A Qualcomm és néhány másik, ARM-architektúrára épülő mikroprocesszorokat fejlesztő cég hónapok óta próbálta a számítástechnika iránt érdeklődő közönségnek megtanítani a „smartbook” terminust. Az elnevezés nem egy új termékkategóriát jelöl, hanem azokat a netbookokat, amelyek a PC-s világban elterjedt x86-os utasításkészletet használó Intel Atom helyett az általuk gyártott chipekre épülnek – legalábbis azt hitték, hogy az összetett szó felruházható ezzel a jelentéssel. Úgy tűnik, tévedtek.
Tavaly nyáron ugyanis előállt egy kisebb német PC-gyártó, a kölni székhelyű Smartbook AG, és arra figyelmeztette az ARM-tábor tagjait, hogy a smartbook név néhány éve az ő bejegyzett védjegyük, nemcsak Németországban, hanem a világ további 23 országában. A cég egyben beadta közösségi – azaz az EU minden tagországában érvényes – védjegy iránti kérelmét az illetékes európai uniós szervhez, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (OHIM), ennek elbírálása még folyamatban van.
A 2005-ben alapított Smartbook AG Intel Atom processzorra épülő netbookokat forgalmaz – köztük egy Swarovski-kristályokkal díszített modellt –, és az országban 2001 óta használt márkanevet egy másik német vállalkozástól szerezte meg. Miután a szaksajtóból értesült arról, hogy az ARM-tábor a smartbook elnevezést más jelentésben használja, tavaly nyáron egy kölni bírósághoz fordult, amely végzésben kötelezte a Qualcommot arra, hogy a weboldaláról – legalábbis a Németországból érkező látogatók szeme elől – távolítsa el a terminust.
Nem smartbook!
A Qualcomm a végzésnek eleget tett, de jelezte: meglepte a döntés. „A Qualcomm nem állítja és soha nem is állította, hogy jogot formál a »smartbook« névre, amelyről azt gondolja, hogy egy gyűjtőnév. A terminust számos vállalat, fogyasztó és szakértő használja egy bizonyos készüléktípus megnevezésére” – írta a cég a Forbes újságírójának. Aki úgy tudja: nemcsak a Qualcomm, hanem a márkanevet használó többi vállalat ellen is indulhat eljárás. Sőt a Smartbook AG által megbízott ügyvédi iroda a sajtót – köztük testvérlapunkat, a Prohardver!-t – és a bloggereket is figyelmeztette: az elnevezés kizárólag az általuk forgalmazott termékekre vonatkoztatva használható.
Egy ARM-alapú netbook, a Lenovo Skylight
Ahogy az hasonló esetekben történni szokott, a vállalat világossá tette, hogy van az az összeg, amiért megválnának a márkanév jogaitól. Licencelni nem hajlandóak, de eladni igen – mondta a cég jogi képviselője a Forbesnak. A vita lezárására a másik lehetőség, ha az ARM-tábor új elnevezést választ a chipjeivel szerelt netbookokhoz, vagy lemondva az elhatárolódási szándékáról belenyugszik abba, hogy a közönség netbookként beszél majd e gépekről is.
Annak idején a netbook terminus bevezetése sem ment simán. E név a Psion tulajdona volt, de az ipari felhasználásra szánt hordozható számítógépeket, vezeték nélküli eszközöket és szoftvereket gyártó brit-kanadai vállalat – mely egykor a PDA-piac egyik úttörője volt – „saját akaratából visszavonta” a kérdéses szóra vonatkozó védjegyeit, és lemondott azok kizárólagos használati jogáról, és arról a szándékáról is, hogy e jog megsértése miatt fellépjen más gyártók ellen.
