Az „internetadó” ügyében a legfőbb érintett, az 1993-ban úgynevezett elkülönített állami pénzalapként létrehozott, költségvetését tekintve a törvény szerint teljesen önálló, a járulékokból befolyó pénzeket szakmai kollégiumokon keresztül kiosztó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ma sajtótájékoztatót hívott össze, hogy kifejtsék a napokban esetenként már súlyosan elmérgesedett vitával kapcsolatban kialakult véleményüket. Az esemény elnevezése már sejtette, miről is lesz szó: „A kultúr@ holnapja – Miként bővülhet a könyvtárak állománya az internetszolgáltatók nyereségéből?”
Ürül a kassza
A tájékoztatón természetesen az kapott nagy hangsúlyt, hogy mire is költenék a járulékból befolyó összeget. Vagyis az NKA elindíthatja a magyar könyvpiac számára nagy lehetőséget jelentő Márai-programot, 500 millió forinttal bővítheti a fesztiválok és turisztikai szempontból is fontos események támogatását (vagyis megkétszerezheti az eddig erre a célra fordított összeget), valamint sokszorosára emelheti a digitális rendszerek kifejlesztésének támogatását – ha a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1999. évi XXIII. törvényt az eredetileg tervezetteknek megfelelően módosítják, a „kultúrfogyasztási szokások” megváltozása szerint.
A fenti érvelés mindegyik elemére hosszan lehetne reagálni, itt most csak egy „kisajátítottról”: a Márai-programot (eredetileg: A magyar irodalom és a minőségi magyar könyvkiadás támogatásának Márai-programja) egy gazdasági szereplő, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete dolgozta ki, s e program egyik célja, hogy az NKA eddig elégtelenül működő támogatási gyakorlatát megváltoztassák, s erről 2007 januárjában az MKKE igazgatója a következőket nyilatkozta a litera.hu-nak: „Hosszú évek óta a kulturális döntéshozók mint távlati tervről beszélnek arról, milyen jó lenne, ha a gazdasági szereplők, az ún. civil szféra vagy a business világa tehermentesítené az államot, programokat, ösztöndíjakat finanszírozna. Csak éppen arról felejtkeznek el, hogy az Egyesült Államoktól Japánig azokban az országokban működik jól a kulturális mecenatúra, ahol a gazdaság szereplői e támogatásokat leírhatják az adójukból. Nem arról van szó, hogy a magyar vállalkozók, pénzintézetek szőrösszívűbbek, önzőbbek lennének külföldi kollégáiknál, hanem arról, hogy tőlük Magyarországon adózott pénzükből remélik a jótékonykodást.” Úgy tűnik, e szemlélet továbbra sem változott.
Semmi vész, jó helyre kerül!
Az NKA szerint a jelenlegi törvénymódosítás célja, hogy alkalmazkodjon a megváltozott kulturális szokásokhoz, azokhoz illessze a járulékköteles termékek és szolgáltatások körét, továbbá, hogy megállítsa a kulturális járulékbevételek 2006 óta tartó stagnálását, illetve prognosztizálható csökkenését (az NKA bevétele 2005-ben elérte a 9,6 milliárd forintot, két éve 8,2 milliárd forintra csökkent, tavaly viszont nőtt: 8,8 milliárd forintra).
Az NKA ezért a járulékalapból elhagyni javasol 32 jelenleg járulékköteles terméket és szolgáltatást, amelynek piaci részesedése csökken, így járulékfizetésük elhanyagolható, valamint hét termék és szolgáltatás (például a könyv) járulékkulcsát kívánják csökkenteni. A két módosítási javaslat nyomán körülbelül 500 millió forint bevételtől mondana le az NKA – értelmezte a gesztust a szervezet.
A sajtótájékoztatón Harsányi László, az NKA elnöke újságírói kérdésre elmondta, hogy a három új termékcsoport (internet-hozzáférés, mobiltelefon-szolgáltatás, illetve „azon termékcsoport, amelyben számottevő nagyságú formatervezés, dizájn testesül meg”) bevonásával 2009-re becslések szerint 2,5–3 milliárd forint többletbevétel jöhetne létre, melynek jelentős részét a fentebb is említett kulturális célokra fordíthatná az NKA.
„Lehet, hogy ügyetlenek voltunk...”
A szervezet álláspontja szerint a törvénymódosítási javaslatot az internetszolgáltatók és egyes civil szervezetek részéről ért kifogás önmagában érthető, az érvelés nagyobbik része viszont, amely az internet elterjedésének megtorpanását, a digitális szakadék elmélyülését vizionálja, hamis. Magyarországon ugyanakkor az emlegetett digitális szakadék mellett azonos, vagy még égetőbb problémát jelent a kulturális szakadék – hívja fel a figyelmet az NKA. Ezen csak tudatos kultúrpolitikai lépésekkel lehet változtatni, a szakadék legfőbb áthidalója pedig éppen az NKA működésében rejlik, hiszen a járulékbővítésből származó többletbevétel alkalmas lehet a kulturális esélyegyenlőség megteremtésére – fogalmaz a Nemzeti Kulturális Alap közleménye.
Harsányi a sajtótájékoztatón lényegében elismerte, hogy a törvényjavaslat kidolgozását és előterjesztését kommunikációs problémák kísérték: „Lehet, hogy ügyetlenek voltunk...” – fogalmazott ennek kapcsán az elnök, kitérve arra, hogy a törvényjavaslat előkészítése egy éve folyik, és már tavaly ősszel a kormány elé kerülhetett volna, de a tárcaközi egyeztetés akkor megszakadt, ráadásul közben nem sikerült az érintettekkel sem egyeztetni. „Valószínűleg itt siklott el a kommunikációs rész is” – mutatott rá Harsányi.
Koi Tamás – Dajkó Pál
