Mikor lesz Magyarországnak IT-stratégiája?

Kell és lesz nemzeti infokommunikációs stratégia, de nem most, és nem a kormány jelenlegi elképzelései szerint: ennyiben summázható az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottságának tegnapi ülése.

Az ülés legfontosabb napirendi pontja az volt, hogy a Baja Ferenc infokommunikácóért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára által képviselt elképzelést elfogadják-e a tagok. Ez egy kétlépcsős, 30 millió forint díjazású közbeszerzési eljárás lett volna, melynek keretében a pályázók május 20-áig benyújtottak volna egy anyagot, melyben arra tesznek javaslatot, hogy a hazai viszonyok felmérése után milyen nemzeti IT-stratégiát tartanak elképzelhetőnek, majd a nyertesnek októberig kellett volna benyújtania a kész, kidolgozott stratégiát.

Az ülés maga – legalábbis az IT café tudósítójának benyomásai alapján – szomorúan tükrözte vissza a magyar politikai élet jelenlegi állapotát, és – az új kormányra való várakozás időszakának bizonytalanságai mellett – az is kínossá tette a tárgyalást, hogy Baja Ferenc és Nyitrai Zsolt, az ellenzék informatikai és telekommunikációs munkacsoportjának vezetője lefolytattak egy személyeskedéstől sem mentes újabb csörtét Bódi Gábor infokommunikációs szakállamtitkár és a Puskás Tivadar Közalapítvány ügye kapcsán.

A napirendet kissé megváltoztatva a vitát Baja Ferenc kezdte, s emelkedett stílusban beszélt arról, hogy az infokommunikációs stratégiát nem szabad beáldozni a kicsinyes politika csatározások terepén, hiszen egy olyan szakmai, az ország jövőjét szolgáló projektről van szó, mely pártoktól függetlenül minden magyar polgár érdekét szolgálja. Épp ezért és az együttműködés reményében kívánják most kiírni a pályázatot, ugyanis – szakmai kérdésről lévén szó – nem az a cél, hogy a kormány magát fényezze, hanem arról, hogy késlekedésünket e területen minél hamarabb behozzuk, s a pályázat eredményei már úgyis az új kormány hivatalba lépése után várhatóak, így érdemes lenne már most belevágni.

A vitában a két nagy politikai erő delegáltjai egymással szemben álló álláspontokat képviseltek: a kormánypártiak szerint jó lenne most megindítani ezt a folyamatot, az ellenzékiek szerint is fontos ez a stratégia, de nem a kormányváltás előtti időszakban kell elkezdeni, hiszen azzal nem kért kötöttségekkel szembesülne az új kormány. Nyitrai Zsolt szerint nem elfogadható az a kompromisszumos megoldás sem, melyet Baja Ferenc ajánlott, s mely szerint egy minden politikai oldalt reprezentáló bizottság döntsön az átmeneti időszakban a pályázatokról. Pettkó András megegyezésre biztatta a szemben álló feleket, s az idő szűkösségére, az eljárás elhúzódására hívta fel a figyelmet, Csepeli György pedig a gazdasági válság kényszerítő erejéről beszélt.

A viszonylag rövid diszkusszió után kiderült, hogy a közbeszerzés nem kapta meg a szükséges támogatottságot, a bizottsági tagok ugyanakkor egyhangúan szavaztak arról, hogy IT-stratégiára szükség van, de az nem a jelenlegi beterjesztés alapján fog elkészülni, ezért Baja Ferenc bejelentette, hogy a kormány visszavonja a kiírást, s az erre szánt összeget nem fogják másra elkölteni.

Másnap – SSDD

Ma megkerestük az ülés néhány résztvevőjét, hogy miképpen értékelik a döntést. Baja Ferenc – hivatkozva arra is, hogy kormánybiztosként kifejezetten jó együttműködést sikerült megteremtenie az ellenzéki képviselőkkel szakmai ügyekben – kifejtette, hogy nem kudarcként, inkább sikerként tekint a történtekre, hiszen értelemes vita után konszenzus jött létre a tekintetben, hogy szükséges egy infokommunikációs stratégia, még ha a jelenlegi politikai helyzet (választások, kormányváltás) nem is teszik lehetővé, hogy ez a beterjesztett javaslat alapján jöjjön létre. Elmondta, hogy a hivatalba lépő új kormány most már ősszel nem hivatkozhat arra, hogy elődje nem tett meg mindent az előkészítés érdekében, hiszen ő mint kormánybiztos széles körű szakmai egyeztetést folytatott a témáról, valójában már csak a stratégia megírása a feladat. Emlékeztetett arra is, hogy hamarosan Magyarország jön sorra az EU elnöki tisztét illetően, s mivel addig még valószínűleg nem születik meg az uniós infokommunikációs stratégia, igen jót tenne Magyarországnak, ha a saját elképzelései alapján tudná befolyásolni ennek a sorsát (például egy „Budapesti Nyilatkozattal”).

Pettkó András, az informatikával igen sokat foglalkozó képviselő kérdésünkre megismételte: talán nem ez volt a legalkalmasabb időpont egy ilyen javaslatra, de tudomásul kell venni, hogy az idő sürget, lassú az államigazgatási gépezet, így nagyon valószínű, hogy a jövő évig kell várni valami kézzelfogható anyagra. Szerinte a politikai célok háttérbe szorítása, a kompromisszumkészség a jelenlegi legfontosabb elvárás a fontos cél érdekében.

A kormányoldalon már jó ideje nagy tekintélyű informatikai szaktanácsadónak számító szociológus, Csepeli György érdes stílusban válaszolt az IT café tudósítójának, majd egy még nem létező internetes jegyzőkönyvhöz utasította az érdeklődő újságírót – e ponton sajnos be kellett fejeznünk a meg sem kezdett interjút.

Azóta történt

Előzmények