Sok civil szervezet csupán bemutatkozási lehetőségként, mellékes megjelenési formaként használja a netet. Az általuk üzemeltetett honlapok többsége kevéssé interaktív, az érdeklődők csupán egy rövid bemutatást találnak az intézményről. Ennek egyik oka, hogy a civil szervezetek forráshiánnyal küzdenek.
A megváltozott cselekvési tér nagyobb kihasználtságot és odafigyelést igényel. A civil szervezetek, mozgalmak és politikai pártok nem használják ki megfelelően az internet adta lehetőséget, nem úgy közelítenek hozzá, mint egy új médiumhoz. Mindez a civil társadalom és az internet kapcsolatát körüljáró konferencián fogalmazódott meg, amelyet pénteken a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Rajk László Szakkollégiuma szervezett. Az egész délutánt felölelő konferencián elhangzó előadások és beszélgetések a civil mozgalmak internethasználatát járták körül, és elemezték az infokommunikációs eszközök elterjedésének hatását a társadalmi mozgalmak mobilizáló képességére, szerkezetére és szerepére. A konferencia három szekcióülésén a társadalmi mozgalmak és az internet, a civil szervezetek és a net kapcsolatát, illetve az online tevékenység gyakorlati megvalósulását elemezték. A bevezetőt Kitzinger Dávid, az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola hallgatója tartotta. Szerinte az információs technológia térhódítása megfelelő keretet ad, hogy újragondoljuk a stabilnak és megbonthatatlannak hitt kapcsolatokat, próbának vessük alá fogalmi kereteinket. A legkomolyabb kihívás elé a politikai cselekvés és részvétel, a szervezetekben betöltött tagság fogalmai kerülnek, de megkérdőjeleződnek a mozgalmak definíciós keretei is.
Csicseri Márta és Lőrincz László a társadalmi mozgalmak online tevékenységéről végzett kutatását ismertette. E szerint az internet jelentős hatással bír a mozgalmak szervezeti felépítésére, segíti a gyors kapcsolattartást, és decentralizált szerkezete lehetővé teszi, hogy azok formalizált hierarchia nélkül működjenek. Ez leginkább a kis stábbal dolgozó zöldmozgalmak, valamint a határon átnyúló szervezetek számára nagyon fontos.
Szabó Máté, a globális demokrácia, globális civil társadalom, valamint az új médiumok kapcsolatáról beszélt. Szerinte a bürokratizált, tömegmédiára épülő politikában a konvencionális hatalmi struktúrákon kívül működő csoportok az új eszközökkel hallathatják hangjukat, aktivizálhatják erőforrásaikat. Átrendeződés történik a hatalmi politikában, ami felveti a szabadság és ellenőrzés új dilemmáit. A korábban érvényes hatalmi elméletek megváltoznak, a hatalom kulcsává ezentúl a kommunikációs források ellenőrzése válik, hiszen a kommunikációs költségek minimálisra csökkennek, az interneten, a virtuális térben kialakult kapcsolathálózat szervezethelyettesítő szerepű. Így ellentét alakul ki a virtuális térben szerveződő mozgalmak és a hálózat szabadságának korlátozására törekvő állami apparátus között.
Porubcsánszki Katalin az IHM megbízásából tavaly végzett tanulmányát ismertette. E szerint az online tevékenységek elemzéséhez az internetet nem egyszerűen kommunikációs csatornaként, hanem cselekvési közegként kell definiálni. A magyar civil szervezetek számára az internet elméletben leírt előnyei csak korlátozott módon nyílnak meg, mert magasak a belépési költségek, sok szervezet még alapvető eszközhiánnyal küzd. Ezért kevés rendelkezik közülük internetes hozzáféréssel, illetve elérhetőséggel, és az online interakciók száma is alacsony. Ezt bizonyítja a www.nonprofit.hu online adatbázisának elemzése is: sok szervezet csupán névjegykártyaként alkalmazza az internetet, nem képes kihasználni az online mobilizációs és érdekérvényesítési lehetőségeket. Az online mobilizáció egyébként nagyon eltérő eszközöket követel meg a magánszemélyek, a kormányzat vagy a vállalati szféra irányában. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy a szervezetek eredményesebbek a magánszemélyek online megszólításában, mint a kormányzati és a vállalati szektortól való támogatásszerzésben.
Molnár Szilárd azt a kérdést járta körül, hogy milyen hatással van az internethasználat az emberek társas kapcsolataira. Az előadó szerint az emberek meglévő kapcsolataikat erősítik az interneten, valamint új kapcsolatokat alakítanak ki már meglévő érdeklődési körüknek megfelelően. A magyar felmérés szerint az internetezők főként fiatalok, szociális jellemzőik többé-kevésbé homogének, ez pedig azt eredményezi, hogy a hazai felhasználók körében jórészt a világhálón kívül kötött kapcsolatok ápolására szolgál az internet.
