Új hozzászólás Aktív témák

  • Teasüti

    nagyúr

    Szóval ha én veszek egy példányt egy jogvédett műből, elolvasom, majd emlékezetből idézek belőle másoknak, esetleg egy zöngésített összefoglalót is írok róla, akkor engem is be akarnak perelni majd?

  • ddekany

    veterán

    válasz Teasüti #1 üzenetére

    Ha elolvasás után 1000000 példányban leklónozod magadat, hogy utána fizetős szolgáltatást nyújts tömegeknek, a könyvben olvasottak felhasználva, akkor arányos-e, hogy ugyanannyit adsz vissza a szerzőnek, mint az egyszeri emberke?

    De amúgy, elnézve a kutatásokat, ez csak vihar a biliben... Mármint lesz égetőbb kérdés is, mint hogy azon szöszöljünk, hogy X szerző vagy kiadó eleget kapott-e vissza.

    Arról nem is szólva, hogy úgy fest, csökkeni fog a bement mennyiségének értéke, mert egyre jobb eredményeket érnek adott (kevés) bemenetből való tanulásból. Márpedig a Trónok harca sztoriban nincs semmi, ami más régi regényekből nem tanítható meg a világ kapcsán. Kivéve hogy adott szereplő mit csinált ott, stb., de az nem túl fontos.

    [ Szerkesztve ]

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz ddekany #2 üzenetére

    Tehát akkor a példád szerint egy fizetős oktatás keretében előadó tanárok és professzorok lexikális tudása nem őket illeti, hanem az ő saját képzésük forrásainak szerzőit? Az egyetemet perelhetik azon kutatók és szakértők, akiknek az alkotásaiból specializált tudással felvértezve a professzor egy fizető tanulónak oktatást tart és kérdésekre válaszol?

    Nem vagyok szakértője a szerzői jognak a tengeren túl, de nem erről szólna a fair használat elve? Amíg egy jogvédett tartalmat csak részben idéznek be egy önálló gondolat* alátámasztására, addig fair használatról beszélünk. A sajtó is például szabadon felhasználhat szerzői jogvédett tartalmat hírközlési céllal. Ez is fair használat. YouTuber-ek reakció videóiban bevágott szintén szerzői jogvédett tartalmat ugyancsak fair használat.

    *Manapság létezik még egyáltalán eredeti/önálló gondolat?

    [ Szerkesztve ]

  • ddekany

    veterán

    válasz Teasüti #3 üzenetére

    A tanárok (még) emberek, nem pedig gépek/szolgáltatás, amit egy nagyvállalat készíttetett, és profit/hatalom megszerzésének céljából üzemeltet. Miért akarod a kettőt egyformán kezelni, mikor erősen különböznek?

    A szerzői jogok egy praktikus kompromisszum, amit azzal a feltételezéssel alkottak meg, hogy az egyetlen létező intelligencia (már ami pl. könyveket tud valamit kezdeni) az ember, a maga biológiai korlátaival. Ilyen körülmények közt próbálná motiváltan tartani a szerzőket (a maga bárdolatlan módján, visszaélésekkel, stb., de el tudod képzelni, hogy kevesebb mű születne, ha totál gátlástalanul másolná/használná mindenki a műveket). Alighanem nagyon más szabályok lesznek a társadalom számára hasznosak, ha valami alapvetően korlátokkal rendelkező intelligencia megjelenik.

    [ Szerkesztve ]

  • nuke7

    veterán

    válasz Teasüti #3 üzenetére

    az van - ahogy előttem is írták - hogy a tanárok / egyetem fizet ezeknek a műveknek a hozzáférésért (többek között ezért is szed tandíjat)
    A LLM trénigező cégek meg vagy fizettek, vagy nem - feltételezem, hogy nem, mivel egy OCR-ezett könyv nem legális forrás, nem véletlenül :U tehát nekik nem egy példány megvásárlásával kellene hozzájárulniuk a szerző kompenzálásához.

    Szerintem egyetértünk abban, hogy egy hús-vér tanár - még akkor is, ha videó készül az előadásról - nem egyenlő egy saját branded alatt futó content generáló szolgáltatással, ahol nem az az érték, hogy megismered a tanár / videó tartalmát hanem hogy ugyanolyat állítasz elő a szolgáltatás segítségével. Tehát itt nem tartalom fogyasztás van (nem azzal van a baj, hogy az LLM kvázi nyilvánosságra hozza a dolgokat), hanem ugyanolyan (vagy nagyon hasonló) tartalom kreálás az LLM által automatikusan (amit akár saját neved alatt is közzé tehetsz) és az azért más tészta, és szerintem ez a lényeg. (nem tetted bele azt a munkát amit a professzor, hanem az LLM generálta neked)

    [ Szerkesztve ]

    https://youtube.com/user/nuke7

  • ddekany

    veterán

    válasz nuke7 #5 üzenetére

    Na hát ez még egy plusz komplikáció, hogy sok esetben véletlenül(?) lekalózkodták a könyveket. Ezt talán senki nem vitatja, hogy ez nem volt fair.

