A mobiltelefónia történelme nem mentes a kíméletlen bukásoktól. Számos ígéretesnek tűnő platform tűnt el a süllyesztőben. A siker nagyon sok jellemzőn múlik, s a tömegek megnyeréséhez több kell, mint egy jó termék.
A Mozilla vezetésével fejlesztett Firefox OS ebből a szempontból nehéz helyzetben van, hiszen nem a csúcsok meghódítására készül, hanem mindenki telefonplatformja szeretne lenni. Olyan módon, amelyben a Mozilla kiemelkedően jó: közösségi modellben, nyílt forráskódú fejlesztéssel, a szabványos megoldások mentén.
Ha végigtekintjük a jelenleg elérhető mobiltelefon-platformokat, meg kell hogy állapítsuk, hogy a manapság sikeres rendszerek elefántcsonttoronyba zárják a felhasználókat, a szolgáltatókat és a készülékgyártókat is. Mindenki a saját kis pecsenyéjét sütögeti, és próbálja a felhasználókat magához láncolni. A fogyasztók lehetősége erősen korlátozott. Ebből a börtönből szeretné a Mozilla kiszabadítani a felhasználókat – már amennyiben ők hagyják magukat.
Hogyan?
A nyíltság egyik alappillére a készülékek lelkét adó operációs fejlesztési rendszere. Ha megnézzük a Firefox OS nyilvánosan elérhető tárolóiban felhalmozott közös tudást – a forráskódot –, akkor láthatjuk, hogy a Mozilla mellett a partnerként dolgozó mobiltelefon-szolgáltatók és a közösség is kiveszi a részét a fejlesztésből. Ez az egyik olyan jelentős különbség, amely nincs meg a többi rendszer fejlesztési modelljében. Minden hozzájárulás mindenki számára elérhető és mindenki – tudásának és érdeklődési körének megfelelően – kiveheti a részért a rendszer fejlesztéséből.
A másik érdekes témakör az alkalmazás-piacterek kérdése. Ebből a szempontból a Mozilla itt is az ésszerűség határáig tolta ki a lehetőségeket – amelyek mindnyájunk számára elérhetőek. Az Firefox Marketplace-re bárki korlátozások nélkül tölthet fel webappokat, amelyeket biztonsági szempontból néznek át a Mozilla közösség szakemberei. Nincsenek komoly korlátozások, ráadásul a webalkalmazások felépítése miatt nincs titok az alkalmazások működésének tekintetében sem. Azonban az appok olyan biztonsági mechanizmusban működhetnek (például sandboxing, WebAPI jogosultság- és engedélyeztetési rendszer), amely meggátolja, hogy a rossz szándékkal megírt kódok átvegyék a telefon felett az uralmat vagy a felhasználóknak anyagi károkat okozhassanak. A Mozilla által megálmodott piactér önmagában is mindenki számára elérhető, szabad licenc alatt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hasonló, erre épülő, továbbfejlesztett piacterek létrehozására is van mód. Ezt nyilvánvalóan csak egy bizonyos méret felett lehet gazdaságosan üzemeltetni. Ilyenekre lesznek példák a szolgáltatók által létrehozott piacterek. De akár egy cég is készíthet magának saját alkalmazás-piacteret a házon belül igények kiszolgálásához.
A rendszer legnagyobb előnye, hogy ezt a már meglévő és jól ismert szabványos megoldásokon keresztül kívánja megvalósítani a Mozilla. Felvetődhet a gondolat, hogy aki webböngészőt készít, az mindent problémát webböngészővel akar megoldani? Meglehet, de jelen esetben ez számos előnnyel kecsegtet a fejlesztők számára. Nem kell új nyelvet, módszereket alkalmazni, csak használni a már felhalmozott HTML5, CSS3 és JavaScript tudást. Persze érdemes frissíteni a web nyelvével kapcsolatos ismereteket és alkalmazni a körszerű elveket és eszközöket, mint például a reszponzív design vagy a különféle takarékos JavaScript és CSS frameworkök. Ez az a nyelv, amelyet a fejlesztők nagy része ismer, egyes kimutatások szerint akár 8 millió webprogramozó is dolgozhat világszerte. A fejlesztői bázis tehát igen tekintélyesnek mondható.
További pozitívum, hogy a mobil oldalakkal rendelkező webhelyek játszi könnyedséggel készíthetnek alapszintű webappokat, amelyek telepíthetők önálló alkalmazásként a Firefox OS-re vagy a kompatibilis platformokra. Azonban további optimalizációra esetleg szükség lehet, de az webfejlesztők a web szabványos keretei között újabb hasznos szolgáltatásokkal is megörvendeztethetik felhasználóikat.
