Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat

Tegnap este átadták a magyar tudományos élet egyik legrangosabb díját, az 50 ezer eurós pénzbeli elismeréssel járó Bolyai-díjat. A most negyedik alkalommal odaítélt díjjal Dr. Lovász László matematikus, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatójának munkásságát méltányolta a díjbizottság. A Vígszínházban rendezett ünnepségen Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – egyben a Bolyai-díj 2007 díjbizottságának elnöke – adta át az elismerést.

Lovász László 1948-ban született Budapesten. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet. Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait. A gimnáziumban kezdett gráfelmélettel foglalkozni, ez a terület mindig kutatásai középpontjában maradt.

1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott „perfekt gráf sejtését”. A bizonyítás elvezette a kutatót a diszkrét programozás témaköréhez, mely két évtizedre egyik fő kutatási területe lett. 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, melynek során az algebrai topológia klasszikus eredményeit alkalmazta egy olyan kérdés vizsgálatában, mely látszólag nagyon távol esett ettől. Egy másik, a gráfelmélettől távoli terület, a multilineáris algebra felhasználásával 1979-ben megoldotta Shannon „ötszögproblémáját”. A módszer messzire vezetett: a „szemidefinit optimalizáció” számos fontos kombinatorikus alkalmazásához, melyek közül az övé volt az első.

A Bolyai-díj Alapítványt civil kezdeményezésként 1998 májusában hozta létre dr. Somody Imréné, dr. Somody Imre, Karsai Béla és Lantos Csaba. Az Alapítványhoz 2001-ben csatlakozott Alexander Brody, író, szerkesztő és reklámszakember, valamint Várkonyi Attila üzletember.

A Bolyai-díjat bármilyen tudományterületen tevékenykedő kutató megkaphatja. Az alapító okiratban foglaltak alapján azon magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A Bolyai-díj nyerteséről egy független díjbizottság dönt, melynek elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tagjai pedig a magyar tudomány és közélet kiemelkedő személyiségei.

1993-ban a Yale Egyetem által felkínált professzori állásnak köszönhetően külföldön folytatta kutatásait. A világhírű intézményben 1999-ig oktatott. Vendégprofesszorként tanított még a princetoni, a Cornell, a washingtoni, a kanadai waterlooi és a bonni egyetemen.

1999-ben a Microsoft Kutatóintézet kutatójaként szabadon foglalkozhatott tovább a számára érdekes matematikai kérdésekkel. E mellett a nagyméretű hálózatokkal és az azokat szolgáló nagyméretű programrendszerekkel kapcsolatban felmerült izgalmas matematikai problémákat vizsgálta. A Microsoft Kutatóintézetében feleségével létrehozott egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, melyet a Windows Server 2003-ba be is építettek. 2006-ban tért haza Magyarországra, azóta az ELTE Matematikai Intézet igazgatója.

Azóta történt

  • Sikeres a Microsoft ingyenes rendszergazdai képzése

    Nemcsak a kezdőknek, de a profiknak is tetszik az egynapos tanfolyam – állítja a cég.

  • 1948. március 9.

    Budapesten megszületett Lovász László matematikus, akinek fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet. Tanított a Yale Egyetemen, dolgozott a Microsoft Kutatóintézetben, 1999-ben megkapta a matematikai Nobel-díjnak számító Wolf-díjat.

  • 1916. április 30.

    Megszületett Claude Shannon amerikai villamosmérnök és matematikus, az információelmélet megteremtője. A Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) 21 éves korában írt szakdolgozatában bemutatta, hogyan lehet a Boole-algebrára és a kettes számrendszerre alapozva logikai műveleteket végezni kapcsolók használatával – ezzel a digitális áramkör és a digitális számítógép alapjait fektette le. Fő műve A kommunikáció matematikai elmélete (1948).

Előzmények