Az internetes kalózkodás térnyeréséért a jelenlegi internetes üzleti modellek a felelősek – jelentette ki Viviane Reding, az Európai Unió távközlési biztosa múlt hét csütörtökjén egy konferencián, ahol a „Digitális Európa” középtávú stratégiájának elemeiről beszélt.
Reding itt elmondta, hogy a stratégiáról az Európai Bizottság egy széles körű konzultációt indít a jövő hónapban, de annyi bizonyos, hogy a fő cél – nem meglepő módon – a minőségi internetes tartalmakhoz való hozzáférések arányának növelése a következő öt évben. A biztos asszony beszédében reagált arra, hogy Franciaországban újra elfogadta a szenátus a módosított Hadopi-törvényjavaslatot, mely lekapcsolással fenyegeti az illegális letöltőket, s úgy tűnik, más EU-országok (például Hollandia) is tervezik hasonló törvények meghozatalát. A mostanában igen taktikusan viselkedő Viviane Reding (aki harmadszorra is szeretné megőrizni pozícióját az Európai Bizottságban) nem kívánt állást foglalni ez ügyben, azt azonban kijelentette, hogy a kalózkodás növekedése szerinte a jelenlegi üzleti modellek és törvényi szabályozások kritikájának tekinthető, ezért az esetleges változtatásoknak mindenképpen „fogyasztóbarátaknak” kell lenniük. Erről részleteket nem árult el, de azt nyilvánvalóvá tette, hogy a létrehozandó, egységes uniós keretek között egyszerűsíteni kell a mostani tartalomlicencelési megoldásokat.
Reding tett egy gesztust egy számára fontos támogatói réteg felé is, amikor kijelentette, hogy Európa jövője az internetet anyanyelvi szinten használó fiataloktól függ, különösen most, amikor a gazdasági válságra adott egyik leginkább működőképes válasz a digitális gazdaság fejlesztése. Utalt arra, hogy manapság csak az EU polgárainak 35 százaléka használja a fejlett netes szolgáltatásokat, s ezeknek az embereknek a 73 százaléka 16–24 éves: bennük, a »digitális bennszülöttekben« rejlik Európa jövője” – emelte ki kampánybeszédében a biztos asszony.
Megemlítette azt is, hogy a széles sávú internet fejlesztése körülbelül egymillió munkahelyet teremthetne Európában, ami 850 milliárd eurós hozzájárulást jelentene a gazdasági növekedéshez. Ennek alátámasztására idézett egy friss világbanki tanulmányt, mely szerint a széles sávú internetepenetráció minden 10 százalékos növekedése 1,3 százalékos plusz GDP-növekedést jelent.
