Egy lett hacker (vagy talán hackercsoport, mivel a mai napig nem világos, hogy egy ember vagy egy közösség akciójáról van szó) nemcsak hogy bizalmas adatokat szerzett meg az ottani adóhivataltól, hanem ezeket az információkat közzé is tette. A lettországi történet már nem friss, a lett adóhivatal elleni támadás több mint egy hete ismertté vált, ám a világsajtó figyelmét csak most keltette fel.
Az attak célját jól mutatja, hogy a hackerek milyen adatokat tettek közzé: habár több millió rekordhoz jutottak hozzá, a hangsúlyt arra helyezték, hogy a csúcsvezetők juttatásairól szóló kimutatások legyenek előtérben. Ezekből kiderül például, hogy egy olyan lett banknál, mely állami tőkeinjekciót kapott a csőd elkerülése végett, a támogatás feltételéül szabott fizetéscsökkentést nem hajtották végre, s a menedzserek busás juttatásokat kaptak. Más adatok arra világítanak rá, hogy állami tulajdonú cégek titokban, a nyilvánosság kizárásával fizettek ki bónusz jutalmakat, miközben folyamatosan azt kommunikálták, hogy a csőd elkerülése érdekében mindenképp állami segítségre szorulnak.
A hackertámadást az „Ébredés Negyedik Népi Hadserege” (4ATA) nevű, állítólag Nagy-Britanniában székelő csoport vállalta magára, akik azt állítják (ezt az egyik helyi tévében a csoport névtelenséget választó tagja, „Neo” közölte), hogy sikerült megszerezniük a lett adóhivataltól több mint hétmillió bizalmas dokumentumot. A hacker állítása szerint három hónap alatt több mint ezer cég adataihoz jutottak hozzá.
Az országban némi bizonytalanság tapasztalható, mivel a hackerek nyilvánvalóan törvénytelen módon szerezték meg az információkat, ám azok olyan jellegű adatokat tartalmaznak, melyek azonban etikailag és jogilag kétséges kifizetésekre utalnak, ráadásul a közösség ellen elkövetett tettek, melyek egy olyan államban, mely súlyos gazdasági válságban van, mely sereghajtó az Európai Unióban a munkanélküliséget tekintve (23 százalék), különösen nagy súllyal esnek latba.
Annyi biztos, hogy „Neót” (akiről azt sem tudni, hogy férfi-e vagy nő), illetve a mögötte álló csapatot Lettországban most „modern Robin Hoodnak” tekintik (ezt maga a lett parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke mondta), hiszen egyértelmű bizonyítékokat mutatott be arról, hogy míg a lett közszféra dolgozóinak fizetését a válságra való hivatkozással 50 százalékkal csökkentették, a tanárok pedig tavaly havi 600 dollárnak megfelelő összeget kerestek az ottani hivatalos pénznemben, latban, addig a kormányhivatalok vezetői egyéb juttatások nélkül 4000 dollárnak megfelelő alapfizetéssel számolhattak, s egy, a hivatalnok által később megerősített információ szerint pedig a főváros, Riga távfűtési vállalatának vezetője tavaly év végén 32 ezer dollárnyi jutalomban részesült. Mindez bőven elegendő mind a jogos felháborodáshoz, mind a populista tendenciák felerősödéséhez.
Arról, hogy a hackerek milyen módon juthattak hozzá az információkhoz, szinte semmit sem tudni; azt elismerték az adóhivatal vezetői, hogy az adatokat nem védték megfelelően, sőt a kifejezetten alacsony szintű biztonsági előírásoknak, illetve azok elégtelen alkalmazásának köszönhető a szivárgás. Bár a helyi rendőrség nemzetközi körözést is kiadott, azért úgy vélik, „hosszan elhúzódó” eljárásra kell számítani.
