A Zune eszközök gyártásának leállításával egy időben távozott a Microsofttól a zene -és játékrészleg felelős vezetője, Robbie Bach is. Ez persze nem gátolta meg az úrembert abban, hogy el is mesélje, hogy mitől is bukott el a Microsoft médialejátszója, továbbá, hogy kifejtse, hol is hibáztak az Xbox első generációjával kapcsolatban. Az álláspontját egy startupokkal foglalkozó konferencián fejtette ki négy pontban, melyeket régi céges információkkal támasztott alá.
Késve
Állítása szerint a redmondi vállalatnak soha nem kellett volna zenelejátszó hardvert alkotnia; ésszerűbb lett volna már az elején egy zenealapú szolgáltatásba ölni az erőforrásokat. Okfejtését folytatván kifejtette, hogy a Zune „egy túl kicsi, valamint túl késői" reakció volt az Apple iPodjára: „Őszintén szólva, nem voltunk eléggé bátrak a feladathoz, aminek következtében az Apple mögött találtuk magunkat egy olyan termékkel, ami egyáltalán nem volt rossz, ám a nagy konkurens árnyékában csak az egyik sereghajtó maradt. Nem volt egyetlen olyan ok sem, ami a vásárlót a Zune irányába terelte volna." Való igaz, a Microsoft lejátszója egyáltalán nem szerepelt jól az eladásokban: a megjelenése után szinte azonnal elkezdett csökkenni iránta a kereslet.
Hogy ne csak egy irányból támadjon, Mr. Bach az első Xboxokról is elejtett pár keresetlen szót. Mint kiderült, a Microsoft első játékkonzoljával a Playstation 2 nyomdokaiba szeretett volna lépni, továbbá nem eltitkolt szándékkal olyan újragondolt játékokkal kívánt erősíteni a cég, amik elképzelésük szerint megtörték volna az akkoriban fennállt status quót. Ezt olyan megoldásokkal akarták elérni, mint például a konzol merevlemezzel és Ethernet porttal történő felszerelése.Ám: „Mint kiderült, iszonyatosan nagy plusz költségekkel jár az, ha nincs rendesen megtervezve a hardver. Ezt az első modellnél még nem tettük meg, így a felhasználóknak is felettébb költséges akció volt feljutni a Marketplace-re, de tény, hogy a termékünk más volt. A segítségével letölthettünk szoftvereket, továbbá számos olyan dologra képes volt, amire a második Playstation nem." Akkoriban még erősen megoszlott a széles sávú és a betárcsázós internetet használók tábora, így az Xboxba beépítettek egy Ethernet portot is. Ennek a segítségével a játékosok online játszhattak egymás ellen, továbbá ez indította útjának az Xbox Live szolgáltatást is. A kezdetekben Bill Gates egy modemet is szeretett volna a beépítendő hardverek listáján látni, ám erről egy több héten át tartó vita által sikerült lebeszélni a vezérigazgatót.
Marketing
A kommunikáció fontosságára áttérve kifejtette, hogy mennyivel jobb volt a marketing az Xbox esetében, továbbá azt is hozzátette, hogy ez volt a Zune igazi Achilles-sarka. Míg a konzolnál remekül közvetítették azt, hogy erősebb és több, mint a konkurencia, addig a lejátszónál ezt nem sikerült kivitelezni: „Azt hiszem, a marketingünk üzenete eléggé összezavarta a vásárlókat. Nem hinném, hogy az emberekben tudatosult, hogy igen, ez a Zune, ez ezért más, és szeretnem kell érte. Összefoglalva: reklámjainkkal egy kisebb réteget tudtunk csak megfogni, ám a nagyobb közönség nem vette az üzenetet."
Haverok nélkül nem megy
„Ha startupot csinálsz, kell, hogy legyenek barátaid" – folytatta beszédét Bach. Példázatában ismét az Xbox sikerét veti össze a Zune bukásával: az előbbinél meg tudták győzni az Electronic Artshoz és az Activisionhöz hasonló nagyvállalatokat, hogy nekik is jobb, ha nem csak a Sony terméke uralkodik egy adott területen. A Zune esetében is hasonlóképpen próbálkoztak, de „a zeneipar valamiért nem értette a lényeget". Elmondása szerint a cégek nem látták be, hogy nem jó nekik az – kínáljon is bármilyen kedvező feltételeket –, hogy csak és kizárólag az Apple-től függenek.
A versenytársak
Az előadó a végszóban elmondta, hogy nagyon fontos lépés a versenytársaink hibáinak kihasználása. Mind az Xbox, mind a Zune indításakor tisztán lehetett látni, hogy kik lesznek a Microsoft ellenfelei (előbbi esetben a Sony és a Nintendo, utóbbinál az Apple). „Az Xbox sikere nagyban köszönhető annak, hogy a Sony számos hibát követett el: rosszul kezelte a 70 százalékos piaci részesedését, rosszul kivitelezte a harmadik generációs Playstationre való áttérést, rosszul kezelte a partnereit és rosszul kezelte a költségvetési struktúráját. A platformjuk új generációját olyan bonyolultra tervezték, hogy a fejlesztők nem voltak képesek dolgozni rajta." A Sonyval szembeállította az Apple-t, mivel ez utóbbi cég a véleménye szerint az elmúlt évtizedben meglepően kevés hibát ejtett: „Nem minden lépésükkel értek egyet, de az biztos, hogy keveset hibáztak." Ezen a ponton Bach kitért a Microsoft sikeres startup vállalkozásaira; olyan projekteket említett meg, mint az Outlook, a Windows Azure, a Powerpoint vagy a Sharepoint.
Zárásul kifejtette közönségének, hogy a szervezeten belüli kultúrán és a finanszírozás mértékén kívül semmi különbség sincs az egyéni, és a vállalaton belüli startupok között: „A siker mindkét esetben a stratégia megalapozottságán, a csapat felkészültségén, a termék minőségén, valamint a partnereken múlik. Ha mindezek még össze is állnak, még így is előfordulhat, hogy bizonyos vállalkozások elbuknak, de a világ már csak így működik."
Robbie Bach 2010-ben hagyta ott a Microsoftot. Azóta számos szervezetnek, többek között a Boys and Girls of Americának, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának, valamint a Sonosnak a tagja. Egyik partnerével éppen egy olyan kisebb vállalkozás felvásárlását tervezik, mely nem a technológiai iparban akar érvényesülni.
