A portfolio.hu nagyinterjút készített Laufer Tamással, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökével, és a ma megjelent szövegben sok értékes információt osztott meg az elnök.
Laufer Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarországon kiemelkedően magas az IKT-szektor hozzájárulása a gazdasághoz, ma már a szoftverfejlesztés és informatikai szolgáltatás a valódi hajtóerő, és a pár év alatt megtöbbszörözött termelési érték folytán a szektor az elektronikai gyártás nélkül is a magyar export közel tíz százalékát adja: ma már 25-30 ezer ember foglalkozik szoftverfejlesztéssel, ami óriási fejlődés a 2012-es 10 ezerhez képest. Ráadásul egy szoftverfejlesztő termelékenysége 4-5-szöröse egy összeszerelő üzemben dolgozó munkásnak.
Jók vagyunk, de nem eléggé
Kérdésre válaszolva Laufer Tamás elismerte: valóban gond az, hogy a szektorban megtermelt hozzáadott érték háromnegyedét külföldi vállalatok, multinacionális cégek állítják elő, mivel ez nagy kitettséget jelent. Ezzel kapcsolatban kifejtette: „A versenyképességünket most folyamatosan veszítjük el az IKT területen, mert nincs annyi ember, amennyire szükség lenne a piacon. Az elmúlt években rengeteg működőtőke érkezett az országba, shared service shared service hátán. Olyan nemzetközi vállalatoknak van Magyarországon informatikai fejlesztő központja, mint például a Morgan Stanley, Exxon Mobil, Siemens, Continental, Bosch, Lufthansa. Amikor a GE Healthcare néhány éve Magyarországra jött, a LinkedInen 1 millió forint körüli fizetésekkel levadászták a piacot. Aki utána érkezett, az már 1,2-1,3 millióért vett fel informatikusokat, tavaly októberben pedig már 1,8 millió forintért vettek fel a LinkedInen keresztül olyan embereket, akik még nem töltötték be a 30-at, és 4-5 éves Java fejlesztési tapasztalattal rendelkeznek.”
Mindezt súlyosbítja az a körülmény, hogy a kormányzat bizonyos szempontból pozitív törekvése – milliárdos nagyságrendű támogatások biztosítása a beérkező működőtőkének – nyomja fel a béreket, nem is kicsit, így a hazai kkv-k, akik nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, hátrányba kerülnek. Az elnök ugyanakkor lát biztató kezdeményezéseket – Ipar 4.0 program, Nemzeti Technológiai Platform, 5G Koalíció –, de a digitalizáció szükségességét kiemelve azért kritikusan hozzátette: „Megjegyzem az is a versenyképesség ellen hat, hogy emeljük a minimálbért, miközben a termelékenységünk nem nő.” Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem a munkamorállal van baj, hanem a termelésirányítás és a technológiai felkészültség elmaradottsága okozza, hogy Magyarországon a termelékenység harmada a nyugatinak. És ez a helyzet az automatizáció és a robottechnológiák terjedésével várhatóan még rosszabb lesz.
A kulcs az oktatás átalakítása
Laufer Tamás újra elmondta, amit már sokszor hangoztatott: az oktatás minőségének emelése sem csodaszer: a gépek okosabbak és gyorsabban tanulnak, ezért gyökeresen át kell alakítani a munkavállalók szemléletét: „Egy ember valószínűleg 4-5-ször fog változtatni az életpályáján, és nemcsak munkahelyet, hanem akár foglalkozást is. Ehhez szükség van kreativitásra, rendszerlátó képességre, arra, hogy képes legyek együtt dolgozni másokkal, és hogy egyénileg képes legyek döntéseket hozni. Ez mind olyan képesség, amire a mai munkavállalók nagy része nem képes, és jelenleg az iskolában és egyetemen sem oktatjuk.”
Sokan kétségbe vonták a közelmúltban az „informatikai gyorstalpalók” létjogosultságát és terjedését. Az elnök erre a következőképpen reagált: „A cégek nem tudják kivárni azt a 3-3,5 vagy 5 évet, amíg az informatikusok elvégzik bachelor vagy master szakot, hanem már másodévesen elviszik a hallgatókat. Az egyetemek teljesen ki vannak akadva. Több probléma is van a felsőoktatási rendszerrel, nemcsak az a baj, hogy nem végzik el a diákok a képzést, hanem alig van oktató, mert az iparban négyszer akkora fizetést adnak. Az egyetemek a legjobb diákokat akarják ott tartani oktatónak, de ez nehezen megy, mert aki nem volt olyan jó diák, két év múlva már saját kocsival jár, és öt év múlva a tízszeresét keresi annak, mint aki doktorál. Borzasztó nagy igény van a programozásra, az informatikai mérnöki munkára.” Vagyis – vázolja a megoldást az elnök – nem ilyen teljes körű képzésekre kell törekedni, hanem az arra alkalmas embereket nagyon rövid idő, pár hónap alatt meg kell tanítani egy-egy speciális feladatkör szakmai alapjaira, és ez nem lehetetlen.
Az ösztöndíj is segíthet
Mivel ez valójában felnőttképzés, ez az egyik hangsúlyos program, Laufer Tamás példát is mondott: „…az IVSZ közösen a BME-vel, az Óbudai Egyetemmel és a Pannon Egyetemmel elérte, hogy új informatikai üzemmérnök szak indul, aminek a képzési ideje 2+1 év. Itt a diákok két év elméleti oktatást kapnak, csökkentett elméleti tantárgyakkal, programozás fókusszal, majd egy év vállalati gyakorlat következik. Így a 3,5 év helyett tulajdonképpen csak két év a képzés, mert a 3. évben már többet kereshet, mint egy gyakornok. Erre még február 15-ig lehet jelentkezni, és azt gondolom, hogy nagyon népszerű lesz, mert aki ezt megcsinálja, és két év múlva úgy dönt, hogy szeretne egy mesterdiplomát, akkor ugyan pár kreditet pótolnia kell, de nyitott a továbblépési lehetőség.” Ezt kiegészíti egy államilag támogatott informatikai ösztöndíj, az IVSZ várja ennek bevezetését: „Kidolgoztunk egy közös koncepciót az említett egyetemekkel és az EMMI-vel közösen, volt is már egy bejelentés, hogy vagy hamarosan, de legkésőbb szeptembertől bizonyos kreditpont után és egy bizonyos féléves osztályzat után minden informatikushallgató 100 ezer forint ösztöndíja kaphat.”
További részletek más témákról is a portfolio.hu cikkében olvashatóak.
