Széles körű tiltakozást váltott ki az az április 4-én a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat (a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása), amely a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások körébe vonná az internet-hozzáférési szolgáltatást is. Először – tegnap – a legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) tiltakozott az „internetadó” bevezetése ellen, ma pedig az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Fidesz követelte annak visszavonását.
Az IVSZ úgy véli, ez az intézkedés tovább nehezítené hazánkban az információs társadalom kiépítését, így nemhogy csökkentenénk lemaradásunkat az uniós átlagtól, hanem ezen a téren is könnyen sereghajtókká válhatunk. Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé a 13. Implemetációs Riportját, amelyben bemutatja, hogy az EU 27 tagállamában a széles sávú internet-hozzáférés elterjedtsége átlagosan 20 százalék, míg Magyarországon csak 14,2 százalék. A képet tovább rontja az a tény, hogy hazánknál 19 tagállam produkál jobb eredményt.
A magyar GDP csaknem 10 százalékát adó infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban a helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt Európában – állítja a szervezet. Az iparág – a tudásintenzív szektorok egyikeként – a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság egyik kitörési pontja, a növekedés motorja lehetne. Ehhez azonban nem a már most is túlzott terhek növelésére, hanem – egyebek mellett – átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre van szükség.
Az inernetadó mondjon le!
„Meggyőződésünk szerint a tervezett adónem kivetése az internet-hozzáférési szolgáltatások vonatkozásában ütközik az információs társadalom fejlesztési stratégiájával és annak céljaival, ezért annak bevezetése ellen tiltakozunk. Senkinek nem lehet az érdeke, hogy egy húzóágazatból visszahúzó ágazatot csináljon” – mondta Keresztesi János, az IVSZ elnöke. Az IVSZ azt is aggályosnak tartja, hogy a témakörben nem történtek széles körű egyeztetések, ahol a szakmai szervezetek kifejthették volna véleményüket, és felszólítja a kormányzatot, hogy a javaslatot az ország érdekeinek megfelelően haladéktalanul vonja vissza.
Szintén ezt kívánja elérni a Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportja is, amelynek vezetője, Nyitrai Zsolt közleményben tiltakozott a tervezet ellen. „Természetesen a kultúra támogatását mi magunk is fontosnak tartjuk, azonban az nem történhet egy másik kultúra, az internet megadóztatásával. A mi felfogásunk szerint az internetnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, ezért elveinkkel nem fér össze semmilyen típusú áremelés” – fogalmaz a képviselő, hozzátéve, hogy módosító javaslatot nyújt be az internetadó eltörlésére.
Frissítve: Hírünk megjelenését követően csatlakozott a tiltakozókhoz az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) is. A társadalmi szervezet úgy gondolja, hogy a hazai infokommunikációs ágazat ma még sokkal inkább fejlesztésre szorul, mint megadóztatásra. Az Inforum szerint ha egymillió új előfizető csatlakozna az internethasználók táborához, úgy 160 milliárd forint további bevétel képződne egy év alatt az IKT szektorban, ennek 32 milliárd forintos áfatartamát pedig számos célra fel lehetne használni.
„A Nemzeti Kulturális Alap már évekkel korábban megszüntette a digitális kultúra kuratóriumát, noha az infokommunikációs szektor eddig is százmilliós befizetője volt az NKA-nak, ezen túlmenően CD-k, DVD-k, adathordozók, perifériák és internetes tartalomszolgáltatás révén több milliárd forint összegű jogdíjat fizet jogkezelőknek. Eközben informatikai szervezetek, teleházak, tartalomfejlesztők filléres gondokkal, napi megélhetési problémákkal küzdenek” – áll a közleményben, amely egyben arra kéri a képviselőket, hogy utasítsák el „az idő kerekét visszaforgató” törvényjavaslatot.