    Ami valamiért vitatott, hogy ha meg is vett belőle a tréningezést végző cég egy példányt mondjuk az Amazonon (mondjuk), az fair-e. Szerintem nem. Vannak megkötések, hogy hogyan használhatok egy ilyen áron megvett könyvet, vagy CD-t, akármit. Pl. csak magán használatra van. AI betanítást specifikusan nem említik, mert le vannak maradva. Egyszerűen ezek a cégek halásztak a zavarosban. Egyébként is rohannak előre, nem fognak megállni senki kedvéért. Majd utólag valahogy elintézik, lesz rá pénz/hatalom bőven.

    Amúgy végsősoron az zavarja talán leginkább a szerzőket, hogy egyáltalán nem fog kelleni a művük, mert majd valami jövőbeni, mostaninál fejlettebb AI olcsóbban és jobbat írt. Ez viszont nem csak az ő gondjuk lesz. Ezért mondom, hogy valójában ez az egész apróság.

    [ Szerkesztve ]

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #3 üzenetére

    Szerintem van abban valami, amit megpendítettél. Még akkor is, ha egy AI az nyilvánvalóan egészen más, mint egy élő tanár, maga az alapkérdés jogos.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz ddekany #6 üzenetére

    "Amúgy végsősoron az zavarja talán leginkább a szerzőket, hogy egyáltalán nem fog kelleni a művük, mert majd valami jövőbeni, mostaninál fejlettebb AI olcsóbban és jobbat írt."

    Nagyon jó meglátás, én is ezt érzem mögötte hosszú távon, rövid távon meg azt, hogy most pörög az AI ipar, ömlenek bele a dollár milliók és nagyon szeretnének ők is odaférni a húsos fazékhoz.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz Gargouille #8 üzenetére

    Nehogy kiderüljön a kreatív foglalkozásokról, hogy nem is kell hozzá olyan sok kreativitás! :)
    Mit gondoltok az alapjövedelem ötletéről?

  • nuke7

    veterán

    válasz Gargouille #8 üzenetére

    nincs igazad szerintem, egyszerűen jogtalanul használják a műveiket, ahogy írtam is már. Egyszerűen nem erre vannak, nem így lett kitalálva a szerzői jog.

    #6 ddekany : nem hinném, hogy ez zavarná, ugyanis ai nincs.
    Nem tud egy LLM autonóm módon új kutatást csinálni például, ez könnyen belátható.
    Új fiction-t is csak a meglévők újrakeveréséből tud.

    [ Szerkesztve ]

    https://youtube.com/user/nuke7

  • nuke7

    veterán

    válasz Teasüti #9 üzenetére

    jópofán hangzik, de annyira kommunista és erőszakos lenne a megvalósítása, hogy én 1%-ot adok a bevezetésének az esélyére maximum... egyszerűen semmivel se tudod megindokolni a létezését.
    Még egy post scarcity társadalomban (star trek) sincs ha jól tudom... :U

    [ Szerkesztve ]

    https://youtube.com/user/nuke7

  • Gargouille

    őstag

    válasz nuke7 #10 üzenetére

    "nincs igazad szerintem, egyszerűen jogtalanul használják a műveiket, ahogy írtam is már."

    Nem értek veled egyet. Legalábbis én abban nem mernék ennyire határozottan állást foglalni, hogy jogtalanul használják a műveiket. Mert az azért minimum véleményes, hogy mennyire minősül például az eredeti mű reprodukálásának ha egyes részletei alapján új tartalmat állítanak elő. Persze lehet, hogy neked van igazad, de én nem vagyok ebben ilyen biztos.

    "Egyszerűen nem erre vannak, nem így lett kitalálva a szerzői jog."

    Ez igaz. Csak sajnos sok esetben a jog nem a valóságot vagy az életszerűt vagy akár az "igazságot" (legyen az bármi) képzi le. Azt nem vitatom, hogy a szerzői jog így lett kitalálva, de lehet, hogy akkor a jogon kellene megpróbálni változtatni és nem a valóságot hozzágörbíteni. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz nuke7 #10 üzenetére

    Ez azt jelenti, ha én írok egy kitalált világban egy kitalált történetet egy varázsló iskolában három főszereplő kalandjairól (hasonló, de mégis más) és véletlenül dollár milliós sikerem lenne, akkor JK Rowling jöhet tartani a markát?
    Szerzői jog az ismeri a plágium fogalmát az akadémikus területeken kívül, mint mondjuk a fikció?
    Illetve hol van a határa a fair használatnak?

