Új hozzászólás Aktív témák
-
MODERÁTOR
válasz #06658560 #9209 üzenetére
Kaptam egy 370 megás dwg filet, vmi progiból lett átkonvertálva. Inventorban kéne úgymond renderelni/beolvasni majd 2D-s rajzokat ill metszetet készíteni belőle. Sajna a mostani gépemet teljesen megette mert több mint 10k alkatrészből áll. 3 napig ment a beolvasás, de nem végzett vele.
Spacemouse-szal rajzoltam sokat, nekem nagyon bejött. Bár ezt az új típust még nem próbáltam. -
G@ben
addikt
válasz #06658560 #9227 üzenetére
Hidd el, hogy ha már megvan a rajz, azt nem akarom újra megrajzolni, mert nagyon sokat szívtam vele, mire kijött ez a forma! Ezt a formát újra csak hasonlóan sok szívással tudnám megcsinálni. És már sejtem a buktatókat, de akkor is megcsinálom, mert ezzel többet gyakorlok, mintha újra megcsinálnám, ráadásul nem jól.
Amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra!
-
-
tvamos
nagyúr
válasz #06658560 #9240 üzenetére
Ennek kene legyen, ha jol latom:
PartDesign Workbench
- Scaled: Scales features to a different size."Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
tvamos
nagyúr
-
Atlantis
veterán
-
Atlantis
veterán
válasz #06658560 #9295 üzenetére
Ebben akkor nem fogunk egyetérteni. Én azt tartom trehányságnak, ha műhelyrajzon bármi miatt is a 2D-s eszköztárhoz kell nyúlni.
>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Parson
addikt
válasz #06658560 #9295 üzenetére
Részben egyetértek, de csak akkor, ha:
1. a 2D-s rajztérben a 2D-s rajzi eszközök tárháza és kezelőfelülete megegyezik a 3D-s modelltér 2D-s rajzi eszközeivel és kezelőfelületével
2. utólagos igény végett a 2D-s rajztérben készült munkát egy az egyben át lehet rakni a 3D-s modelltér-be, hogy ott bőviteni lehessen az információhalmazt szükség szerint, amit aztán le lehet vetiteni a 2D-s rajztérbe, ahogy annak alapból működnie is illik.Különben pedig miért lenne trehányság? Maga a szituáció, hogy van egy 3D-s modell és egy róla készült 2D-s rajz, alap, minden mai korszerű 3D-s gépészeti tervezőrendszerben. Aki az információkat a lehetőségekhez képest össze vissza linkelgeti (egy hatalmas katyvaszt kapva), az a trehány, nem az aki alapszabályhoz mérten használja a rendszert.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz #06658560 #9300 üzenetére
Kezd erősen szubjektivvé válni a véleményezés mindkét oldalról, ahogy látni vélem. Természetesen nem lehet teljesen általánositani, ha lehetne, akkor full automatizált lenne a folyamat is. Elismerem, hogy van helyzet, amikor szemétként fogható fel, de amúgy 90%-ban szerintem nem az. A 3D-s modelltér nem csak a szűken vett geometriai információkat hordozhatja. Különben miért tették volna bele ezeket az opciókat? Példaként mindig azt modnom, hogy amig SW-ben szivok minden egyes nézetnél (mondjuk fejlesztés esetén új családok létrehozásánál meglévő duplikálásával, majd az új család új igényekre alakitásával) a metszetek újradefiniálásával, addig Pro/E-ban a 3D-s térben előre definiálva (ez sem a szűken vett alkatrész geometriai információja, annak már egy részlete, mindenféle extra sraffozással), a 2D-s rajztérben már csak újragenerálásról beszélünk, mindenféle (metszet, sraffozás) extra beállitások nélkül.
