Ukrajna felkészül az érzékeny adatok külföldre menekítésére

1940-ben Norvégia hasonlóképp járt el, amikor külügyminisztériumi adatainak nagyobb részét – akkor még analóg módon – Nagy-Britanniába menekítették a megszálló német erők elől.

Amennyiben az orosz csapatok még mélyebben benyomulnak az országba, a kormánynak készen kell állnia arra, hogy adataikat és szervereiket esetleg külföldön kell biztonságba helyeznie – nyilatkozta tegnap a Reuters hírügynökség tudósítójának egy magas rangú ukrán kiberbiztonsági tisztviselő.

Bár Viktor Zsora, Állami Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat helyettes vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szervezetük vészhelyzeti terven dolgozik, ez azonban azt sugallja, hogy számításba vették egy olyan helyzet kialakulását, amikor az oroszok esetleg képesek lennének a bizalmas dokumentumokat lefoglalni. Elmondta azt is, hogy az A tervük az ukrán IT infrastruktúra megvédése, egy külföldre menekítési projekt a B vagy a C terv volna.

Az előkészítő munka már folyik, de a terv véglegesítéséhez az ukrán törvényhozók által jóváhagyott törvénymódosítás szükséges.

„Mentés” már eddig is történt: felszereléseket és biztonsági mentéseket már korábban átszállítottak Ukrajna olyan területeire, melyek messze esnek a megtámadott régióktól.

Zsora egy korábbi nyilatkozatában már elmondta, hogy az esetleges külföldre menekítésnél az európai országokat részesítenék előnyben, bár már számtalan ajánlatot kaptak (ezekről érthető módon nem kívánt részletekbe bocsátkozni).

A kimentés pontos rendjét még nem dolgozták ki, ugyanis nagyon valószínű, hogy eseti döntések alapján mentenének ki felszerelést és adatokat – mindent a harci cselekmények alakulása fog majd meghatározni.

Azóta történt

Előzmények