A Petőfi Irodalmi Múzeum – mely egyébként az új mediális lehetőségek kihasználásában élen jár a magyar kulturális intézmények között – érdekes vállalkozásba vágott bele: a jelenvalóság egyik legfontosabb szimbólumának számító közösségi oldalak mintáját alapul véve létrehoztak egy történeti jellegű weboldalt, a Reneszánsz iWiW-et. Az oldalt ma mutatták be a készítők a nagyközönségnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
„A magyar reneszánsz története a kultúrtörténetben egy Atlantisz, egy elsüllyedt világ. A magyarországi reneszánsz történetét töredékekből igyekszünk összerakni, ezeket a fragmentumokat próbáljuk most kiegészíteni egy egészen új módszerrel” – tette hozzá Várkonyi.
A kezdeményezést nyilvánvalóan inspirálta az a trend is, amely – a felgyorsult kommunikációnak és az információk felhalmozásának köszönhetően – a hálózatok kutatását előtérbe helyezte, pontosabban lehetővé tette. A történeti, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti kutatások természetesen eddig is foglalkoztak a kapcsolatok és a hatások feltérképezésével, ám ezek megjelenítése és áttekinthetősége a papíralapú hordozók miatt egész más lehetőségeket kínált. Ám a kapcsolatépítő weboldalak mintájára szervezett adatbázisok jó néhány új felismerésre vezethetik a kutatókat, emellett a mai fiatalok számára már anyanyelvként kezelt webes forma segíthet megismertetni és népszerűsíteni a reneszánsz korát, illetve az e korral foglalkozó kutatásokat. Az oldal szerkesztői javarészt tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatók vagy doktorandusz hallgatók, s a honlapon olvasható szövegeket nem lexikonokból másolták, hanem sok esetben saját, legújabb kutatásaikat tették közzé – közérthető módon. De a honlap létrehozói azt is szeretnék, ha ebbe a hálózatba bekapcsolódnának az olvasók is, s nemcsak azt néznék meg, hogy ki kinek az ellensége, barátja, munkatársa volt, ki merre járt és miért, hanem maguk is javasolnának olyan személyeket, tárgyakat, műalkotásokat vagy helyszíneket, amellyel tovább bővülhet a hálózat; időben és térben egyaránt. A javaslattevők neve természetesen szintén látható lesz a honlapon.
A Reneszánsz iWiW középpontjában jelenleg egy különös csoport áll: a Sodalitas Litteraria Danubiana, azaz a Dunai Tudós Társaság. Ez a filológusokból, kancelláriai hivatalnokokból, püspökökből, csillagászokból, orvosokból és matematikusokból álló csoport az 1490-es években alakult meg Budán azzal a céllal, hogy tagjai segítsék egymás munkáját. Ugyanakkor igazi közösségként működtek: a tagok együtt zenéltek, színdarabokat adtak elő, finom ételekkel és jó szerémi borral fűszerezett lakomákat rendeztek, ahonnan – a versek tanúsága szerint – a hölgyek sem hiányoztak. Tagjaik ismeretségi köre pedig lefedte Európát a kék egű Mediterráneumtól az eső áztatta Németalföldig. S ami a lényeg jelen esetben: az ő ismerőseket lehet megtalálni a Reneszánsz iWiW-en: filozófusok és filológusok, asztrológusok és kartográfusok, a méregkeverő asszonyok, a betegségektől szenvedő festők és a rablók martalékául esett városok stb.
„A reneszánsz emberét valaha ugyanaz a kíváncsiság hajtotta, mint minket: persze érdekelte a múlt, s a korszak, amelyben élt, nem véletlenül kapta nevét az ókor újjászületéséről. Régi kéziratokat bújt könyvtárak mélyén, ókori feliratokat gyűjtött, újragondolta Platón filozófiáját. Emellett azonban érdeklődve kutatta az őt körülvevő világot: Kolumbusz ekkor fedezte fel Amerikát, Kopernikusz a heliocentrikus világképet, az orvosoknak pedig egyre pontosabb elképzelésük volt az emberi test működéséről. A politikai ellenfelekkel nemcsak elvi szinten számoltak le a fejedelmek, mint Machiavelli, s a szépséget sem csak filozófiai megközelítésben vizsgálták, mint Ficino. A tudósok és tanulni vágyó emberek bebolyongták Európát, egymás után keresve fel a híres egyetemeket és szellemi központokat Krakkótól Nápolyig, Oxfordtól Budáig, s kialakították a maguk szellemi hálózatait. Mivel akkoriban még ezt virtuálisan nem tehették, hát leveleket írtak egymásnak, s könyveket dedikáltak. Sűrűre fonták egymás között a hálót: a netet, amelyen a küldemények ugyan még nem robogtak 300 KB/secundummal, de alkalmas volt arra, hogy a legújabb információkat Európa-szerte kicserélhessék egymással az abban részt vevők. Ez az a hálózat, amelyet teljesen újszerű módon képez le a Reneszánsz iWiW, s amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum hozott létre a Reneszánsz év 2008 programsorozatának részeként.”