Amúgy meg fóliakezelés nagyon jól tud működni - ott ahol kell, ott megjenitem, ott ahol nem kell, pedig elhagyom a nem kivánt elemek láthatóságát, ezzel is könnyitve a videokari munkáját / én munkám.Az egészben persze nagyon erősen ott vannak a már megtapasztalt, bevált, kitaposott, stb utak, berögzülések, amiket érthető módon, nem szivesen váltogat az ember (főleg nem sűrűn), ez teljesen érthető. Ergo a döntés a te kezedben van, a megrendelő legyen elégedett - no meg a kollégák, akik majd egyszer átveszik a feladatot további módosításokra, fejelsztésekre.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz #06658560 #9302 üzenetére
Feleslegesnek érzem, hogy tovább mazsolázzuk az érveket, a lényeg, hogy az opciók nem véletlenül vannak a rendszerben, aki ezt rendezetten és igényesen használni tudja, annak inkább előnyére válhat, mintsem hátrányára. Amúgy meg, mint ahogy irtam is, egyéni (vagy CAD csapat) döntése a céges belső adatkezelési szabályok (nem) betartása, ami szintén cégenként változik - sajnos trehány kollégák mindenhol vannak, amiatt nem a rendszert kell szidni.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Depression
veterán
válasz #06658560 #9308 üzenetére
Nekem pdf-ben van a műszaki rajz (méretekkel) , dxf fajlban pedig, amit ki kell vágni. Sajnos vannak eltérések, és ezeket méretek nélkül iszonyat nehéz. Ha pedig minden egyes méretet nekem kell megjelölni, hogy az autocad kiírja, az 100 dxf fájlnál, darabonként 20-30 mérettel igen durva lenne.
Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.
-
szinimini
senior tag
válasz #06658560 #9388 üzenetére
Furat teteje,a mdb-ba bemenő furat kör alakú kontúrja. Nem tudom mi a pontos a neve,de így meg van,
Milyen beállításokra gondolsz?
Hozzá teszem,hogy nem minden mdb-nál csinálja ezt.Most olyan is van,hogy nem ismeri fel a menetet és méretezésnél átmérőjelet teszi oda nem az M-et.
De szerintem ezek csak beállítási illetve importálási hibákból jönnek majd ki.
Csak jó lenne tudni,hogy legalább hova is kellene nyúlni ilyenkor. -
-
Zlin50
senior tag
válasz #06658560 #9433 üzenetére
A sík helyet még lehet azt is tenni hogy a gyűrű felső élét a vázlat síkjába vetíteni és ettől szintén parametrikus lesz. A kihúzási problémát igen valószínű hogy valóban vázlatban kell keresni. A CATIA-nál úgy találtam hogy nagyon nem szereti a pontokat, főleg ha geometriai és nem szerkesztési, míg például a Creo vagy a Solidworks, de talán még az Inventor sem problémázik rajta. És ez jó mert ha nem geomertiai a pont akkor csak a vázlaton kívül külön elemként létrehozva használható. A CATIA kacifántosabb mint a többi. Viszont annyiban hasonlít a Creo-hoz hogy az itt geometrical set -ként bevihető elemeket a Creo is valami hasonló módon kezeli amit ISDX-nek neveznek és Style-ként használható a modellen belül és nem kell part meg generative shape vagy wireframe desing között váltogatni. Igaz a Creo képes simán is előállítani felülettel határolt elemeket (quilt) de nem kezeli body-ként mint a CATIA, Solidworks vagy Inventor, csak szilárdítva hozzáadja/elveszi.
"HA-SIA, HA-SIB, HA-SIC ... AEROTRIGA forever"
-
Zlin50
senior tag
válasz #06658560 #9446 üzenetére
Mint írtam természetesen úgy is parametrikus. Viszont nem kell külön sík, mert a vázlatnak úgy is lesz és arra vetítve az élet viszi a henger geometriát. A vetített elem meg felhasználható a vázlathoz. A kihúzásra vonatkozóan nem tudok mint mondani mert a vetített elemet kiegészítve a szükséges keresztmetszethez, a vázlatot oda húzom ki ahova tetszik. A pontok használhatatlansága miatt viszont egyéb segédelemekkel kell felduzzasztani a modellfát ha nem a modell geometriát akarom erre felhasználni. Azon nem tudok "vitatkozni" hogy ha valakinek megfelel , legfeljebb azon hogy nekem nem.
