Egy Bostonban tartott szakmai konferencián (The Cambridge Cyber Summit) az Egyesült Államok rendvédelmi szerveinek képviselői és politikusai közül többen is hangot adtak elégedetlenségüknek, mivel szerintük elfogadhatatlan az a mai gyakorlat, hogy az internetes kommunikációs szolgáltatások működtetői olyan titkosítási technológiákat használnak, melyek megnehezítik, egyes esetekben lehetetlenné teszik, hogy az állami szervek megfelelő színvonalon végezhessék bűnüldözői tevékenységüket.

A megszólalók közül különös súllyal esnek latba Rod Rosensteinnak, az igazságügyminiszter-helyettesnek szavai, aki közölte, hogy az olyan üzenetküldőknél, mint a WhatsApp, az iMessage vagy a Signal alapértelmezetten olyan módon titkosítják az üzeneteket, melyeket a hatóságok akkor sem tudnak visszafejteni, ha érvényes bírói végzéssel szeretnék megfigyelni egy bűnügy nyomozásánál az üzenetek tartalmát, így ezek a vállalatok gyakorlatilag törvényszegést követnek el, amikor akadályozzák az igazságszolgáltatás munkáját, és veszélyeztetik a közbiztonságot. Rosenstein egyenesen azzal vádolta meg az ilyen internetes cégeket, hogy segítik a bűnözőket, a drogkereskedőket, az illegális fegyverkereskedőket, az adathalászokat, a kiberbűnözőket, hackereket, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit.

A miniszterhelyettes kifejtette, hogy a magánélet védelme és a biztonság között két évszázadon át megfelelő egyensúly állt fenn, ám a modern technológiák ezt megtörték, elbillent a mérleg az adatvédelem felé. Ugyanakkor – tette hozzá – elismeri, hogy a titkosítások alkalmazása elengedhetetlen a digitális gazdaság növekedéséhez és virágzásához.

A konferencián egy másik résztvevő, Rob Joyce, az elnök különleges tanácsadója és a Fehér Ház kibervédelmi koordinátora kissé árnyaltabban fogalmazott. Joyce elmondta, hogy semmi esetre sem akarják a vállalatokat „hátsó ajtók” megnyitására kötelezni, mivel a titkosítás a modern internetes gazdaságban kiemelkedő fontosságú, emellett az ilyen réseket előbb-utóbb a kiberbűnözők és a külföldi, állami megbízásból dolgozó hackerek is megtalálnák.

A lényeg az, fogalmazott Joyce, hogy a világ lakosságának elenyésző töredékét kitevő bűnözők ellen viszont védekezni kell, és ehhez szükséges, hogy a titkosítást alkalmazó magáncégek gondolják újra tevékenységük e szegmensét. Konkrétan: már rendszereik megtervezésénél vegyék figyelembe, hogy ha egy rendvédelmi szervezet érvényes bírói végzéssel adatokat kér tőlük, akkor ezt a kérést milyen módon tudják teljesíteni – ez törvényi kötelezettségük. Nem arról van szó, hogy a vállalatok szabad bejárást biztosítsanak a rendőrségnek vagy a nemzetbiztonsági szerveknek – mondta a tanácsadó –, hanem arról, hogy a kért adatokat adják át.