    Fair use is a doctrine in United States law that permits limited use of copyrighted material without having to first acquire permission from the copyright holder. Fair use is one of the limitations to copyright intended to balance the interests of copyright holders with the public interest in the wider distribution and use of creative works by allowing as a defense to copyright infringement claims certain limited uses that might otherwise be considered infringement.

    Hol van a határa a limitált, részben történő felhasználásnak? Amíg nincs dollár milliós hasznom belőle, addig még fair? :)

  • nuke7

    veterán

    válasz Teasüti #13 üzenetére

    "Ez azt jelenti, ha én írok egy kitalált világban egy kitalált történetet egy varázsló iskolában három főszereplő kalandjairól (hasonló, de mégis más) és véletlenül dollár milliós sikerem lenne, akkor JK Rowling jöhet tartani a markát?"
    ezt hogy sikerült összehozni, miből következtettél erre? Szerintem csak simán egy plágium pert kapsz és szevasz :D

    ja értem, nem tudod, hogy mi az a fair use. pedig szépen le van írva :F
    "Fair use permits a party to use a copyrighted work without the copyright owner’s permission for purposes such as criticism, comment, news reporting, teaching, scholarship, or research."
    a reaction videókból pl. simán lehet dollár milliós hasznod, mégis fair use ;)

    [ Szerkesztve ]

    https://youtube.com/user/nuke7

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz nuke7 #14 üzenetére

    A linkelt wiki oldalon van egy paragrafus a szöveg és adatbányászatra vonatkozóan és a forrásul szolgáló precedensek 2013 és 2015-ös bírósági ügyekből lettek felállítva. Ezen ítéletek szerint a könyvek bedigitalizálása a fair használat elvének védelme alá esik, indexeléssel és adatbányászattal együtt.
    Ez nem azt jelenti, hogy akkor az AI tréning is ebbe a kategóriába esik? :F

    A fenti fikciós kalandregény kérdésemet arra alapoztam, hogy azt írtad feljebb a jogvédett művekből való tartalom generálással van a probléma, nem a tartalom fogyasztással.

    [ Szerkesztve ]

  • nuke7

    veterán

    válasz Teasüti #15 üzenetére

    Nyilván nem esik ugyanebbe a kategóriába a LLM, különben nem perelnének :)

    a fikciós kalandregény meg sima plágium, az nem bonyolult.

    https://youtube.com/user/nuke7

  • ddekany

    veterán

    válasz nuke7 #10 üzenetére

    "Nem tud egy LLM autonóm módon új kutatást csinálni például, ez könnyen belátható."
    [...]
    "Új fiction-t is csak a meglévők újrakeveréséből tud."

    Ha a mostani, nyilvánosság számára elérhető meglehetősen buta rendszerekről beszélsz, akkor így tűnhet, de valójában nincs ilyen jellegű korlát. Pontosabban, mi is lényegében csak újrakeverünk, csak okosabban. Most még okosabban. És innen ered egyes írók féleleme, hogy ez sem fog butábban újrakeverni, mint az emberi írók.

    [ Szerkesztve ]

  • Vesa

    veterán

    válasz nuke7 #10 üzenetére

    "Új fiction-t is csak a meglévők újrakeveréséből tud."

    Nincs jelentősége, amennyiben nem használja fel 1:1-ben a jogvédett mű részleteit. Kifejtettem már korábban egy másik hasonló topikban. Ha az AI csupán annyit csinál, hogy "elolvassa" ezeket a műveket, az egyenértékű azzal, mint amikor egy ember csinálja ugyanezt. Gyakorlatilag az emberek által alkotott művek 95%-ka is úgy jön létre, hogy az íróra/zeneszerzőre/festőre stb., korábbi alkotók tevékenysége hatással volt. Ehhez pedig meg kellett hallgatniuk a zenéket, el kellett olvasniuk az írók könyveit, nézegetni kellett a korábbi festők képeit. Ebből aztán némi kreativitással un. "inspirációt" merítettek, majd összehoztak új műveket, melyek nem másolatai voltak a korábbiaknak (mert az lenne plágium, tehát jogsértés). Csak bizonyos stílusjegyeket, ötleteket emeltek át, és kevergettek össze mindenféle módon úgy, hogy abból egy másik mű jött létre. Amíg az AI is ezt csinálja, addig véleményem szerint, nem történik jogsértés. Ha 1:1 részleteket másol be egy új műbe egy korábbiból, az viszont már igen.

