Az EU Versenyképességi Tanácsa 2004. május 18.-án elfogadott egy "politikai megegyezést" a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló (röviden szoftverszabadalmi) direktíváról. Azóta éles vita bontakozott ki amiatt, hogy Magyarország – ellentmondásos kormányzati nyilatkozatok mellett – elfogadta a tanács tervezetét.
A szoftverek szabadalmaztatását ellenző társadalmi szervezetek most nyílt levélben az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottsága tagjaihoz fordultak kérésükkel, hogy hazánk érdekeinek megfelelően alakítsák ki véleményüket a szoftverszabadalmi direktíváról. A levél átadására azért került sor, mert a számítógéppel megvalósítható találmányok szabadalmazhatóságáról szóló brüsszeli irányelv-javaslattal kapcsolatban eljárást kezdeményezett az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága az Európai Integrációs Bizottságnál.
Ahogy az ismeretes, a szervezetek – egy petíció átadásával egybekötött – békés tömegdemonstrációt tartottak augusztus 24-én a Külügyminisztérium előtt, amelynek az volt a célja, hogy a Kormány vonja vissza hazánknak a Versenyképességi Tanács ülésén 2004. május 18-án leadott szavazatát, amellyel támogatja a jelenlegi Európai Uniós számítógéppel és szoftverekkel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságától szóló direktívajavaslatot, azaz a szoftverek szabadalmaztatását.
Az Európai Integrációs Bizottság tagjainak megküldött levélben a civil érdekképviseletek nyomatékosan felhívják a képviselők figyelmét arra, hogy a direktíva szövege kodifikációs szempontból rendkívül alacsony színvonalú, ezt az Igazságügyi Minisztérium (IM) is elismeri. A direktíva az IM és az érdekvédők szerint is összhangban van az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) gyakorlatával. Az EPO eddig az Európai Szabadalmi Szerződés és a tagállamok jogrendszerébe ütköző módon közel 30 000 szoftverszabadalmat jegyzett be, a direktíva jelenlegi szövege ezt a gyakorlatot szentesítené. A Tanács szövege alacsony kodifikációs színvonala miatt azt a kitűzött célt sem éri el, hogy egyértelmű szabályokat hozzon arra vonatkozóan, hogy mik a szabadalmaztathatóság határai.
Mivel Magyarországnak a második olvasat során csupán annyi lehetősége lesz, hogy a Tanácsban igen vagy nem szavazatot adjon le az EU Parlament által módosított szövegre, és az EU Parlamentet is korlátok kötik a második olvasatban, ezért fontos hogy a direktíva lehetőleg ebben a fázisban megfelelővé váljék. Ehhez újra kellene nyitni a kérdést, amit egyszerűen meg is lehet tenni – állítják a szoftverszabadalmakat kritizálók a nyílt levélben.
A Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, Vityi Péter néhány napja a Népszabadságnak elmondta, hogy cége a szabadalmakra szavaz, véleménye szerint ez olyan lehetőség, mely támogatja az innovációt, amelynek eredményei így a szoftver kifejlesztője számára jelentenének hasznot. Ám a szerzői jog önmagában kevés a megvalósításhoz, csupán az innovációban rejlő lehetőségek optimális felhasználásának alapfeltételét jelenti.
"A tüntetők állításaival ellentétben a szoftverszabadalom a kisvállalkozások és fejlesztők érdekeit is védi, hiszen így találmányuk nem másolható a szó klasszikus értelmében. Egy ötlet levédése kitörési lehetőség számukra is, ha annak felhasználásáról ők döntenek – ennek természetesen pénzügyi vonatkozásai is vannak jogdíj formájában" – mondta az igazgató. "A triviális ötletek bejegyzése esetében fontos szerepe van a szabadalmi hatóságnak. Ennek értelmében a hatóság felelőssége és hatásköre a hitelesség biztosítása, s annak meghatározása, hogy mi esik a szabadalmazható innováció kategóriába."
Arra, hogy mit kezd majd a Microsoft az esetleges szabadalombevétellel, Vityi Péter azt válaszolta a Népszabadságnak, az egyedi megállapodások nem kizártak, és nem feltétlen pénzszerzési törekvésen alapulnak. Jó példa erre a Microsoft egyik tavaly ősszel tett bejelentése, amelynek értelmében a cég elérhetővé tette a felhasználók számára a Microsoft Office 2003 XML-referenciasémáit és a hozzájuk tartozó dokumentációt. Vityi szerint ez megoldást nyújtott az egyik legfontosabb informatikai problémára, amelyet a dokumentumok kezelése, archiválása, elérése és a felek közötti mozgatása jelent.
Az illetékes parlamenti bizottság mindenesetre nem lesz könnyű helyzetben, pedig az eldöntendő kérdés egyszerű: "igen" vagy "nem". Persze az addig vezető út igen bonyolult, nem csupán egy tiszta jogi szakkérdés ez, gazdasági és politikai szempontok is jelentősen befolyásolhatják a jó vagy rossz választ. A döntés azért is jelentős lehet, mert az európai államok sem egységesek ebben a kérdésben, még az is elképzelhető, hogy Magyarország szavazata döntő jelentősségű lesz a végső szavazásnál.
* * *
A képviselőknek írt szoftverszabadalmakat ellenző nyílt levelet aláíró szervezetek a következők: Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért (FSF.hu), Magyar BSD Egyesület, Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME), Net-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT).
