„Tudja-e Ön, hogy azt a tényt, hogy a TASZ honlapján ezt a cikket olvassa, rögzítik?
Tudja-e Ön, hogy ha felemeli a telefont, hogy munkatársunktól további információt kérjen aktuális akciónkról, azt rögzítik, és egy évig tárolják azokat az információkat, melyekből kiderül, hogy Ön milyen telefonszámról vagy telefonkészülékről telefonált, hol tartózkodott a hívás időpontjában, és mennyi ideig beszélt munkatársunkkal?
Tudja-e Ön, hogy nem is kell munkatársunkkal beszélnie ahhoz, hogy bekapcsolt mobilja alapján folyamatosan rögzítsék, merre is jár napközben?
És azt tudja, hogy mindezt Ön fizeti?”
A fenti mondatokkal kezdődik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet felhívása honlapjukon, ahol legújabb akciójukra hívják fel a figyelmet. A TASZ ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a hatályban lévő telefonos és internetes adatmegőrzési szabályok egy részét súlyosan jogsértőnek találják. A jogvédők álláspontja szerint „…az elektronikus hírközlésről szóló törvény számos rendelkezése korlátozza szükségtelenül és aránytalanul a személyes adataink védelméhez való alkotmányos jogot. A törvény telefon- és internetszolgáltatók számára kötelezővé teszi, hogy a vezetékes, a mobil-, valamint az internetes kommunikáció valamennyi forgalmi adatát rögzítsék. A forgalmi adatok segítségével pontosan nyomon lehet követni, hogy telefonon ki kivel, milyen időpontban, mennyi ideig vagy milyen gyakran érintkezik. Ezen adatokból a polgárok kapcsolatai jól feltérképezhetők, a kommunikáció gyakoriságából következtetni lehet a kapcsolatok intenzitására, a kommunikáció időpontjából következtetni lehet a kapcsolatok minőségére és a résztvevő felek életmódjára, szokásaira. A forgalmi adatok körébe tartoznak a mobiltelefonok földrajzi helyzetét jelző adatok is, amelyek városi környezetben nagy pontossággal mutatják a telefonhasználók tartózkodási helyét.”
A forgalmi adatok megőrzése a TASZ szerint nemcsak amiatt alkotmányellenes, mert előre meghatározott cél nélkül készletezik a személyes adatokat, s ezzel a szabályozás semmibe veszi a személyes adatok ellenőrzése és tárolása esetében érvényes „célhoz kötöttség” kiemelten fontos alapelvét, hanem azért is, mert a törvény még további hét alapjogot is sért (ezek felsorolása megtalálható a TASZ honlapján).