    Ez egy marha nehéz téma, pl. zenei területen (most tisztán humánról beszélek) folyamatosan vita van, hogy egy adott dal lopás vagy sem. Mivel rengeteg zene készül és mindegyik hasonlít itt-ott valamire, különösen a könnyűzenében az emészthető akkordoknak és dallamoknak elég jelentős korlátja van, így nehéz megmondani, hogy mi számít lopásnak. Nyilván, ha egy dal 4 percen keresztül nagyjából tökugyanaz mint egy korábbi, felépítésében, akkordokban, dallomakban, az könnyebb eset. De mi van az azonos műfajon belüli zenékkel, melyek baromira egyformák sokszor? Szóval ezt még az embereknél sem lehet 100%ban tisztába tenni, de jelen eljárás az, hogy ha nincs 1:1-es egyezés, csak műfaji, hangulati és egyebek, akkor nem lehet belekötni.

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • ddekany

    veterán

    válasz Vesa #18 üzenetére

    "az egyenértékű azzal, mint amikor egy ember csinálja ugyanezt [...] Amíg az AI is ezt csinálja, addig véleményem szerint, nem történik jogsértés."

    Van egy feladat, amit el tud látni egy ember is, meg egy gép is, de ettől még ezen gép és az ember közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Persze a gépnek nincsenek jogai (legalább is amíg nem általánosabb célú), hanem az azt készítő/üzemeltető cégnek vannak (aki a hasznot is elteszi), tehát valójában arról beszélünk. A szerzői jog feladata márpedig nem az, hogy valami filozófiai/érzelmi alapokon megfogalmazott igazságot szolgáltasson, hanem hogy a társadalom számára kedvező kimenetelt érjen le. Utóbbira kéne fokuszálni, azaz, hogy milyen szabályozásnak mi lesz a valós kimenetele, és azt akarod-e azt. Filozófiai/érzelmi alapon már csak ezért sem fog ez menni, mert a legtöbb embernek csődöt mondanak az ilyen ösztönei, amikor ilyen újszerű dologról van szó. Persze az sem segít, hogy mindenki mást hisz az AI fejlődési potenciáljáról (bár a faji soviniszta "sosem lesz képes" irány a jellemző, és ez ez elbizakodottság felkészületlenséghez vezet).

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz ddekany #19 üzenetére

    Vajon jó ötlet lenne-e bekategorizálni az AI-generált tartalmakat a szerzői jog alá külön az emberi szerzőktől? Esetleg egyenest Public Domain-be tenni mindent, amit egy LLM generál? Vagy esetleg egy GNU-hoz hasonló licenc?
    Ha mondjuk egy OpenAI-t nézünk ahol a jogsértés kérdése merült fel, akkor esetleg megoldás lehet-e a sértettek számára vmi olyasmi, mint anno az üres adathordozókra kivetett sarc a zeneipar jóvoltából?

    Filozófiai/érzelmi alapon már csak ezért sem fog ez menni, mert a legtöbb embernek csődöt mondanak az ilyen ösztönei, amikor ilyen újszerű dologról van szó.
    Erről jut eszembe. Önvezető autók kapcsán hogy állnak a filozófusaink az olyan etikai vitákban, mint hogy két végzetes lehetőség közül melyiket válassza a gép? Ha jól emlékszem már vagy 10-15 éves kérdések ezek:
    Mert hogy a feltételezés szerint egy AI-nak lesz ideje mérlegelni. Míg ugye egy emberi vezetőnél ez nem probléma abból a szempontból, hogy ott ösztönös választ kapunk abban a három tizedmásodpercben és lesz ami lesz alapon zajlik a dolog. Majd utána a bíróság eldönti egy másfél éves jogszolgáltatás keretében, amit a géptől elvárunk majd még a tragédia előtt.
    Én valahogy úgy tudom elképzelni, mint az Én A Robot c. filmben, ahol azt húzták ki a tóból, akinek több volt a túlélési esélye.

