„Állítólag megváltoztatták az USA atomkódjait 141 karakteresre, hogy Trump ne tudja kitweetelni” – olvastam nemrég a Twitteren.

A szellemes bonmot nyilvánvalóan arra utal, hogy a sajtót ellenszenvvel figyelő új amerikai elnök szenvedélyesen és személyesen (is) használja a Twittert, hogy gondolatait, véleményét, terveit megossza a nyilvánossággal – a kampány időszakában szinte minden fontos és súlyos kijelentés itt jelent meg először, nem egyszer botrányt is kavarva.

Ugyanakkor az elmúlt napok két esete azt mutatja, hogy az elnök viszonya a twitterezéshez meglehetősen ambivalens és következetlen.

Az egyik egy állami hivatalhoz kötődik, amikor a beiktatás másnapján a nemzeti parkokat felügyelő NPS (National Park Service) Twitter-fiókjában valaki képeket retweetelt az elnöki eskütételről, illetve olyan linkeket osztott meg, melyek arról szóltak, hogy a Fehér Ház honlapjáról már az első nap eltüntették az éghajlatváltozással és az emberi jogokkal kapcsolatos tartalmakat. Trump erre személyesen reagált, követelte, hogy az NPS irodáinak alkalmazottai azonnal álljanak le a tweeteléssel. Az NPS vezetése bocsánatot kért a történtek miatt, és közölték, hogy „tévedés” történt.

Az ügy azonban folytatódott: egy belső forrás elmondta a TechCrunch-nak, hogy ezek után a kormányzati hivatalok működését menedzselő GSA-t (General Services Administration) utasították, hogy a szövetségi hivatalokban (ideiglenes jelleggel) tiltsák meg a külső kommunikációt, így a tweetelést is. Ennél is szigorúbban léptek fel a környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency – EPA) esetében, ahol mindenféle kommunikációt letiltottak. Hasonlóképpen jártak el a közlekedési, a mezőgazdasági, valamint a nemzeti kincsek gondozásáért felelős minisztériumnál is – ezek közül a mezőgazdaságinak sikerült elérnie a kommunikációs tiltás feloldását. Valószínűleg még több helyen vezettek be korlátozásokat, de ezekről nincsenek biztos információk, de arról szólnak híradások, hogy a szövetségi alkalmazottak óvatosabbak lettek, így visszafogták vagy leállították a külső kommunikációt.

A másik visszhangot kiváltó esetről a The New York Times számolt be: az elnök a titkosszolgálat határozott kérésére sem váltott át hivatalos elfoglaltságai közben az általuk biztosított, védett okostelefonok egyikére, hanem megtartotta régi androidos készülékét, ezt használja. Ám ennek, mint a recode írása figyelmeztet rá, nagyon komoly biztonsági kockázatai vannak: a nem védett telefonra egy hacker telepíthet billentyűzetfigyelő programot, találkozókon bekapcsolhatják a mikrofonját, kameráját, a belső hálózatra felkapcsolódó telefon kaput nyithat a támadók előtt stb.