Rangos díjat kapott az LCD feltalálója

Az Európai Szabadalmi Hivatal a múlt héten jelentette be, hogy az Európai Feltalálói Díj életműdíját idén Martin Schadt svájci fizikus kapta, mégpedig számtalan találmánya közül leginkább a lapos folyadékkristályos képernyő, az LCD kidolgozásáért.

Az LCD alkalmazási területei olyan számosak, hogy szinte lehetetlen felsorolni mindet: tévék, számítógépek, telefonok és ezernyi más elektronikus eszköz.

A 74 éves, több mint száz szabadalommal rendelkező Schadt 16 évesen építette meg első rádióját régi készülékek alkatrészeiből, és ekkor már világos volt, hogy merrefelé vezet további pályája, mely nem indult egyszerűen: négy évig villanyszerelőként dolgozott, és közben kezdte meg esti tagozaton az egyetemi tanulmányait: „Mindig az érdekelt, hogy hogyan működnek a dolgok. Ezért tanultam fizikát” – mondta egy interjúban.

Miután első OLED-kijelzőjét 1969-ben kanadai ösztöndíjasként szabadalmaztatta, visszatért Svájcba egy kutatólaboratóriumba, és két évvel később került be abba a kutatócsoportba, mely a folyadékkristályokkal foglalkozott. E munka során mint a részleg vezetője számtalan eredményes alapkutatás részese volt. Az első működő LCD-kijelzőt Martin Schadt 1971-ben, 33 éves korában építette. Zöld alapon fekete számokat mutatott, és óráknál, zsebszámológépeknél használták.

Az LCD-technológia természetesen azóta hihetetlen mértékben fejlődött tovább, de az alapokat Schadt és csapata fektették le – a fizikus ma is azokból a jogdíjakból él (nem épp szegényen), melyeket az LCD-kutatás során szabadalmaztatott megoldások után fizetnek neki.

Azóta történt

  • 1895. május 7.

    Otto Steiger svájci mérnök megkapja a szabadalmi védettséget a Millionär nevű számológépére. A szerkezet igazi újdonsága az volt, hogy nem összeadásokat végzett, hanem egyetlen mozdulattal képes volt szorzásokat végrehajtani. A több mint félmázsás gép megbízhatónak bizonyult, negyven év alatt közel ötezer darabot adtak el belőle.

  • 1984. május 10.

    A Hewlett-Packard bemutatja első laptopját, a HP-110-et. A sajátos külsejű gép egy 5,33 MHz-en futó Harris 80C86 processzorra épült, súlya 3,8 kg volt, LCD kijelzője 16 sorban soronként 80 karaktert tudott megjeleníteni. Ez volt a korban a legnagyobb memóriával szállított hordozható PC: az operációs rendszer (MS-DOS 2.11) és az alkalmazások (Lotus 123) a 384 kB méretű ROM-ba voltak „beépítve”, a háttértárat 272 kB RAM jelentette. A HP-110 egy akkumulátortöltéssel 16 órán át volt használható.

  • 2007. május 18.

    Elhunyt Pierre-Gilles de Gennes Nobel-díjas francia fizikus, akit akár a folyadékkristályos kijelzők atyjának is tekinthetünk. „A folyadékkristályok fizikája” című könyvét 1974-ben publikálta, melyet közérthetősége miatt a mai napig alapműnek tekintenek ezen a területen. A tudós a gélek és polimerek molekuláris láncaival kapcsolatban is komoly sikereket ért el, de kutatta az agy működését is.

  • 1998. június 10.

    A Seiko Instruments piacra dobja a világ első „csuklószámítógépét”, a hordozható Ruputert. Az órához hasonló szerkezetben 16 bites, 3,6 MHz-es processzor volt, 128 kilobájtos memóriával rendelkezett, 102 x 64 pixeles monokróm LCD-kijelzővel látták el. A játékokhoz szükséges beépített joystick mellett 6 funkciógombja volt. Sokan a Ruputert tartják a PDA-k elődjének.

Előzmények