A hazai informatikai munkaerő-piacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátor-hatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban. Ám ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta – mondta korábban a Világgazdaságnak Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója, akit a lap mai tudósításában idéz fel. Ehhez képest a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus (szoftverfejlesztő) szakokra első helyen az idén alig mintegy ötezren jelentkeztek, miközben az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.
A fő probléma a szakember szerint, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya. Az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között kétharmadára csökkent (15 ezerről 10 ezerre). Az első helyre jelentkező összes felvételizőknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát – Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány. A felvettek száma hasonlóan, 38 százalékkal apadt (8600-ról 5300-ra). Ráadásul óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás: a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést.
Biztos üzlet a magánképzés
A riport felhívja arra a figyelmet, hogy a hiányban egyre többen látnak üzleti lehetőséget, így megjelentek a piacon olyan magáncégek is, amelyek iskolarendszeren kívüli informatikai képzéseket kínálnak. A volt informatikai cégvezetők által alapított Codecool például Budapesten 1,5, Miskolcon pedig 1,3 millió forintos tandíjért kínál 18 hónapos intenzív, nem akkredtitált nappali programozóképzést. A cégnél annyira biztosak abban, hogy tudják, milyen tudás hiányzik a piacról, hogy megelőlegezik a tandíjat, amelyet csak az első fizetésből kell elkezdeni törleszteni. Sőt még garanciát is hajlandók vállalni: aki három hónap múlva nem talál állást, annak nem kell visszafizetnie a tanfolyam árát.
A hiány alaposan feltornázta a béreket az IT-szektorban: a Hays idei felmérése szerint tavaly átlag 8-10 százalékkal emelkedtek a fizetések az ágazatban, amely a bankszektor után már eddig is a legmagasabb jövedelmeket kínálta. A cégek egymás elől vadásszák le nemcsak a tapasztalt szakembereket, de már a friss diplomás kezdőkért is sorban állnak. A szoftverfejlesztőknél már a junior pozícióban jellemzően bruttó 410 ezer forint körül alakulnak a bérek, a ranglétrán feljebb lépegetve már 600–900 ezer között mozognak az összegek, a vezető állásokban pedig jellemzően havi 1,1 milliót lehet keresni. A fejvadászcégek szerint még ennél is valamivel többet ki tudnak harcolni a keresett nyelveken, például Javában programozó fejlesztők esetében.
A szektor vállalatai kénytelenek egyre több pénzt és energiát fektetni a munkaerőhiány elleni küzdelembe. A Szegeden és Debrecenben az idén 3,6 milliárd forintos bővítést végrehajtó amerikai szoftverfejlesztő, az EPAM Systems például duális képzést indít a helyi egyetemeken, emellett saját képzési programján, az EPAM Akadémián belül indított olyan kurzusokat, amelyek pár éves gyakorlattal rendelkezőkből faragnak néhány hónap alatt a cég igényeinek megfelelő szoftverfejlesztőket. A Magyar Telekomnál úgy gondolják, hogy a fiatalok motiválása és inspirálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben kedvezőbb munkaerő-piaci kép rajzolódjon ki. A tavaly ősszel indult és az idei iskolaszezonban is folytatódó „Legyél te is informatikus!” programban a vállalatcsoport önkéntesei járják az iskolákat, hogy bemutassák a hivatásban rejlő karrierlehetőségeket.
