A mai közleményben hangsúlyozzák, hogy világszerte számos országban indulnak kezdeményezések a munkaszervezési módszerek reformjával kapcsolatosan, pl. Angliában a napokban indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete, 70 vállalat részvételével.

Az eddigi tapasztalatok alapján azok a külföldi szervezetek, melyek bevezették a 4 napos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, magasabb produktivitásról, kevesebb kivett betegszabadságról számoltak be – fogalmaznak a közleményben.

Kiemelik, hogy Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom Csoport kísérletezik az új munkarend bevezetésével: teszt jelleggel július és október között négy csapat – köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek egyaránt – 4 napos munkarendre áll át.

„A kísérletezés az alapértékünk, proaktívan és bátran próbálunk ki új dolgokat, melyekről azt gondoljuk, hogy működésünket jobbá tehetik, valamint kollégáink fejlődését, életminőségének javítását szolgálhatják. A munka-magánélet egyensúlyát és a hatékony, célorientált munkavégzést szem előtt tartva úgy döntöttünk, négy csapat bevonásával elindítunk egy október végéig tartó teszt időszakot, melynek célja, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik a 4 napos munkarend. Ezzel párhuzamosan egy átfogó kutatást is készítünk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a témában a munkaerőpiac szereplőivel” – ismertette a projekt hátterét Friedl Zsuzsanna, Chief People Officer.

A pilot jelleggel indított időszakban a csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak heti 4 napos munkarendben és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre. A 4 hónapos teszt időszak legfontosabb célja az információgyűjtés.

A gyakorlati adatok elemzésén túl, a munkaerőpiac összes szereplőjének véleményére is kíváncsi a Telekom, éppen ezért országos reprezentatív kutatást indítanak a témában. A kutatás vizsgálni fogja, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a 4 napos munkahét kapcsán és hogy ennek bevezetéséről mi a véleménye a munkavállalóknak és az üzleti élet szereplőinek. A kérdőív júliustól bárki számára elérhető lesz online, emellett célzottan bevonásra kerülnek az üzleti döntéshozók és a HR szakma szereplői. A pilot időszak és a kutatás zárultát követően kerül sor a tapasztalatok kiértékelésére.