Az IT café is többször számolt be arról, hogy az utóbbi időben megerősödtek azok a kormányzati törekvések, melyek elsősorban a nemzetbiztonságra, illetve a terrorfenyegetettségre hivatkozva szeretnék elérni, hogy a nagy technológiai vállalatok, főként az internetes szolgáltatásokat működtetők változtassanak titkosítási gyakorlatukon, hogy a nyomozásokat végző hatóságok munkáját megkönnyítsék. Ezek a szándékok közös platformra hozták azokat nagyvállalatokat, melyek egyébként versenytársai egymásnak, és most közösen igyekeznek ellenállni.

A legutóbbi ilyen közös kiállás a tervezett brit törvénymódosítás miatt történt meg, ugyanis a Google, a Facebook, a Twitter, a Yahoo! és a Microsoft is egyértelműen elutasítja, hogy pl. gyengébb titkosításra köteleznék őket – ez ügyben korábban az Apple vezetője is többször megszólalt, és élesen bírálta a törvénytervezetet. A vállalatok a hét elején közösen nyújtottak be panaszt az illetékes parlamenti bizottságnak, melyben a tervezetet kritizálják, és kifejezik aggodalmukat, hogy ha életbe lép az új szabályozás, az precedenst teremt, és a világ más országaiban hasonló lépésre biztatja a kormányokat.

A szóban forgó törvényfejezet jelentősen megnövelné a rendőrség és a biztonsági szolgálatok mozgásterét, ugyanis lehetőséget kapnának arra, hogy bírói felhatalmazás nélkül hozzáférjenek minden brit polgár online ténykedésének metaadataihoz – de amennyiben az online kommunikáció tartalmára is kíváncsiak, akkor már a belügyminiszter, illetve egy újonnan felállítandó bizottság jóváhagyására is szükségük lenne. A másik fontos változás az lenne, hogy az online kommunikációt is biztosító internetes vállalatoknak hozzáférést (back doors) kellene biztosítaniuk a hatóságok számára, emellett segíteniük kellene őket abban is, ha a nyomozások során azok be akarnak hatolni egyes eszközökbe – vagyis hackelési támogatást kellene adniuk.