"HA-SIA, HA-SIB, HA-SIC ... AEROTRIGA forever"
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #9746 üzenetére
A CAD kártyákban a memória nem a textúrázást támogatja, hanem a nagyszámú poligon megjelenítését. Azonkívül több megjelenítési réteg van beépítve, így ha a 3D ablakra rányitogatsz más ablakokat, vagy mozgatva ide-oda nem villog, mert könnyebben újrarajzolja. Ezeknek "csak" nagy szereléseknél, vagy bonyolult felületű alkatrészeknél (pl. nagy méretű, bonyolult mintázatú, lekerekítésekkel, furatokkal, bordákkal spékelt fröccsszerszám) van jelentősége. A szoftveres (driveres) átalakítás már elég régóta nem működik sajnos. Viszont egyre több progi támogatja a kommersz VGA-kat és a DirectX-et is.
XEON szerintem is felesleges, nekünk volt. Stabil, meg kevésbé akadozik ha leterhelt a gép, de nem éri meg a plusz költséget. Én is Atlantis konfigját javasolnám: Intel, SSD, jó sok RAM, Geforce.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Sajtqukac
tag
válasz #06658560 #9759 üzenetére
Na hajaj akkor lehet Creo-t kezdek mert ha jól emlékszem a sulis csapatok is azt használnak (ezt csak így fél füllel hallottam anno hogy Creo van náluk) és esetleg oda is jó lenne elhelyezkedni későbbiekben. Az a baj hogy a sulinál semmilyen infot nem találtam arról hogy melyiket mire lenne érdemes tanulni.
-
Sajtqukac
tag
válasz #06658560 #9761 üzenetére
Köszönöm szépen a választ! Egyelőre úgy néz ki, hogy a Creo lesz. Egy-két felsőbbéves ezt ajánlotta, illetve ők is azt mondták, hogy majdnem mindegy mert ha az egyik meg van onnantól könnyebb az át állás a másikra. Még egyszer köszönöm szépen a segítséget! Jó, hogy megtaláltam ezt a topikot mert tudom kiktől lehet majd segítséget kérni a későbbiekben.
-
Atlantis
veterán
válasz #06658560 #9791 üzenetére
Így van. Szerintem a felhasználók 90%-a semmit nem profitál a profi CAD-es kártyákból, viszont ha másra is használja a gépet, oda azok kevésnek bizonyulhatnak.
>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Poolip
csendes tag
válasz #06658560 #9926 üzenetére
Köszönöm előre is!
A PROE ben azért választottam a Sheet Metal megrajzolási módot mert PART ban az egyes görbült síkok a vágások után kihajthatatlanok lettek a proe számára. A görbült síkok csak egy irányból görbültek (ezt matematikailag nem tudom hogy nevezik) hogy kihajtható legyen az alkatrész. Ugye egy gömb nem kihajtható mert az nem csak egy irányból görbült. Az ilyen görbül síkokból álló felületek határolják a kajakot. Pl. a kajak oldala és alja mindkettő görbült sík és egymás találkozásáig tartanak. Proe ben a vágásnál a másik felület határát jelöltem meg mindig. Ezt csak azért részleteztem most picit, mert Catia ban is szeretném az egymás határával történő vágást és kihajtogatást elvégezni.
-
Poolip
csendes tag
válasz #06658560 #9928 üzenetére
Egy elképzelt egyszerűsített modell vázlatát egy skiccen képként csatoltam.
A felső kép egy keresztmetszet ahol látszik, hogy a kajakot 3 rész alkotja. Alja, oldala és teteje:
A teteje az xz síktól 350mm re eltolt sík lemez 4mm vastagsággal.
