A magyar kis-és középvállalkozások 54 százaléka véli úgy, hogy a számítógépes technológia határozza meg, hogy üzletmenetük a válság alatt jelentősen javul, vagy csupán túlélik a nehéz időszakot – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Microsoft megbízásából készített el a Vanson Bourne piackutató. A Számítási felhő a kis-és közepes vállalkozások körében című felmérésre több mint 700, legfeljebb 250 főt foglalkoztató cég döntéshozója válaszolt a közép-kelet-európai régióban, és kiderült, hogy többségük üzleti és magáncélra már most is használja a felhőalapú rendszereket. Ugyanakkor az IDC-nek a Microsoft gazdasági hatásait vizsgáló felmérésében azt állítják a szerzők, hogy az új technológia több ezer új munkahelyet jelent a magyar gazdaságnak.
A magyar kkv-k kedvelik a cloudot, de hiányolják a megfelelő tájékoztatást
A Vanson Bourne kutatása rámutat, hogy a kis-és középvállalatok bizakodóak a következő 12-18 hónap gazdasági kilátásait illetően. A régióban a vállalkozások 28 százaléka optimistán, 6 százaléka pesszimistán tekint a jövőbe. A magyar cégek 21 százaléka válaszolt úgy, hogy jobbnak látja helyzetét egy év múlva, mint most, s mindössze 5 százalék válaszolta azt, hogy rosszak a kilátások.
A kisvállalati döntéshozók az egész régióban úgy vélik, hogy meghatározó elemei a gazdaság működésének, ezzel 82 százalékuk értett egyet. Magyarországon a vezetőknek körülbelül háromnegyede gondolja úgy, hogy a kkv-k a magyar gazdaság gerincét alkotják, ám 57 százalékuk szerint meghatározó szegmensként azért is felelősek, hogy új munkahelyeket teremtsenek, s innovatív működésükkel példát mutassanak.
A válságból történő kilábalásnak azonban elengedhetetlen feltétele a technológia: a válaszadók 64 százaléka szerint a számítógépes technológia kritikus szerepet játszik abban, hogy a vállalkozás pályája ismét felíveljen, 54 százalékuk pedig még ennél is tovább ment: úgy vélik, egy cég informatikai felkészültsége határozza meg, hogy pusztán túléli a válságot, vagy növekszik is.
A Vanson Bourne megállapította azt is, hogy a gazdasági dekonjunktúra alatt a számítási felhőn alapuló informatikai megoldások ideális lehetőséget jelentenek a vállalkozások infrastruktúrájának fejlesztésére. A magyarországi vállalkozások ugyanakkor úgy látják, hogy ezeket a szolgáltatásokat kínáló vállalatok nem informálják eléggé a felhasználókat a felhőt érintő biztonsági kérdésekről. A döntéshozók 41 százaléka szerint nem elégségesek a rendelkezésükre álló információk. A válaszadók fele (50 százalék) ennek ellenére használ már felhőszolgáltatásokat, elsősorban azok rugalmassága és költséghatékonysága miatt.
A magyar vállalkozások, annak ellenére, hogy 38 százalékuk bizonytalan a számítási felhő alapú szolgáltatások biztonságosságát illetően, úgy vélik, hogy a felhő átalakítja a gazdasági térképet. A válaszadók fele gondolja azt, hogy az erre alapuló ágazat legalább olyan jelentőségű lesz, mint a sajátja. A cégek 40 százaléka szerint a kkv-k számára a felhő „alapértelmezett szolgáltatás” lesz.
Munkahelyteremtés
Kiemelkedő gazdasági szerepe lesz a jövőben a számítási felhőnek az IDC globális IT- piackutató és tanácsadó cég kutatása szerint is. A Microsoft gazdasági hatásáról készített felmérésből kiderül, hogy a felhőalapú szolgáltatások 2011 és 2015 között nettó értékben 87,3 milliárd forinttal járulnak hozzá a gazdaság szereplőinek bevételéhez. Ez az ágazat az IDC szerint csak Magyarországon 2000 új munkahely létrejöttét segíti, és ebből 1900 várhatóan nem az informatikai szektorban keletkezik.
Az IDC előrejelzése szerint az informatikai szegmensben 2011 és 2015 között mintegy 400 új, helyi kisvállalkozás alakul, de az ágazatnak köszönhetően a következő négy évben várhatóan 45 ezer nem informatikát érintő munkahely jön létre. Az új technológiák miatt természetesen maga az IT is komoly munkahelyteremtő ágazat lesz: az IDC becslése szerint 2015-ig 116 600 új állás jön létre Magyarországon.
A felmérésből kiderül, hogy a hazai IT-ágazat egyik meghatározó része a Microsoft partneri ökoszisztémája, amely az előzetes adatok szerint 2011-ben 253 milliárd forint árbevételt generált. Ennek a bevételnek a többsége a helyi vállalkozásoknál marad, hozzájárulva a helyi közösségek innovációjához és növekedéséhez. Az IDC felmérése szerint a közvetlenül és közvetetten 54 300 főt foglalkoztató partneri ökoszisztéma 86 milliárd forint beruházást végzett Magyarországon.