Megoldandó problémák
A probléma a webalkalmazásokkal az, hogy a böngészők jó néhány eszközt nem támogatnak, amelyek a telefonokban fellelhetőek, mint például a GPS, a gyorsulásmérő vagy éppen a tárcsázás és az sms kezelése. Ezeknek a hiányosságoknak az áthidalására kínálja a Mozilla a WebAPI programozói interfészt, amellyel minden lényeges része a telefonnak már ma is elérhető, s a jövőben további interfészek elérése válik elérhetővé a böngészőből. Ezek egy részéből akár az asztali böngészők is profitálhatnak, míg a többiből kevésbé. Hasznos lehet például a GPS kezelése – ami már régebb óta megtalálható a böngészők eszköztárában, s ilyen lehet a kamera használata, beépített adatbázis-kezelés, weben történő fizetés vagy az akkumulátor állapotának lekérdezése. A Mozilla ezeket az API-kat mint szabvány szeretné mindenki számára elérhetővé tenni.
Általánosságban elmondható, hogy a Mozilla által megálmodott web szabványosan, az alaprendszer részeként támogatná azokat a lehetőségeket a weben, ahol manapság még csak gyártóspecifikus megoldások vannak. A web képességeinek kiterjesztésével egy böngészőben futó webalkalmazás egyre több mindenre lenne képes, az azonosítástól kezdve a weben történő közvetlen kommunikáción keresztül (WebRTC). A lehetőségek szinte végtelenek, és a Mozilla célja, hogy ezeket a lehetőségeket mindenki számára elérhetővé tegye.
A mostani platformok alkalmazásai csak saját platformjain képesek futni. Ezzel szemben a webappok a Firefox OS telefonok mellett Androidon és a népszerűbb asztali rendszereken is képesek futni. Tehát az appok az operációs rendszerek között átvihetőek. A közös csatlakozási pont lehet a Persona, amely a Mozilla e-mail cím alapú azonosítási rendszere. A Persona – eltérően a mobilos világ többi kapuőrétől – nem készít a felhasználókról profilokat, azaz nem tartja számon és nem követi a felhasználók tevékenységét, közösségi kapcsolatait. Ez is egy fontos különbség, de kérdés, hogy a felhasználók ez mennyire értékelik.
A fentieket egészíti ki az a tény, hogy az alkalmazás köré elképzelt WebRT – webappfuttató képesség – rendszere lényegében natívnak tűnő alkalmazásablakokat és rendszerszintű alkalmazáskezelést biztosít. Természetesen az alkalmazások csak annyira követik az adott rendszer UI megjelenését, amennyire a fejlesztő ez megvalósította ez alkalmazásában, de az általános trend, hogy a Firefox OS alkalmazások inkább a Firefox OS kinézettel fognak rendelkezni. Az általános vélekedés az, hogy az alkalmazásoknak saját arculatuk lesz, ehhez kínálnak a platform pártfogói sablonokat és mintákat.
Lehetőségek
Aki részese lett már valamelyik mobil univerzumnak, előbb vagy utóbb vásárol az igényeinek megfelelő alkalmazást is. Ebből a szemszögből az összes jelenlegi rendszer igen zárt, csak a piactér tulajdonosának lehet fizetni, amelyből aztán részesül az alkalmazás készítője. A Firefox OS esetében – már ami a Marketplace-t illeti – a felhasználók választhatnak, hogy milyen módon szeretnék vásárlásuk ellenértékét kiegyenlíteni. A fizetési szolgáltatásba már most több érdekes opció került a PayPalon történő fizetéstől kezdve a mobiltelefon-szolgáltatói számlázáson át a kártyás fizetéssel bezárólag. Nem csoda, hogy a távközlési cégek is érdeklődnek, s itthon a két T betűs szolgáltató is kínál majd hamarosan Firefox OS-szel szerelt készülékeket.
Szabad kezet kaptak a szolgáltatók a készülék testreszabásában is, amelyet talán a későbbiekben is egyszerű marad karbantartani, ahogy a Firefox OS rendszer fejlődik. Talán ez a fejlődés oka, hogy ez a szolgáltatói testreszabás egyelőre csak szelíd méreteket öltött.
A Mozilla célja egyértelmű: oda kell menni, ahol a felhasználók vannak. Az emberek pedig napjainkban szinte mindig úton vannak, és a mobil lett (vagy hamarosan lesz) a többség fő kapcsolata az internettel. A közösség ehhez választott olyan építőkockákat, amelyek szabványosak és mindenki számára elérhetőek – az internet nyelvét, amelyet nagyon sokan ismernek és mindenki használja. Ez az, amivel a Mozilla már régóta foglalkozik, s ez az, amit a legteljesebben lehet platformok között is alkalmazni. Így a az asztali böngésző fejlesztései megjelenhetnek a mobilokon is, és a mobilos fejlesztéséből is profitálhatnak az asztali rendszerek. A Firefox esetében közös a Gecko motor, így sok új szolgáltatást csak egyszer kell – jól – elkészíteni. Ugyanez vonatkozik a webalkalmazásokra is.
A Firefox OS mellett elkötelezett iparági résztvevők, nagy lelkesedéssel és remélhetőleg kitartó munkával építik fel azt a szabványos rendszert, amely mindegyikük számára megadja azt a szabadságot, amely mindenki számára kedvező – még a felhasználóknak is.
