáló "legjobb gyakorlatok" átvételét, e-kormányzati, e-oktatási, e-biztonsági, e-városi megoldásokat és a szélessávú fejlesztéseket – számol be mindezekről a kormányzati Magyarország.hu internetes portál.
A rendezvény résztvevői között találkozhattunk a Kínából érkezett – a Flextronicsszal színes televíziót gyártó – Hisense Group vezetőivel, és itt voltak a távközlési berendezéseket, eszközöket gyártó ZTE Corporation képviselői is, ez utóbbi cég a közelmúltban kötött szerződést az Invitel távközlési céggel ADSL-modemek szállításáról. Wang Sudong kínai informatikai miniszter közel félórás előadásában felvázolta a kölcsönös előnyökre építhető együttműködési lehetőségeket. Kína nagyon aktív lesz a magyar kapcsolatok építésében a közeljövőben, érdemes a befektetésekre vágyó magyar cégeknek is odafigyelni a kínálatokra.
Korea jól ismerheti a magyar lehetőségeket, mivel többek között a Samsung és az LG már jó ideje jelen van hazánkban, ezért is volt jelzésértékű Chang-kon Kim, a Koreai Köztársaság informatikai miniszter-helyettesének jelenléte, aki elmondta a most beruházást fontolgató ázsiai cégeknek, hogy Magyarországot földrajzi helyzete és az általa képviselt kulturális értékek miatt is jó partnernek tartják. Kim egy nemzetközi vizsgálatra utalva elmondta, hogy Korea – az Egyesült Államokkal karöltve – vezető helyen áll az e-kormányzati szolgáltatásokban, náluk minden közigazgatási dokumentumot már elektronikus formában kezelnek. A miniszterhelyettes azt is kiemelte, hogy országában az export csaknem egyharmadát az it-szektor adja.
A rendezvényen olyan világcégek vettek részt, mint az NEC, az NTT, a Huawei, a Starhub, az LG, a Samsung. Az NTT-t, a China Telecomot és a Korea Telecomot vélhetően a magyarországi harmadik generációs szolgáltatás (3G) jövő évre tervezett bevezetése késztethette megjelenésre. A kínaiak, koreaiak, japánok mellett Budapestre érkeztek az indonéziai, malajziai, szingapúri, thaiföldi és vietnami telekommunikációs és információtechnológiai cégek vezetői, képviselői is. A fórumon együttműködési megállapodást ír alá az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az indonéziai BIDA (Batam Industrial Development Authority) is. A két intézmény célja a Magyarországon már több éve működő Sulinet programon alapuló kísérleti projekt beindítása az indonéziai Batamban.
Magyar részről Spányik Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség igazgatója és Reszler Ákos, az IVSZ vezetője 20-20 percben prezentálta a hazai gazdasági és társadalmi környezetet. Vezető szoftvercégeink mutatták be termékeiket mintegy „étvágygerjesztőként”, a magyar ízek távol-keleti bevezetőjeként. Bojár Gábor a Graphisoft részéről a világ első, kereskedelmi forgalomban kapható ötdimenziós (5D) építészeti kivitelezést támogató rendszeréről beszélt, míg a Freesoft a Linux alapú és többnyelvű (többek között kínaiul is tudó) platformfüggetlen megoldásait propagálta. A magyar tőzsdén jegyzett cég már részt vett az eGovChina2004 kiállításon, amely a pekingi Exhibition Centerben került megrendezésre augusztusban, itt kiállítóként a kínai partnerével közösen mutatta be ügyiratkezelő rendszerét potenciális üzleti partnercégeknek és kormányzati szereplőknek, amelyet többek között több magyar minisztériumban használnak eGovernment back-office alkalmazásként ügyirat-nyilvántartási feladatokra. A Megatrend bemutatkozásában az Infosys rendszer szerepelt, melyre jelenleg 170 hazai közép- és nagyvállalat bízza gazdálkodásának sikerét. Az is elhangzott, hogy a cég nagyon erős üzleti versenyben van riválisaival, a siker egyik tényezője a piaci terjeszkedésük lehetne.
Jó ötlet volt a rendezvényen bemutatni a Budapesti Infopark kiváló adottságait, ahol még akad hely megtelepedésre az ázsiai kontinens vállalatainak is, ide elsősorban a high-tech K+F tevékenységet folytató vállalatokat várják egyre jobb körülményekkel.