    [ Szerkesztve ]

  • Gargouille

    őstag

    válasz ddekany #19 üzenetére

    A gép és az ember közé valóban nem lehet egyenlőségjelet rakni, de szerintem ő nem is ezt mondta. Abból a szempontból, hogy egy alkotás plágium-e vagy sem, teljesen irreleváns, hogy gép vagy ember állította-e elő. Tehát kizárólag a végeredmény tekintetében van egyenlőségjel közöttük, ugyanis egy plagizálás nem attól lesz plagizálás, hogy ki követte el, hanem attól, hogy tényszerűen megállapítható, hogy már egy meglévő alkotás újrahasználatáról van szó. Szerintem ő erre gondolt, én inkább így értelmeztem. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • nuke7

    veterán

    válasz ddekany #17 üzenetére

    Egyrészt igen, mi is újrakeverünk, emberek.
    Másrészt viszont nekünk vannak/lehetnek új ötleteink az LLM viszont csak azt tudja, amin tanították - nem véletlenül van programozásnál is korlátolt haszna, hiszen nem fogja fel a kontextust, az egész szoftvert majdnem bele kellene táplálnod, hogy aztán valószínűségi alapon kiadja azt a kódrészletet ami neked kellene épp pont...

    https://youtube.com/user/nuke7

  • nuke7

    veterán

    válasz Vesa #18 üzenetére

    lásd utánad következő hsz-t.
    a mostani rendszerek még nem AI-k, ezeknek a szabályozása könnyű kellene, hogy legyen, mert a valódi AI sokkal nehezebb lesz és ez itt a tanulópálya, muszáj módosítani / új törvényeket létrehozni mert simán lehet, hogy későn kapunk majd észbe...

    https://youtube.com/user/nuke7

  • Vesa

    veterán

    válasz ddekany #19 üzenetére

    Ebben semmi újszerű nincs, ami a szerzői jogi részt illeti. Elolvasol emberként egy scifi rgényt (meg még 10 másikat), majd semmit nem megismételve, de ötleteket merítve belőlük írsz egy másik scifi regényt. Az életben senki nem fog tudni beperelni, mert nincs alapja, nem másoltál ki 1:1-ben részeket az álatald olvasott könyvekből. Ugye pusztán attól, hogy egy űrhajón utaznak a szereplők a korábbi regényben is és a tiédben is, még lesz lopás a Te irományod. AI detto...'Elolvassa' azt a scifi regényt és a 10db másikat, majd csinál belőlük egy harmadikat. Ha nem másolt ki 1:1-ben részeket abból a 11 könyvből, és emelte be a sajátjába, akkor ennyi volt a történet, nincs jogsértés. Lényegtelen, hogy AI olvas vagy ember.

    Amibe itt esetleg bele lehetne kötni véleményem szerint, az a nyilvánossághoz közvetítés jogi intézménye. De ott sem azért, mert ellopják a műveket, hanem mert olyan műveket használtak a trenírozásra, melyeknek szerzői nem adtak nyilvánossághoz közvetítési jogot, vagyis, csak akkor olvashatja el egy ember is és egy AI is, ha előtte megvásárol belőle egy példányt. Ennek azonban egészen más a jogkövetkezménye, mint a tartalommal kapcsolatos kvázi lopásnak. Más kérdés, hogy abban a mennyiségben amiben az OenAI felhasznált esetleg ilyen műveket, még a kisebb büntetési tétel is hatalmas lehet. Ezt a képet viszont nagyban éárnyalja, ha a művek elérhetőek voltak nyilvánosan.

    A tudomány a valóság költészete!

  • Vesa

    veterán

    válasz Teasüti #20 üzenetére

    A képedre a megoldás, hogy megállítja (kisiklasztja), és nem az, hogy választ. Tehát sem egyik, sem másik irányban nem megy át senkin. Ezt pont egyszerű leprogramozni, pl. hasonló szituban fékez és megáll. Ha pedig olyan a helyzet, ahol mindenképp meghal valaki, akkor kb. semmivel sem lesz másként a jogi oldal mint egy ember esetén, akinek szintén döntenie kell valahogy, és ezzel adott esetben meg fog ölni valakit. Mivel műszaki hiba, vagy a szituáció miatt nincs ideje fékezni, nem lesz büntethető sem az ember, sem az AI, sem az alkotója, se senki. A képedet alapul véve, ha valami miatt nem lehet megállítani azt a villamost (ami az egyetlen jó döntés lenne itt), akkor a döntésétől függetlenül is meg fog halni valaki (vagyis ha nem csinál semmit, akkor is), tehát nem büntethető.