Komlóssy Gyöngyi
A honlap vendége az elkövetkező hónapok során mindig egy-egy hazai vagy külföldi nagy intézmény lesz, amely a saját gyűjteményében található tárgyakkal és műtárgyakkal bővíti e hálózatot, így rajzolva egyre részletesebb és egyre érdekesebb képet a reneszánsz koráról. A Petőfi Irodalmi Múzeum pedig novemberben kiállításon mutatja be magát a Sodalitas Litteraria Danubianát s annak tágabb szellemi környezetét: a honlapon csak képeken látható tárgyakat akkor majd közvetlen közelről is megcsodálhatják a látogatók, kipróbálhatják a csillagászati eszközöket, s megtudhatják, hogy hogyan is mulattak akkoriban a tudósok s gazdag mecénásaik.
A reneszánsz iWiW tartalmi felépítése
A portál – jellegének megfelelően – a személyi entitások köré épül; a szereplők döntően személyek, illetve személyi tulajdonságokkal felruházható testületek, csoportok. A reneszánsz iWiW az eddigi struktúrához képest új dimenzióját nyitja meg a kapcsolatok hálójának: a személyhez köthető adatlapok mellett három lényegesen eltérő toposz jelenik meg a rendszerben: a földrajzi hely, a műalkotás és a tárgy. Mindezidáig nem ismert olyan szolgáltatás, amely az informatika eszközeivel, háromdimenziós virtuális térben ábrázolva mutatja ki emberek, földrajzi helyek, műalkotások és tárgyak kapcsolati viszonyait, egymáshoz köthetőségét, kölcsönhatásait, az ismeretszerzés ismeretlen útját nyitva meg a felhasználók előtt.
A reneszánsz iWiW, bár az adatlapokon keresztül megvalósítja a lexikális ismeretközlés követelményét, nem tekinthető a Wikipedia klónjának, mert célja nem a primer adatközlés, hanem az adatok viszonyrendszerének a modellezése; olyan viszonyrendszerek grafikus ábrázolása, amely a hagyományos, lineáris ismeretszerzés módszereivel lehetetlen. Bánki Zsolt István, a projekt vezetője a PIM részéről kérdésre válaszolva elmondta, hogy az oldalra csak a szerkesztők által ellenőrzött információk kerülhetnek fel – ez is egy lényeges különbség a Wikipediához képest, ahol az adott szócikkek elvileg azonnal és bárki által szerkeszthetők. A Reneszánsz iWiW-en a beküldött módosításokat szerkesztő hagyja jóvá, egészíti ki, esetleg dobja vissza, az új anyagok, kiegészítések néhány napos átfutási idővel kerülnek fel az oldalra.
A PIM új webes szolgáltatásának létrejöttéhez az iWiW márkanév tulajdonosa, az Origo Zrt., valamint az iWiW Kft. nyújtott támogatást a márkanév használati jogának átengedésével. A Reneszánsz iWiW technológiai hátterét szolgáló szoftver fejlesztője a VirgoSystems Kft., ugyanaz a cég, mely az iWiW-et is lérehozta. Lapunk kérdésére E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmondta, hogy a projekt eddig nagyjából 13 millió forintba került, melyet pályázati úton szereztek meg – ebből fizették ki a fejlesztést és a szerkesztők munkáját. A múzeum vezetője kérdésünkre hozzátette, hogy a későbbi fejlesztésekre, a tartalom bővítésére újabb pályázati pénzeket próbálnak elnyerni.
A reneszánsz magyarországi évének egyik fontos eseménye e portál elindulása – persze kérdés, hogy milyen lesz a jövője.
