A területért felelős minisztérium és orosz nagyvállalatok vezetői válságtanácskozást tartottak március 9-én, hogy felmérjék a helyzetet és kiutakat keressenek – számolt be tegnapi tudósításában a Kommerszant gazdasági lap.
A digitális átalakulást irányító minisztériumban tartott megbeszélésen az olyan, nagy számítástechnikai kapacitást felhasználó vállalatok képviselői vettek részt, mint pl. a Sberbank, a legnagyobb internetes szolgáltatónak számító MTSZ, a Rosztelekom, a Roszatom adatelemző részlege, a Yandex, vagy a vezető IT-technológiai szolgáltatásokat nyújtó Croc.
A Kommerszant információi szerint a felek egyetértettek abban, hogy ha maradnak a jelenlegi körülmények, akkor az orosz IT-vállalatok legkésőbb két hónap múlva kifutnak a tárhelyekből, és jelentős gondokkal kell szembenézzenek.
Az adattárolóhely-, illetve szerverhiánynak több oka is van. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szankciók vagy önkéntes döntések hatására a nyugati felhőszolgáltatók kivonultak az orosz piacról, és a helyi vállalatok igényét a hazai szolgáltatók képtelenek kielégíteni. A helyzetet súlyosbítja, hogy az adattároláshoz és adatelemzéshez szükséges hardverek ára a többszörösére nőtt, ugyanakkor a bankok nem adnak vásárlási, fejlesztési hiteleket az IT-cégeknek (sem). De még ha rendelkezésre is állna a szükséges pénz, az ellátási láncok megszakadása miatt nagy nehézségekbe ütközik a beszerzés – egyes esetekben az is előfordul, hogy a korábban már megrendelt és az országba beérkezett eszközöket sem tudják a vállalatok átvenni a szankciós tiltások miatt.
További komoly gondokat okoz, hogy az orosz állami ügynökségek a közelmúltban pörgették fel az „okos város” projektek keretében a kiterjedt videófelügyeleti és arcfelismerő rendszerek bevezetését, és ezek üzemeltetése exponenciálisan megnövelte a kapacitásigényt.
A lap úgy tudja, a minisztériumban egyelőre elemzik a helyzetet, döntések még nem születettek. A megbeszélésen felmerültek megoldási lehetőségek, de még minden képlékeny. Szóba került például az országban lévő adatközponti kapacitások kivásárlása, illetve az Oroszországot elhagyó vagy a tevékenységet felfüggesztő vállaltok IT-infrastruktúrájának állami lefoglalása is. Felmerült az is, hogy végső esetben kötelezik a szolgáltatókat a médiastreaming és a szórakoztató tevékenységek letiltására, hogy a felszabadult kapacitást felhasználhassák.
Természetesen arról is folynak találgatások, hogy a kámforrá vált nyugati felhőszolgáltatásokat és eszközöket kínaiakkal pótolják, ez azonban a jelen helyzetben szigorúan politikai kérdés, és a híradás szerint a kínai vezetés még nem döntötte el, hogy esetleg kívánja-e ilyen módon támogatni Oroszországot.
