A hónap elején a Kúria jogerős döntésével lezárult egy olyan eljárássorozat, amelynek tétje az volt, hogy megállapítsák: egy informatikai hibát felfedező bejelentő milyen mértékben volt vétkes az adott esetben, illetve hogy egyáltalán felróható-e a terhére bármi is.
A nagy port felvert ügyről, melyet akkoriban joggal neveztek az első igazi nagy magyar hackerbotránynak, kirobbanása idején, 2013-ban az IT café többször is részletesen beszámolt.
A nem kevés személyeskedést, ízléstelenséget, méltatlan viselkedést magával hurcoló és felhalmozó ügy a szabadalmi hivatalhoz kapcsolódik. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) egyik tagja észrevette, hogy az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján egy primitív és durva hiba található: egyszerű url-átírással (az adott ügy számát kellett átírni) hozzá lehet férni még elbírálás alatt lévő, védettséget még nem kapott szabadalmak dokumentumaihoz. A hiba körülbelül egy éven át tette lehetővé az illetéktelen hozzáférést, a javítás 2013 szeptemberében történt meg. A hibát észlelő illető közérdekű bejelentést tett a gondatlanságról az SZTNH felettesének, ezek után javítottak.
De az adok-kapok csak ezek után kezdődött – a hétéves történetet a 24.hu mai riportja foglalja össze. Az SZTNH fenntartotta korábbi álláspontját, hogy hackertámadás érte rendszerüket, az MSZTE pedig harcosan ahhoz, hogy a hivatal egyszerűen el akarja tusolni az ügyet. Így további következmények is lettek: a hackertámadáshoz ragaszkodó SZTNH fegyelmi eljárást kezdeményezett a bejelentő ellen (ennek fő jogalapja az volt, hogy az MSZTE letöltött néhány, a hiba következtében elérhető dokumentumot, bizonyítékként képernyőképeket készítettek), minek következtében az illetőt kizárták a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarából, ám a bejelentő védelmét felvállaló TASZ megnyerte ez ügyben fellebbezéssel indított pert.
Ezek után egy bonyolult, több kanyart megfutó közigazgatási eljárás indult, a Kúriáig is eljutott az ügy, végül új kamarai döntés született, melyben már nem zárták ki az illetőt, viszont vétkesként „szigorú megrovásban” részesítették. Ezt ő nem fogadta el, végül ez a határozat újra a Kúria elé került, és ebben az ügyben másodfokon kimondták: a szabadalmi ügyvivő vétkessége nem állapítható meg.
A 24.hu idézi a TASZ védelmet ellátó ügyvédjét: „Abszolút a köz érdeke, hogy a szabadalmi bejelentések megbízhatóan működjenek, a bejelentő jóhiszemű volt, hiszen a közjó vezérelte, egy nagyon súlyos szakmai hiba kijavítása. Ehhez képest ahelyett, hogy megköszönték volna neki, a szakmai megbecsülését és egzisztenciáját különböző hátrányosan érintő lépéseket tettek. Egy hét évig tartó eljárás már önmagában teher. Keményen próbálták meghurcolni szakmán belül, holott éppen a védelmük lett volna a feladat.”
