A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ma jelentette be, hogy két nagy, a magyar piacon jelen lévő távközlési céget perel be amiatt, hogy egy már érvénytelen európai irányelvre hivatkozva még mindig fél évig tárolják előfizetőik bizonyos adatait.

Adatmegőrzésre szükség van, de nem így

Arról az IT café is beszámolt a tavasszal, hogy 2014 áprilisában az Európai Unió Bírósága – leginkább az adatkezelésben és -védelemben kulcsfontosságúnak tartott arányosság elvének be nem tartása miatt – érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzési irányelvet, ami azt egységesítette, hogy a tagállamokban az internet- és telefonszolgáltatók milyen adatainkat mennyi ideig tárolhatják, és ezekhez a hatóságok hogyan férhetnek hozzá.

Fontos leszögezni, hogy a bíróság nem önmagában az adatmegőrzés ellen foglalt állást, hiszen kimondták, hogy adatmegőrzésre szükség van, „hogy az említett adatok olyan súlyos bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak, mint például a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények. Így az irányelv előírja, hogy a fent említett szolgáltatók kötelesek megőrizni a forgalomra vonatkozó adatokat, a helymeghatározó adatokat, valamint az előfizető vagy a nyilvántartott felhasználó azonosításához szükséges kapcsolódó adatokat. Nem teszi lehetővé viszont a közlések tartalmának és a lehívott információknak a megőrzését.” A bíróság az arányosság elvének be nem tartása, illetve a megszerzett és tárolt adatok felhasználhatóságának hiányos szabályozása miatt hozta meg döntését.

Elmaradt a harmonizáció

A TASZ mindenesetre úgy véli, hogy az irányelv érvénytelensége ellenére Magyarországon továbbra is hatályban maradt a mindezt lehetővé tevő törvény, ezért – nyilvánvalóan demonstratív céllal – két nagy szolgáltatót perelnek be annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítse a jogellenes törvényt.

A TASZ úgy ítéli meg, hogy az európai és a magyar szabályozás egyaránt a súlyos bűncselekmények üldözése és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja az adatmegőrzést. Az EU Bíróságának ítéletével összhangban azonban a magyar alkotmányossági követelményeknek sem felel meg az adatmegőrzési szabályokat rögzítő magyar törvény, mivel túllépi az arányossági kritérium által diktált korlátokat. Az egyik legfontosabb ilyen érv, hogy mindenkinek minden adatát tárolják, függetlenül attól, hogy bármilyen módon köthető lenne súlyos bűncselekményhez, terrorista akcióhoz.

Bal kézzel a jobb fülemet

A szervezet lépésének indoklásaként leírja, hogy a magyar jogrendszer, ezen belül az Alkotmánybíróság hatásköreinek átalakítása következtében nem fordulhat a TASZ rögtön az AB-hez, hogy állapítsa meg az adatmegőrzési kötelezettséget rögzítő jogszabály alaptörvény-ellenességét. Ehelyett egy hosszadalmas folyamatba kell belevágnia, ami a következő lépésekből áll:

1. az internet- vagy telefonszolgáltatókat levélben kéri, hogy törölje a tárolt forgalmi adatokat
2. a szolgáltató a hatályos magyar törvényre hivatkozva elutasítja kérelmet
3. adattörlési pert indít a TASZ a szolgáltató ellen a bíróságon
4. a perben kérvényezi a bírótól, hogy ő közvetlenül forduljon az AB-hez: ennek az előnye, hogy ezt rögtön az elsőfokú eljárásban megteheti és az AB-nek szigorú határidőn belül (soron kívül, de legfeljebb 90 nap alatt) döntést kell hoznia.
5. ha ezt a bíró elutasítja, akkor a magyar törvény miatt biztosan elveszíti a TASZ a pert, és nem törlik az adatokat
6. fellebbezni kell, a másodfokú ügyet is elveszíti a TASZ
7. a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel él, és csak ennek az eljárásnak a végén
8. fordulhat végre az AB-hez

A szervezet tisztában van azzal, hogy az első levéltől az alkotmánybírósági beadványig akár 2-3 év is eltelhet, az AB-t pedig az alkotmányjogi panasz esetén semmilyen határidő sem köti. Arra lehet számítani, hogy ebben az időszakban új uniós szabályozás születik, ami akár irányelv helyett rendeleti formában szabályozza majd a kérdést, aminek következtében egységesen ugyanazok a szabályok érvényesülnek majd a tagállamokban és lehet, hogy a magyar törvényt muszáj lesz hatályon kívül helyezni. Ezt azonban a TASZ nem akarja kivárni.

A TASZ szerint a szolgáltatók szerepét az ügyben többféleképpen lehet megítélni. A magyar ügyben az AB-hez fordulás miatt kényszerült a TASZ arra, hogy a két szolgáltatót beperelve vágjon neki ennek a feladatnak, bár a problémát nem ők, hanem a szabályozás jelenti. Az óriási adatmennyiség tárolása jogszabályi kötelezettségük, nem saját döntésükön múlik, ráadásul ez jelentős költséget is jelent számukra. Szinte biztos, hogy egyik szolgáltató sem végzi örömmel ezt a feladatot. Ugyanakkor ellentétben egyes külföldi példákkal, a Magyarországon működő megkeresett társaságok egyike sem vállalta fel, hogy közös ügyként kerüljön ez a bíróság elé.