A Kaspersky Lab megbízásából a Würzburgi és a Nottingham Trent Egyetem közös kísérlete azt találta, hogy a résztvevők, akik egyedül várakoztak egy teremben, átlagosan csak 44 másodpercig bírták ki okostelefonjaik nélkül. A férfiak csak 21, míg a nők 57 másodpercet vártak.

Hogy jobban elmélyedjenek a digitális készülékekkel való kapcsolatukba, tíz perc után megkérdezték a résztvevőket, hogy mit gondolnak, mennyi idő után nyúltak telefonjaik után. A legtöbben 2-3 percet mondtak, ami rámutat a jelentős különbségre az észlelés és a valós viselkedés között.

Az eredményekkel kapcsolatban Jens Binder, a Nottingham Trent Egyetem kutatója megjegyezte: „A kísérlet azt sugallja, hogy az emberek sokkal jobban kötődnek ezekhez a készülékekhez, mint azt hiszik, és amikor egyedül vagyunk, szinte ösztönösen fordulunk okostelefonjainkhoz, már nem szoktunk várni. Az azonnali információs és kommunikációs lehetőségek által az okoskészülékek sokkal inkább a mai ember digitális társai, mintsem egy technológiai eszköz.”

Addikció

A fenti egyetemek további kutatásai azt találták, hogy a telefonnyomogatási kényszer egy újonnan megnevezett jelenségre vezetethető vissza, ami az angolszász országokban már saját szlengesült betűszóval rendelkezik: a FOMO (fear of missing out) az a félelem,amikor attól tartunk, hogy lemaradunk valami fontos eseményről, ha nem vagyunk az interneten. Egy kérdőívben azok a résztvevők, akik többet használták telefonjaikat, gyakrabban éreztek FOMO-t.

„Minél többet használják a résztvevők telefonjaikat, annál jobban félnek attól, hogy lemaradnak valamiről, amikor nincs a kezükben. Nehéz megmondani melyik az ok és melyik az okozat – azért használják többet a telefont, mert félnek attól, hogy lemaradnak valamiről; vagy olyan sokat használják, hogy ettől kezdenek el aggódni.” – fűzte hozzá Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem kutatója.

A tanulmány szerint minél többet használjuk telefonjainkat, annál stresszesebbek leszünk. De meglepőmód, amikor az általános elégedettségükről kérdezték a résztvevőket, nem volt különbség a sokat használók és a keveset használók között. Vagyis: az okostelefon-használat okozta stressz nincs hatással az általános jólétünkre.

A tízperces várakozás során a résztvevők átlagosan az idő felét töltötték okostelefonjukkal. A Kaspersky Lab korábbi kutatásai már kimutatták, hogy sok mindenben támaszkodunk mobilkészülékekre manapság, eszközként használva őket, hogy ne kelljen többé tényeket, adatokat megjegyezni. A válaszadók többsége például nem tudta aktuális partnere telefonszámát, de még mindig emlékezett az otthoni telefonszámra tízéves korából.

„Manapság életünk szerves része az okostelefon, ez a hasznos tárgy, amit gyakran magától értetődőnek veszünk. Mivel állandóan velünk van, hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy valójában mennyire értékesek a rajta tárolt személyes emlékek és más adatok miatt” – mondja David Emm, a Kaspersky Lab senior biztonsági kutatója. „Ezek nem csak nekünk értékesek, hanem a kiberbűnözőknek is. Ha személyes készülékeinket feltörik, elveszíthetjük a barátainkhoz vezető kommunikációs csatornát és egy végtelen információforrást is.”