- Egyrészt azért nem tud terjedni az ilyen hozzáférés az elvárt mértékben, mert a magyar lakosság jelentős részének anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a magas havi díjak kifizetését. Egy átlagos négytagú családban, ahol már a két szülő mellett legalább egy mobiltelefonnal rendelkező csemete is él, a vezetékes távközlési díjakat is felszámolva minimálisan is havi 25-30 ezer forintos távközlésre fordított díj jön ki, amely – írja – nagyon nagy terhet jelent egy olyan társadalomban, ahol a lakosság túlnyomó része a létminimum alatt vagy a környékén, máról holnapra létezik.
- Másodsorban a megfelelő infrastruktúra hiánya is gondot okoz az olyan kistelepüléseken, ahol a vezetékes telefon helyett is rádiófrekvenciás hálózat került kiépítésre és nem is lenne gazdaságos egy kábeltelevíziós hálózat kiépítése vagy a helyi telefonközpont átalakítása aszimmetrikus digitális előfizetői vonalak kezelésére. Érdekes módon műszaki okokra hivatkozva még Budapest nagy részén sem érhető el az ADSL-szolgáltatás, olyan területeken sem, ahol erre piaci igény mutatkozna (XIII. kerület).
- Sokszor egyszerűen azért nincs igény a széles sávú kapcsolatra, mert a potenciálisnak tekintett ügyfélkör egy része nem igényli az újat. Nekik megfelel a tévé, a mozi és újabban a DVD és ezen technikák újdonságai, hiszen ezeknek az eszközöknek a használatához közel sem kell annyi új ismeretet befogadni, mint egy számítógép esetében.
- Végül a negyedik dolog, ami miatt nem tud terjedni a széles sávú hozzáférés: a pornó és a warez, valamint szerzői jogokat sértő szolgáltatások és az online játék kivételével nincs olyan szolgáltatás, ami szélesebb társadalmi rétegeket tenne érdekeltté abban, hogy előfizessen egy ilyen gyors internetkapcsolatra.
A Startlap és a Carnation 2004 szeptemberében hirdette meg online tehetségkutató pályázatát 16-24 év közötti diákok és fiatalok részére. A pályázat célja időutazás volt az elkövetkezendő 20 évbe, az internet jövőjének és a jövő internetjének világába.
A pályázat kiírói arra ösztönözték a pályázókat, hogy a benyújtott pályamű a választott téma koncepcionális leírása legyen, melyeket rajzokkal, képekkel, animációkkal, program fájlokkal vagy működő online alkalmazásokkal is lehetett illusztrálni. Pályázhattak mindazon 16-24 év közötti fiatalok (egyének vagy csoportok), akik Magyarországon vagy a határon túl élnek. A Startlap és a Carnation pályázatán főleg 19-20 év közötti fiúk indultak, csak kis részben csatlakoztak a pályázathoz lányok is.
A szeptemberben indult pályázatra több mint százan adták le munkájukat. A pályázók legtöbbje a beadott dolgozatok értékelése alapján alapos ismeretekkel rendelkezik a webes és mobiltechnológiák területén, ami az életkort ismerve nem meglepetés. Ez az a korosztály, amely a digitális technológiákat a mindennapokban használja és alapképzésben is tanulja.
Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok többsége a témák kifejtése során valóságos, már létező alkalmazásokról vagy a közeljövőben megvalósítható modellekről írt, mint például a digitális televíziózás, az online ügyintézés. Nem rugaszkodtak el a jelen lehetőségeitől, bár azokat elég átfogóan ismerik. A pályázók másik csoportja elrugaszkodott a valóságtól, írásaikat elsősorban filmélmények, a sci-fi irodalom inspirálták, például virtuális, úgynevezett második világ, kiberszemüveg stb. A témák érdekességét az adja, hogy a legtöbben az internetet a virtuális világ mozgatórugójának képzelik el. A pályázók egy szűkebb csoportja a jelen társadalmi összefüggésein és az embereket érintő fontosabb problémákon keresztül próbálta meg az internet társadalomra gyakorolt hatását elemezni.
A díjazott pályamunkák abban emelkednek ki, hogy a választott témákat a legkörültekintőbben, forrásokkal alátámasztva járták körül. Dolgozataikat az alapoktól kezdve építették fel és próbáltak a lehetséges megvalósítási modellekig eljutni, például eszközfüggetlen digitális tartalom, közlekedési eszközök távirányítása (élő város), kvantumkriptográfia stb.
