Az Európai Bizottsághoz (EB) az előírt határidőre, még tavaly december elején megérkezett a magyar kormány válasza a távközlési különadóra vonatkozó kötelezettségszegési eljárásban kibocsátott ún. indokolással ellátott véleményre, a magyar álláspontot az elmúlt hetekben még vizsgálta Brüsszel. Amennyiben nem tartjuk kielégítőnek a magyarázatot, az Európai Bíróságához fordulunk – tájékoztatta a Gazdaság.hu-t Neelie Kroes, a távközlési ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője.
Az üzleti hírügynökség szerint gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ez fog történni, hiszen a végéhez közeledő eljárás során egyáltalán nem változott a két fél véleménye. A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a különadó nem tartozik az engedélyezési irányelv hatálya alá (amely szerint az adó igazgatási díjnak számítana), és nem ellentétes az uniós joggal. Az ágazati különadó célját tekintve nem a távközlési szektor szereplőinek gazdasági tevékenységére, illetve utóbbi feltételeinek befolyásolására irányul, hanem a válság körülményei között az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében teljesítendő átmeneti teher – közölte a Gazdaság.hu-val Tóth József, a külügyi tárca szóvivője.
A bizottság szerint viszont a tavaly októberben bevezetett különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazatspecifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál, ahogy azt a hivatkozásul szolgáló engedélyezési irányelv előírja. Akkor fogadnák el válságadóként a terhet, ha azt minden gazdasági szereplőnek egyidejűleg fizetnie kellene, nem specifikusan a távközlési szektornak.
Kamatostul vissza kell fizetni
Ha a bíróság elé kerül az ügy, akkor legkorábban másfél-két éven belül zárulhat le a per az Európai Bíróság tájékoztatása szerint. Elmarasztaló ítélet esetén azonnal orvosolni kell a jogsértést, meg kell változtatni az uniós jogba ütköző szabályozást, ellenkező esetben a bizottság újabb, immáron bírságolási eljárást indíthat. A kártérítést illetően nincs határidő, a jogtalanul kivetett adót befizető cégek a magyar bíróságokhoz fordulhatnak az adó és az esedékes kamatoknak megfelelő összegért.
A kamat nagyságára ilyen perekben az eljáró magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata irányadó, és a hatályos szabályok szerint a jegybanki alapkamat alapján állapítják meg, ahogy a most nyáron lezárult áfaper és korábban a részben jogellenesnek nyilvánított regisztrációs adó esetében is. A magyar kormány ezekben az esetekben el akarta kerülni a biztos bukásra ítélt kártérítési pereket, és hozott egy jogszabályt, amellyel központilag szabályozta a visszafizetés folyamatát.
Ilyenkor ugyanannyi kártérítést kellene fizetni, mint a bírósági eljárásban, csak az eljárási költségek nem terhelik az államot. Ha évi 60 milliárd forintos távközlési különadóval és 6-7 százalékos alapkamattal számolunk (novemberben 6,5, december végén 7 százalékra emelte az MNB az irányadó rátát, és további emelést áraz a piac), akkor az alsó hangon 20 milliárd forintos kamatterhet jelent 3 év távlatában. Értelemszerűen: elmarasztaló ítélet esetén minél tovább tart az eljárás, annál több kamatot kell fizetni.
A kamat összegéről egyébként újabb jogvita indulhat a cégek és a magyar állam között, mert az érintettek a TCM First tanácsadó cég elemzése szerint joggal vethetik fel, hogy a jegybanki alapkamaton nem tudják finanszírozni magukat, így ez a kamatszint nem jelenti az őket ért vagyoni hátrány jóvátételét. Fordított esetben, ha az adózó hibázik, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresét szedi be a költségvetés – írja a Gazdasag.hu.
