Az arsboni.hu jogi portálon nemrég jelent meg Osztovits András kúriai bíró, tanszékvezető egyetemi tanár rövid, de igen tartalmas összefoglalója arról a nagyszabású projektről, melynek célja, hogy Kínában megteremtsék az „okos bíróságok”, ill. az „internetbíróságok” rendszerét (Okos eszközök, okos bíróságok – online igazságszolgáltatás Kínában).
Az összefoglalás megmutatja, hogy a ténylegesen 2016-ban megindított fejlesztés nyomán mára már három internetbíróság működik Kínában, ahol a különféle technológiák egymásra épülő rendszerei lehetővé teszik, hogy a jogi eljárások monoton, időrabló, automatizálható részeit robotizálják. Mindez jelentősen egyszerűsíti és felgyorsítja egyes eljárások lefolytatását, a jogi folyamatban a szakemberek csak a legfontosabb, emberi mérlegelést kívánó pontokon lépnek be aktívan.
Ezekhez, az Osztovits András által bemutatott fejlesztésekhez szorosan kapcsolódik egy friss hír, melyről South China Morning Post számolt be: kínai kutatók közölték, hogy a világon elsőként alkottak meg egy olyan gépet, mely a mesterséges intelligencia segítségével bizonyos ügyekben önállóan képes a „vádemelésre” – vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján meg tudja határozni, hogy az adott ügyben a gyanúsított esetében eléggé megalapozott-e a gyanú ahhoz, hogy bíróság elé állítsák.
A gépet az ország legnagyobb és legtöbb esetet vizsgáló ügyészsége (Shanghai Pudong) megbízásából készítették el, és itt is tesztelik. Az eddigi eredmények alapján a rendszer 97 százalékos pontossággal „emel vádat”. A projektet vezető Shi Yong, a kínai tudományos akadémia big data és tudásmenedzsment laboratóriumának vezetője szerint igen nagy az esély rá, hogy egy olyan rendszert állítsanak munkába, mely jelentős mértékben csökkenti majd az ügyészek leterheltségét.
A világ sok részén használnak már mesterséges intelligenciára alapuló technológiákat az igazságszolgáltatási folyamatokban, és Kína az elsők között kezdte meg ilyenek alkalmazását: pl. a System 206 néven emlegetett eszköz képes a begyűjtött bizonyítékok erősségét értékelni, elemezni a letartóztatás feltételeit, illetve azt, hogy a gyanúsított mennyire lehet veszélyes a közösségre.
Ezek azonban segédfeladatok, és az új fejlesztés ezektől minőségileg tér el, itt ugyanis már bevonják egyes döntési folyamatokba is.
Mindez nagyon nehéz feladat: a rendszernek egy döntés meghozatalához szelektálni és súlyoznia kell a rendelkezésre álló adatokat úgy, hogy a hasznos információk ne tűnjenek el. A gépet 2015 és 2020 között több mint 17 ezer korábbi eset segítségével tréningezték, „tanították be”. Jelen pillanatban megbízható pontossággal nyolc típusú bűncselekmény esetében tud döntést hozni: ilyenek pl. a hitelkártyacsalás, lopás, csalás, közbotrányokozás, vagy a közúti veszélyeztetés.
A projekt nem kevés ellenállást váltott ki a kínai jogászok körében, a legfőbb ügyész sem rajong az ötletért: valamennyien úgy vélik, hogy kockázatos dolog döntéseket bízni egy gépre – bizonyos segítséget nyújthat, de az emberi közreműködés kihagyhatatlan az esetek megítélésben – hangoztatják az ellenzők.