    Gargouille
    Pontosan! :K

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • Vesa

    veterán

    válasz nuke7 #22 üzenetére

    "Másrészt viszont nekünk vannak/lehetnek új ötleteink"

    95%-ban nincsenek! Másrészt, születése után egy ember is üres, azt a környezete, az iskola, a saját kultúrköre trenírozza valamire. Tehát az embert is programozzák, csak másként. Próbálj meg kontextus felismerést elvárni valakitől, aki írni, olvasni sem tud. Látjuk a példákat erre az életből is. Egy zenében az akkordokat még kb. a természeti népek "találták fel", azóta mindenki azzal operál, tehát már eleve valamilyen keretrendszer mentén zenél mindenki. Persze lehet disszonáns módon, hangsorból kilépve is zenélni, de az sem lesz egyedi ötlet, mert meghatározott frekvenciák állnak rendelkezésre, és csak ezt tudja hasnzálni mindenki. Ahhoz, hogy ezt használni tudja egy ember, csak annyit kell tennie, hogy eltér a szabványos hangsor frekvenciáitól. Ezt az AI is meg tudja tenni, egyszerű randomizálással. Ehhez még korábbi művekből sem kell kevernie, nem kell hozzá korábbi trenírozás. Elég leprogramozni, hogy képes legyen random frekvenciákon zenélni. Persze hallgathatatlan lesz, de egyedi, és nem lopott hozzá sehonnan, még csak nem is merített hozzá korábbi művekből. Az ember is egy gép, csak kifinomultabb. A kereteit meghaladni az ember sem tudja. Az AI-ban számomra az a veszélyes és durva, hogy a vallásos emberek tömegeit fogja rávenni a felismerésre, hogy semmiféle természetfeletti nincs az emberben sem, csak egy baromi kifinomult öntanuló számítógép (már akire ez igaz). Mely felismerés szerintem brutális lesz és nem tudni, mit fogo okozni a hívők tömegeinél, de semmi jóra nem számítok.

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • ddekany

    veterán

    válasz Vesa #24 üzenetére

    "De ott sem azért, mert ellopják a műveket, hanem mert olyan műveket használtak a trenírozásra, melyeknek szerzői nem adtak nyilvánossághoz közvetítési jogot"

    Én pont ilyenre is gondolok, hogy a felhasználás módja miatt más árkategória lenne fair. Mint ahogy a bolti áráért nem játszhatsz le zenét egy stadionnyi ember előtt (és tudom, ez nem 1:1-ben másol, csak azt mondom, hogy a felhasználás módja, a léptékek mások). De persze arra is gondolok, hogy mindez pár év múlva kutyát nem fog érdekelni, mert lesz ennél sokkal nagyobb felfordulás. Csak irritál a visszatérő logikai bukfenc, hogy "ha embernek lehet, akkor AI-nak miért nem"... mintha nem lenne különböség a két dolog.

    [ Szerkesztve ]

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz Vesa #25 üzenetére

    Szóval te a vonat utasainak életét kockáztatnád harmadik opcióként? :)
    Vagyis egy életszerű példában az önvezető autó inkább az utasait csapja falhoz, mint hogy átmenjen az útra lelépő gyalogoson, vagy belehajtson a szembejövőbe?

    A kép egy Móricka rajz az ún. Trolley Problémáról, ami egy morális és etikai dilemma. A probléma szerint két választás lehetséges: választani egyet a sínek átkapcsolásával. A szerelvény megállíthatatlan.
    Ha nem választasz, akkor 5 ember hal meg fixen.

    Ezek azért fontos kérdések, mert amíg az ember reakciója nem teszi lehetővé a legoptimálisabb döntést egy vészhelyzetben, az a fél másodperc egy számítógép számára egy örökkévalóság. Így ki tudja elemezni a helyzetet és tud választani "tudatosan", hogy merre tekeri a kormányt.
    Ezek okozta kimenetelekre nincs felkészülve a joggyakorlat, szóval még ha büntetőjogilag nem is vonják felelősségre a sofőrt vagy a gyártót, de ha az áldozat családja perel, esetleg vmi csoportos keresetet nyújtanak be sokan, akkor megint vihar van a biliben.

    [ Szerkesztve ]

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz Teasüti #28 üzenetére

    A szerelvény megállíthatatlan.
    Ha nem választasz, akkor 5 ember hal meg fixen.
    De át lehet vinni másik példába is: autóban az öt utast ölje meg a gép egy frontális ütközéssel, vagy az egyetlen menekülő útvonalon lévő gyalogost csapja el inkább? Ismervén a rendszer prioritásait egyáltalán ki venne olyan autót, ami az utasait lejjebb teszi a fontossági sorrendben egy vészhelyzetben, ahol a biztonságos megállás nem opció a fizikai korlátok miatt?

