Наша девушка
Egy olyan ifjúsági mozgalom vállalta magára a felelősséget a 2007 májusában Észtország ellen indított, diplomáciai vihart kiváltó „kiberháborúért”, mely az orosz kormányzat, a Kreml támogatását élvezi – adta hírül tegnapi riportjában a Financial Times.
Az észt vezetők már akkoriban Oroszországot sejtették a háttérben, mivel az ország infrastruktúrájának fontos informatikai pontjait célzó támadások a tallinni második világháborús szovjet emlékmű eltávolítása, április 27. után kezdődtek, s folytatódtak egészen május közepéig.
Oroszország a kezdetektől fogva folyamatosan tagadta, hogy közük lenne az eseményekhez, ám tegnap Konsztantyin Goloszkokov, a Nási, a Kreml által támogatott ifjúsági mozgalom „komisszárja” elmondta a Financial Times riporterének, hogy ő és társai szervezték az internetes támadást. Goloszkokov véleménye szerint egyébként ez nem „kibertámadás”, hanem „kibervédekezés” volt, mellyel arra akarták rádöbbenteni az észt hatalmat, hogy az emlékmű eltávolítása törvénytelen. Úgy véli, semmiféle illegális tevékenységet nem végeztek, mindössze annyit tettek, hogy bizonyos weboldalakat igen sűrűn látogattak meg, s az már az üzemeltetők hibája, hogy ezt a forgalmat nem bírta el a rendszerük. Goloszkokov ugyanakkor határozottan tagadta, hogy a kormány megbízását hajtották volna végre: „Mindent saját elhatározásunkból tettünk.”
A Nási egyébként a hajdani kommunista ifjúsági szövetség, a Komszomol mintájára létrehozott szervezet, egy névleg magánfinanszírozású mozgalom (Молодежное демократическое антифашистское движение „Наши” – „A mieink”; Demokratikus Ifjúsági Antifasiszta Mozgalom), ám azt biztosan lehet tudni, hogy Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml egyik fő ideológusának kezdeményezésére jött létre.
Maga a támadás – melyet azóta a NATO szakemberei is vizsgáltak – túlterheléses, úgynevezett DDoS akció volt, amikor zombigépek ezreinek segítségével olyan mértékben terhelik le a célba vett rendszereket, hogy azok működésképtelenné válnak. Katrin Pargmae, az Észt Informatikai Központ szóvivője elmondta, hogy a bankokat, közintézményeket érő, másodpercenként 100 megabájtos forgalmat generáló támadások összesen 178 országból érkeztek.
