A civil jogvédők folyamatos követelései és az iparágban is fellelhető nyomás hatására a Microsoft közzétette első átláthatósági jelentését, mely azt tartalmazza, hogy a hatóságok a szolgáltatásokhoz kapcsolódva hányszor kértek felhasználói adatokat a vállalattól. A jelentésnek a Law Enforcement Request Report nevet (kb.: jelentés a hatósági kérésekről) adták – a Google az évek óta megjelenő, hasonló tartalmú jelentéseit Transparency Report (átláthatósági jelentés) néven teszi közzé.
Az eseményről és a főbb adatokról Brad Smith, a vállalt vezető jogtanácsosa számolt be a cég hivatalos blogjában. Smith egyrészt elmondja, hogy csakis akkor vizsgálják meg az adatkiadás lehetőségét, ha az adott ország hatósága érvényes bírósági végzéssel (vagy azzal egyenértékű hivatalos dokumentumot bemutatva, ugyanis ennek szabályozása országonként eltérő lehet) fordul hozzájuk, illetve közli, hogy mindazokat a kéréseket kilistázták, melyek szolgáltatásaikkal kapcsolatban érkeztek, beleértve természetesen például a Hotmailt, az Outlook.com-ot, a SkyDrive-ot, az Xbox LIVE-ot, az Office 365-öt, illetve az ilyen téren legnagyobb viharokat kavaró, a 2011 óta a Microsoft tulajdonában lévő Skype-ot. Smith elmondta, hogy a 2012-es jelentés után félévente frissített anyaggal jelentkeznek.
Az adatközlés módja hasonló a Google-éhoz, de némileg el is tér attól. A Microsoft országonként közli az összes adatkérés, illetve az összes érintett fiók számát, majd ezeket további paraméterek alapján bontják is. A „felhasználói tartalom” iránti kérés, illetve ennek teljesítése/nem teljesítése azt jelenti, hogy ilyenkor a szolgáltatásban lévő tartalmat kérték a hatóságok: e-mailek tárgymegjelölését, szövegét, a SkyDrive-on tárolt képeket stb. A „nem felhasználói tartalom” rovatban pedig azok a kérések szerepelnek, melyek a felhasználóra közvetlenül vonatkoznak: e-mailcím, név, lakhely, nem, IP-címek, adatforgalmi információk stb.
Tartalmat alig
A jelentésből összességében az látható, hogy a Microsoft- (illetve Skype-) fiókok mindössze 0,002 százalékát érintették a kérések 2012-ben – összesen 75 378 kérésről van szó, melyek 135 ezer fiókra vonatkoztak. Az összes kérésből 1558 esetben adott ki „felhasználói tartalom” kategóriába sorolható adatokat a Microsoft, ez mindössze a kérések 2,2 százaléka, és ezek 99 százaléka az Egyesült Államok hatóságaitól érkezett. A kérések 66 százaléka öt ország terhére róható: USA, Egyesült Királyság, Törökország, Németország, Franciaország.
A Skype-pal kapcsolatos adatkérések 81 százaléka szintén öt országhoz kapcsolható: Egyesült Királyság, USA, Németország, Franciaország, Tajvan. A Skype-nál egyetlen esetben sem adtak ki tartalmi információt.
Az különösen érdekes, hogy a Microsoft közzétette az úgynevezett National Security Letter típusú kérések számát is. (Ez a hatóságok, főként nemzetbiztonsági ügynökségek által használt vádforma a terrorfenyegetettség légkörében született meg, ám az ilyen típusú adatkéréseket egy amerikai bíróság nemrégiben alkotmányellenesnek nyilvánította, és 90 napot adott a kormánynak az esetleges fellebbezés benyújtására.) A jelenleg még érvényes adatkérési mód nem terjed ki tartalomra, a fönt említett kategóriák közül a „nem felhasználói tartalomhoz” hasonló adatokat lehet igényelni általa.
