Megjelent az IDC és az App Annie friss jelentése a hordozható játékgépek piacáról, és a számok alapján nem áll jól az egykor a piacot uraló Nintendo és Sony szénája. Az okostelefonok és a tabletek teljesen átrendezték ezt a piaci szegmenst, több okból is.
- Hardverük már évek óta elég erős ahhoz, hogy komplex, hagyományos kézikonzol minőségű játékokat futtassanak.
- Az alkalmazásboltokban kapható fizetős játékok jóval olcsóbbak, mint kézikonzolos versenytársaik, nem beszélve a több tíz vagy százezernyi teljesen ingyenes vagy freemium darabról.
- A telefon szinte mindig nálunk van, várakozás vagy utazás közben, unalmas percekben pillanatok alatt elő lehet kapni egy gyors játékra. Ennek tükrében felesleges még egy eszközt magunkkal cipelni.
- Mivel ma már rengeteg embernek van okostelefonja vagy tabletje, könnyű partnert találni egy kis közös mókára. Az Apple Game Centere és a tegnap bemutatott Google Play Game Services pedig mindehhez remek technikai feltételeket biztosít. A közösségi játékélmény pedig egy öngerjesztő folyamatot indít be, melynek során a barátok, ismerősök egymásnak ajánlgatják az éppen aktuális kedvenceiket.
- Az okostelefonok és tabletek eladásai többszörösen meghaladják a kézikonzolokét. Az IDC számítása szerint 2013 első negyedévében 200 millió kézikonzol volt a játékosoknál, míg az okostelefon tulajok száma 1,1 milliárdra rúgott. Erre jön még a 160 milliós tabletes bázis. Már a puszta számbeli fölény (ami az idő múlásával csak még nagyobb lesz) is elég arra, hogy lassan megfojtsa a kézikonzolok piacát – a Gartner piackutató cég becslései szerint ebben az évben mintegy 2 milliárd(!) okostelefon és tablet talál gazdára.
- A fejlesztők is rájöttek, hogy sokkal jobban megéri viszonylag kevés erőforrással, alacsony költségvetéssel, rövid idő alatt elkészíthető játékokat készíteni egy hatalmas felhasználói bázis számára. Ráadásul az okostelefonok és tabletek esetében jellemzően nem beszélhetünk szezonalitásról, míg a kézikonzoloknál a téli hónapok kiemelten fontosak a játékkiadóknak, mert bevételük nagy részét ilyenkor realizálják.
Legnagyobb hátrányuk, hogy analóg karok és fizikai gombok hiányában néhány játék irányítása nehézkes, de úgy fest, az alkalmi játékosok ezen a téren elnézőek.
A fentiek tükrében nem csoda, hogy a kézikonzolos játékokból származó bevételek folyamatosan és jelentős mértékben csökkennek, míg a másik oldalon ennek fordítottja történik. 2013 első negyedévében az iOS-es és Androidos játékokra háromszor annyi pénzt költöttek a vásárlók, mint a kézikonzolos társaikra. Az App Store-ban és Play Store-ban vásárolt alkalmazások kb. 40%-a játék, és az Apple platformján a bevételek kb. 70%-át, míg Androidon kb. 80%-át adták.
Ázsia 10,5%-kal többet költött játékokra a Google Play Store-ban, mint az ezt megelőző negyedévben, de ugyanekkor konzoljátékokra is többet fordítottak. Az Apple App Store játékbevételei régiós bontásban nem változtak, ami nem meglepő annak tudatában, hogy a távol-keleti országokban (és főleg az 1,3 milliárdos kínai piacon) az androidos eszközök sokkal kelendőbbek.
Az adatok fényében jó kérdés, hogy az NVIDIA miért éppen most szándékozik belépni a kézikonzolok piacára a Shielddel, hiszen annak ellenére, hogy a Google Play-ről beszerzett androidos játékok mellé a TegraZone-ról is vásárolhatunk Shield-exkluzív címeket, sőt számítógépről streamelve még PC-s játékokkal is játszhatunk, mégiscsak egy plusz eszközről van szó, ami – mint látható – egy szűkülő és nagy nyomás alatt álló piaci szegmensbe érkezik.
