Kérészéletű lesz a Magyar Telekom által május 1-től kivetett csekkdíj. Noha a postai és ügyfélszolgálati készpénzes befizetéseket 142,24 forintos tranzakciós összeggel megterhelő ÁSZF-módosítást a fogyasztóvédelem és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is vizsgálta, az ügyben egy huszárvágással a parlament döntött. Amint a Magyar Nemzet mai számában írja: hétfőn az Országgyűlés elfogadott egy olyan módosító indítványt, amely a közműszolgáltatóknak megtiltja, hogy a postai készpénz-átutalási megbízással, közismert nevén sárga csekken befizetett számlák után külön díjat számoljanak fel.
A két fideszes képviselő által április végén, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényhez benyújtott módosító indítványt hétfőn este egyhangúlag (293 igen szavazat és 44 tartózkodás mellett) fogadták el. Ez a törvény szövegét a következő tiltással egészíti ki: „A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a számla kiegyenlítésének Posta Elszámoló Központon keresztüli készpénzbefizetéssel történő kiegyenlítését, valamint – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számla nyomtatott példányának egyszeri kiadását külön díj fizetéséhez nem kötheti.” Azaz a szolgáltatók nemcsak a csekkes befizetés postai díját nem fizettethetik meg – legalábbis közvetlenül – a fogyasztókkal, de a papíralapú számlák kiállítása után sem számolhatnak fel környezetterhelési díjat. A tiltást a javaslat „a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmével” indokolta.
Nem volt újdonság
A törvénymódosítás a távközlési szolgáltatók közül nem csupán a díjat frissen bevezető Magyar Telekomot érinti, hiszen a postai befizetés hátrányos megkülönböztetése nem újdonság a hazai piacon. A Telenor 2008 augusztusa óta 127 forint telefonszámla-befizetési díjat számol fel a csekkes ügyfeleinek és azoknak, akik az értékesítési pontokon egyenlítik ki a számlát. Az Invitel a készpénz-átutalási megbízások postai díját szintén ráterheli a fogyasztókra, az ügyfélszolgálati befizetésekért viszont nem kér felárat.
2008-ban a UPC is próbálkozott hasonló tranzakciós díj bevezetésével, de a cég végül a fogyasztói panaszok nyomására elállt a tervétől. A kábeles szolgáltató egyébként szintén a „környezetterhelés csökkentésére” hivatkozott, és ennek megfelelően – a Magyar Telekomtól eltérően – nemcsak a csekkes befizetésekre számított volna fel havi 96 forintot, hanem mindazoknak, akik papíralapú számlát kértek.
Kritikus tömeg
Ahhoz, hogy a csekkdíjból törvénymódosításig dagadó botrány legyen, arra volt szükség, hogy legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, a Magyar Telekom határozza el a tranzakciós díj bevezetését. Feltehetően ezúttal az verte ki a biztosítékot, hogy a többletköltség minden eddiginél nagyobb előfizetői kört érint, hiszen a vállalat nemcsak a mobiltávközlésben, de a vezetékes telefon- és internetszolgáltatásban, valamint a tévés piacon is jelentős szereplő, a lakossági szegmensben összesítve körülbelül 8 millió előfizetést szolgál ki.
A távközlési cégek egyelőre nem kommentálták a törvénymódosítást. A díjat eddig felszámító szereplők vélhetően el fognak gondolkodni azon, hogy a Postának fizetett díjakat közvetetten beépítik a szolgáltatások árába. Ezzel együtt elterjedhet majd az a gyakorlat, melyet néhány szolgáltató, többek között a Vodafone, már ma is alkalmaz az elektronikus számla használatának ösztönzésére: kedvezményt ad a havi díjból azoknak, akik áttérnek a papírspóroló megoldásra.
