A kínai kormány, illetve a legfontosabb pénzügyi szabályozó hatóságok a hét közepén tették közzé azokat az új szabályokat, melyek célja, hogy az országban dinamikusan növekvő online pénzügyi szektorban visszafogják a csalásokat és az illegális tevékenységeket.
Az Államtanács (gyakorlatilag: a kormány) által még áprilisban elfogadott dokumentum iránymutatásokat tartalmaz, és újdonsága, hogy a korábbinál sokkal szigorúbban szabályozza az online pénzügyi tevékenységeket, beleértve a p2p hitelezést, a crowdfundingot, illetve a harmadik feleket bevonó fizetési akciókat.
Nagy ötlet árnyoldalakkal
A p2p, vagy mondhatjuk közösségi hitelezés angolszász találmány, a Szilícium-völgyben született meg az igazán működő formája, de nem sokkal később globális karriert futott be, különösen a világgazdasági válság 2008-as eszkalációja után. A hitelre szorulók számára óriási előny, hogy a szokásos bonyolult és nehézkes, a bankoktól függő procedúráktól mentesülnek – pl. az oly fontos hitelképességi mutató meghatározásától, ami sokak számár lehetetlenné teszi az akár minimális összegű kölcsön felvételét is –, a magánszemélyek közösségi keretek között döntik el, hogy kinek adnak kölcsönt, és kinek nem.
Eredeti formájában a megszokott pénzügyi struktúrát elkerülő rendszer igen nagy lehetőségeket tartalmazott, és úgy tűnt, a kockázat is elviselhető. Ám ahogy egyre népszerűbb lett, egyre több csaló jelent meg, illetve a „hivatásos” pénzintézetek is rástartoltak, ami viszont a koncepciót kezdte ki. Emellett elengedhetetlen a kölcsönadókat és a hitelt keresőket összehozó, az online platformot működtető vállalkozás, akik viszont igen gyakran úgy végzik tevékenységüket, hogy az kárt okoz mindkét félnek.
Kínában hatalmas piaca alakult ki a p2p kölcsönzésnek, jelenleg évi 93 milliárd dollárosra becsülik az éves pénzmozgást. Ám elszaporodtak a visszaélések, és a kínai kormány ezek ellen szeretne fellépni. Korábban gyakorlatilag automatizált módon lehetett ilyen tevékenységbe belevágni, ezt augusztusban megszüntették, és most több új szigorítást vezettek be, pl. számlavezetési előírást, egy sor regisztrációs kötelezettséget, és legfőképp megtiltották, hogy az ilyen platformokat üzemeltetők belevágjanak a hagyományos pénzpiaci tranzakciókba: vagyonkezelésbe, kereskedésbe, illetve magas kockázatú értékpapírok forgalmazásába. Emellett az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások is ki vannak tiltva ezekről a platformokról, ha nem szerezték meg a szükséges hatósági engedélyeket.
