Forrás: CNet
Amikor tavaly Vint Cerf Budapesten arról beszélt, hogy a legutóbbi időkben munkatársaival – leginkább a Marsra tervezett expedíció kapcsán – a bolygóközi internet rendszerének kidolgozásán fáradoznak, akkor (óvatosan) akár még mosolyogni is lehetett ezen a kijelentésen, pedig egy nemrég nyilvánosságra hozott terv szerint úgy tűnik, komolyan kell venni az ilyen törekvéseket. Múlt heti közleményük szerint ugyanis a Brit Nemzeti Űrközpont (BNSC) és az Egyesült Államok Nemzeti Repülésügyi és Űrkutatási Hivatala (NASA) egy korábbi tervet felújítva meghatározták közös munkájuk következő lépéseit, s ezek között szerepel – a Hold szerkezetének kutatása és a „holdrengések” megfigyelése mellett –a Holdra alkalmazott mobiltelefon-hálózat kiépítése is.
A 2012-ben induló, MoonLITE nevű projekt keretében a britek egy olyan műholdat indítanának útnak, amely Hold körüli pályára állna, majd három vagy négy, rakétához hasonló szondát (penetrator) küldene a felszínre, amelyek mélyen a felszín alá hatolva az égitest belső szerkezetéről nyújtanának új információkat, melyeket egy közvetítő műhold juttatna el a Földre.
A mobilhálózat kiépítése viszont a NASA nagyszabású tervéhez kötődik, mely szerint 2020-ra a Hold déli pólusán egy emberek által lakott holdbázist építenének fel. Kezdeti lépésként csak szöveges üzenetek küldésére lenne mód, az élő beszéd közvetítése majd csak a távoli jövőben következne be, mivel a kommunikációs műholdak a telefonok jelein kívül még rengeteg adatot közvetítenének. Első lépésként a földi Inmarsat rendszer mintájára létrehozzák a műholdas hálózat prototípusát, hogy teszteket végezzenek vele. David Parker, a BNSC igazgatója azt mondta erről a kezdeti rendszerről, hogy jellegében olyan lesz, mint az 1980-as, 1990-es évek földi műholdas mobilhálózata. Eleinte egy vagy két kommunikációs műhold működne, s ezt a számot a Holdon dolgozók munkájának kiterjesztésével párhuzamosan bővítik majd.
Habár az együttműködési megállapodást már megkötötték, s a tervek is készen állnak, ám egy komoly revízión átesnek még a tudományos célok, mielőtt meghatároznák a költségvetést.