    [ Szerkesztve ]

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz Gargouille #21 üzenetére

    Igen, én abszolút úgy tekintek erre a problémára, hogy nekem mindegy egy ember követ-e el jogsértést vagy egy AI. Az alapkérdés szempontjából irreleváns, hogy természetes személy vagy AI alkot vmit a korábbi ismeretei alapján. Szóval egy ember lexikális tudása kit illet? Azt aki megtanulta és az már az övé? Vagy azokat illeti ez a tudás, akiknek a könyveiből tanult? Miért tekintünk másképp egy neurális hálóra? Ugyan nincsenek emberi jogai, de a szerzői jog felhasználását illetően szerintem nincs különbség ember és AI között.
    Egy AI még fizetést sem kap egy egyetemi tanárral szemben. Mindkét példában a cég és az intézmény teszi zsebre az előfizetők/tanulók pénzét.
    Illetve tovább megyek egy szintet: ha egy tanuló vmi innovatívat alkot az egyetem berkein belül és ebből egy szaftos szabadalom készül, akkor kit illet a jövedelem? A tanulót? A professzort, aki segített neki? A professzor tudásának forrásaként szolgáló alkotókat? Esetleg az intézményt? Felteszem erre lesz vmi megállapodás a valós életben, nem?

    [ Szerkesztve ]

  • ddekany

    veterán

    válasz nuke7 #22 üzenetére

    "Másrészt viszont nekünk vannak/lehetnek új ötleteink az LLM viszont csak azt tudja, amin tanították"

    Subjektív hogy mi az ami új ötlet. Amikor úgymond újat találsz ki, akkor valójában csak hosszú gondolat láncokkal, sok lépésben jutsz el egy eredményhez, és abban így összekombinálhatsz sokféle máshol látott dolgot. Ez a kombináció lehet egyedi, meglepő, de ettől még nem varázslat vezetett oda, csak sok önmagában egyszerű lépés. Egy mostani ChatGPT-szerű LLM ilyen téren korlátos, mert tokenenként fix a számítási kapacitás, és amit kiköpött tokent azt már nem szívhatja vissza. Továbbá úgy akarja folytatni a szöveget, mint ahogy jellemzően írásban lenne, és általában azt írjuk le, amit már fejben kigondoltunk. Így persze hogy sekélyes lesz amit ír, hiszen csak "ösztönösen" rávág valamit, ami ott szokott lenni. Csak hogy, a mostani LLM architektúrára lehet gondolkodást építeni, kb. mint egy plusz réteget. Lényegében rá kell venni, hogy "hangosan" gondolkodjon, és ne akarjon kapásból megoldást adni, és a felhasználó már csák a végét látja (és addig nagyon türelmesen vár). Lásd "Let's Verify Step by Step", vagy "tree of thought". Ez az egyik fő csapás, amin tovább próbálnak lépni. Itt már szerintem simán jöhetnek olyan megoldások, amire azt mondod, hogy újszerű.

  • ddekany

    veterán

    válasz Teasüti #30 üzenetére

    "nekem mindegy egy ember követ-e el jogsértést vagy egy AI"

    Nem az AI követi el (ha van jogsértés), hanem az azt készítő cég. Tehát a felállás, kisember aki elolvasott egy könyvet VS gigacég aki fizetős szolgáltatása építéséhez használja fel a könyvet. Ha én pl. írok egy könyvet valami szakmai témában, és utána az alapján ad jó kis tanácsokat az LLM sok millió embernek... akkor egyrészt nagyon örülök, de egyben baleknak is érzném magamat. V.ö., ha egy ember el akarja olvasni a könyvet, akkor pár ezerért persze hogy viheti.

    [ Szerkesztve ]

  • Vesa

    veterán

    válasz Teasüti #28 üzenetére

    "Szóval te a vonat utasainak életét kockáztatnád harmadik opcióként?"

    Ja, a képről nekem az jött le, hogy az egy elszabadult üres vonat. :D De a lényegen kb. nem változtat, mert ha a mozdonyban egy ember ül, akkor neki is csak olyan döntési lehetősége lesz, hogy embert öljön. Az, hogy Ő miért pont azt a megoldást választja, nehéz kérdés, de valójában semmi jelentősége, mert az ember is dönthet rosszul, és mondjuk az egy szem sínre kötözött szerencsétlen helyett, a teljes vonatot nyírja ki a döntésével (most nyilván egyetlen emberért is kár, de jelen helzyetben a 3 rossz közül az a legkevesebb halottal járó választás). A döntéséért ember lévén, utólag elítélhetik, de ez már nem hozza vissza a halottakat. Lehet persze lövöldözni a szerencsétlen mozdonyvezetőre (utólag, a fotelből), hogy máshogy kellett volna dönteni.

