A világ legnépszerűbb internetes keresőt üzemeltető Google 2,7 milliárd dollár értékű nyilvános részvénykibocsátást tervez, ami a dotkom-szektor történetének legnagyobb ilyen akciója lehet. A mintegy 1,9 ezer főt foglalkoztató Google úgynevezett holland aukcióval értékesítené papírjait, a vezető szervező a Morgan Stanley és a CSFB. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a Google a New York-i értéktőzsdére vagy a Nasdaqra is bevezeti-e részvényeit, s azt sem határozták meg, mennyi papírt adnak el. A társaság az elmúlt három évben nyereséges volt, üzemi eredményhányada pedig jobb, mint a rivális Yahoo-é.
Tavaly 961,8 millió dolláros forgalom mellett 105,5 millió dollár volt a nettó profit, a 2001. évi 86,4 és 6,9 millió dollár, illetve a tavalyelőtti 347,8 és 99,6 millió dollár után. A Google 1999-ben és 2000-ben 6 és 14,9 millió dollár veszteséget hozott össze. Az idei első negyedév 390 millió dollár árbevételt és 64 millió dollár profitot eredményezett. A CBSMarketWatch összállítása szerint a Google a világ leggyakrabban használt internetes keresője, a felhasználók több mint 200 millió keresést indítanak naponta.
A részvénykibocsátás időzítése jónak tűnik, ugyanis az internetes cégek reklámbevételei 2000 óta nem látott csúcsok közelében tanyáznak, ráadásul a Google 2003-as bevételeinek 95 százaléka a hirdetőktől érkezett. A nyilvános kibocsátás szervezése iránt csütörtökön benyújtott kérelemben a cég elismeri ugyanakkor, hogy komoly a Microsoft és a Yahoo komoly versenyhelyzetet teremt a társaság számára, ezért az árbevétel-növekedési ütem és az üzemi eredményhányad csökkenésére számít.
(*) A holland aukció ereszkedő, melyben az eladó megállapít egy árat, majd ezt folyamatosan csökkenti, egészen addig, amíg egy vevő azt nem jelzi, hogy az aktuális áron már vásárol. Ezzel a legtöbbet kínáló lehet a vevő, s az általa bemondott összeget kell kifizetnie. A részvények világán kívül ez az értékesítési forma igen elterjedt: így adják el a vágott virágot Hollandiában, a halat Izraelben vagy a dohányt Ontarióban – derül ki Szatmári Alexandrának a sulinet.hu-n közzétett írásából.
