A német kormány azt tervezi, hogy illegálissá teszik a szövetségi hírszerzés (Bundesnachrichtendienst – BND) számára, hogy az Európai Unió (EU) polgárai vagy intézményei után kémkedjenek. A tervezet annak a botránynak a következménye, amikor kiderült, hogy a BND adatok átadásával és konkrét hírszerző tevékenységgel is segítette a vezető amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (National Security Agency – NSA) munkáját, akik az uniós politikusok (szövetségeseik) után kémkedtek. Sőt: az ügyben indult vizsgálat kiderítette, hogy a BND tevékenysége még kiterjedtebb volt, mint korábban gondolták, ugyanis megfigyelés alatt tartották például az EU belügyminisztereit, a Vatikánt, illetve NGO-szervezeteket is, pl. a Vöröskeresztet.

A feltárt tények igen kínosak a kormányzat és Angela Merkel kancellár számára, így szükségessé vált Merkel híres mondatát – „A kémkedés barátok között elfogadhatatlan”, mely akkor hangzott el, amikor kiderült, hogy az amerikaiak lehallgatták a telefonját – tartalommal megtölteni, és megindult a szervezeti reform előkészítése.

A javaslat szerint a Németországon kívüli uniós polgárok és intézmények ugyanolyan jogokkal rendelkeznének a megfigyelés tekintetében, mint a németek. Vagyis a megfigyelésre csak bizonyos, a törvény által megengedett esetekben, ellenőrzötten kerülhetne sor: például terrorizmussal összefüggő nyomozás, súlyos bűncselekmények, vagy illegális fegyverkereskedelem esetében. Emellett kimondanák azt is, hogy tilos az uniós cégekkel szembeni ipari kémkedés.

Újraszabályoznák a BND jogállását és ellenőrzési mechanizmusát is: egy új hivatal közvetlenül a német parlamentnek tartozna elszámolással, és e hivatal monitorozná a hírszerzést. Nagyobb hírszerzési akciók csak a BND vezetője és kancellár együttes jóváhagyásával lennének indíthatók.