    Áldozatok peres eljárásával kapcsolatban szerintem egyszerű a kérdés: Ilyen esetben beperelik az üzemeltetőt, ahogy pl. egy repülőgép baleset esetén is a légitársaság fizet kártérítést a hozzátartozóknak, és nem a halott pilóta (ha egyáltalán a pilóta rossz döntés miatt történtek a halálesetek). Vagy a robotpilóta hibája esetén sem a programozót szokták elővenni (bár ebben lehetnek kivételek).

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • Vesa

    veterán

    válasz Teasüti #29 üzenetére

    "Ismervén a rendszer prioritásait egyáltalán ki venne olyan autót, ami az utasait lejjebb teszi a fontossági sorrendben egy vészhelyzetben, ahol a biztonságos megállás nem opció a fizikai korlátok miatt?"

    Ehhez nem kell ilyen rendszert venni, mert egy emberi sofőr egyértelműen a saját és családja életét fogja védeni minden esetben, és ha nem marad más út, akkor simán telibevágja a gyalogost is ha csak így élhetik túl. Szóval itt az AI még akár jobb döntést is hozhat, már csak a reakcióideje miatt is.

    "Vagy azokat illeti ez a tudás, akiknek a könyveiből tanult?"

    És akkor ugye ezt még fokozhatjuk, mert akinek a könyveiből tanult, azok is tanultak valakinek a könyveiből. :D

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz ddekany #32 üzenetére

    Számít ez a végeredmény szempontjából, hogy a professzor képzésében önmaga szerezte be a forrásokat vagy egy szponzor biztosította számára?

    Amúgy megértem a példádat a könyveddel kapcsolatban. Engem sem hagyna nyugodni, ha bizonyíthatóan én lennék az értelmi szerzője annak a konkrét információnak. De milyen várható bevételtől esnék el? Ezt hogy bizonyítom? De ez ugye egy akadémikus területen kényes, ahol tudományosan megalapozott tudás cserél gazdát és visszakövethető az első tanulmányokig kitől származik egy publikáció ötlete. De azért egy fikciós történetnél ez nem annyira egyértelmű szerintem. Vagy én nem írhatnék könyvet egy varázsló iskoláról, csak mert más már írt egyet? :)

    [ Szerkesztve ]

  • Vesa

    veterán

    válasz Teasüti #35 üzenetére

    Jog szerint számít, mert a szponzor által is ki lett fizetve a könyv. Egyébként a tankönyvek eleve más státuszban vannak, hiszen ott pont az általam korábban említett nagy nyilvánossághoz közvetítés jogát adja a szerző, enélkül nehezen lehetne oktatási tevékenységet végezni. :D

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • ddekany

    veterán

    válasz Teasüti #35 üzenetére

    A törvényi szabályozás nem tud precíz lenni, mert gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Pl. ha megveszek egy szakkönyvet, nem kell nyilatkoznom, hogy hobbira lesz, munkára (drágább), csak egy vagy több projekthez, esetleg egy egész csapat oktatásához fogom felhasználni a belőle szedett tudást (még drágább). Mert ez nem lekövethető. Szóval próbálnak valami durva megközelítést, objektívan alkalmazható szabályt létrehozni, azért, hogy a szerzők/kiadók motiváltak maradjanak, mert ez a társadalom érdeke. (Most tekintsünk el lobbizástól, meg egyéb bürokratikus bénázástól... elvileg ez a cél.) A modell betanítás talán egy ilyen objektívan megfogható felhasználás, amire lehet más árat szabni.

    Az igazán nagy felfordulás viszont az lesz, ha a jövőben nem is lesz értelme motiválni az emberi szerzőket, mert az AI-s megoldás olcsóbban jobbat ír. Az kétségtelen, hogy ennek a fejlettségi szintnek az elérése a törekvés (az kétséges, hogy elérik-e ezt, de haladnak), és ennek eléréséhez hozzájárult a sok könyv, amit a betanításhoz használtak. De persze ezen a fejlettségi szinten nem csak könyvek szerzőinek lesz felfogatva az élete, szóval ez lesz a legkisebb gondunk...

    [ Szerkesztve ]

  • nuke7

    veterán

    válasz Vesa #26 üzenetére

    teljesen mindegy, hogy vannak-e új ötletei az embereknek igazából.
    ahogy írtad te is, arra nincs szerzői jogi megoldás hogy LLM-ek generálhassanak a te műved által tanítva egy újat, percek alatt, amit aztán nem az LLM jegyez (ugye) hanem valaki, aki sose olvasta akár egyiket se amin tréningezték a modellt... :U

    https://youtube.com/user/nuke7

Új hozzászólás Aktív témák