Az oldalát 15.000 mm görbületi sugarú körív alkotja amely 15 fokos szöget zár be az yz síkkal, ezt a szöget bejelöltem a rjzon. A kajak jobb és bal oldala szimmetrikus egymásra az yz síkra tükrözve. A jobb és bal oldalt úgy adom meg, hogy 5m (5000 mm) legyen a hossza, azaz a metszési pontjuk. Ezt a hosszot rajzon véletlenül 50 ezernek írtam.
A kajak alját szintén egy körív alkotja 50.000 mm es görbületi sugárral. Az aljának legmélyebb pontja a z tengelyt érinti.
ProE ben én ezt úgy csináltam, hogy megrajzoltam pl. az aljának az ívét, majd 4mm offszettel eltolva megadtam a metszetét és ezt kihúztam 500mm hosszra. Így létrejött egy térbeli test ami az alját képviseli. Persze ezt még elvágtam aztán az oldalának metszetével és a középsíkkal. Az oldallemez az aljának és tetejének elvágásával adódik ki. A végén pedig ezeket a körbült síkokat kiterítem 2D re.
A mélyhúzásos kiterítést kerülöm, mert a fát nem akarom mélyhúzni, még ha lenne rá technológia akkor sem, mert az már bonyolult lenne megvalósítani. Tehát ügyelek mindig, hogy síkra kihajtogatható elemeket kreáljak.
[ Szerkesztve ]
-
Poolip
csendes tag
válasz #06658560 #9931 üzenetére
Kifelejtettem, hogy az oldallemez úgy lesz egzakt, ha a 5.000mm hosszhoz amit megadtam (rajzon tévesen 50.000) még annyi megjegyzést teszek, hogy ez a teteje-oldala metszésénél értendő. A többi méret kiadódik.
ProE ben ezt úgy csináltam, hogy létrehoztam segédsíkokat és erre rajzoltam fel az oldalát ill. az alját. Miután a megrajzolt elemet testté húztam ki, utána nem volt más tennivaló, mint egymás határával levágtam őket, hogy ne nyúljanak túl egymáson. Végül pedig kiterítettem.
A kérdésedet nem teljesen értem, de ha jól értelmezem, akkor nincs egy magasságban. Mindkét él egy ferde segédsíkra van felrajzolva és ott van megadva ez a görbületi ív. Ha ezt az YZ síkból nézem, akkor ugye nem lesz állandó magasságban.
Köszönöm, hogy segítesz!
-
Poolip
csendes tag
válasz #06658560 #9934 üzenetére
Jó, igazad van, legjobb ha látszik 3D ben a végeredmény, este felteszem.
A ProE-s változat készítését csak azért írtam, hogy a geometriai határozásokat jobban körbe tudjam írni, jobban érthetővé váljon. Másik ami miatt leírtam, hogy eddig nekem úgy tűnik, hogy a Catiában is nagyon hasonló gondolatmenet alapján készülnek a rajzok, bár még nagyon az elején vagyok.
-
Poolip
csendes tag
válasz #06658560 #9934 üzenetére
Csatolom a kajak képeket. A tetejét nem rajzoltam be. Az első rajz mutatja a teljes testet, a többi csak a bal oldali felét. A jobb oldala szimmetrikus a bal oldalival és azért vágtam így félbe, hogy jobban láthatóak legyenek az ívek.
Az alja 50.000 mm görbületi sugarú, az oldala 15.000 mm görbületi sugarú. Az egész kajak legnagyobb magassága 350mm, tehát 350 mm magasan van elvágva. Ezen a vágási magasságon a teljes hossz 5000 mm. Az oldala a függőleges síktól 15 fokot dől, az alja a vízszintes síktól 10 fokot dől. A görbületi sugarak is ebben a síkban megadva vannak értelmezve. Elvileg ezek a geometriai adatok így egzakt geometriát eredményeznek.
A harmadik rajz felülnézet, a negyedik elöl vagy hátulnézet.
[ Szerkesztve ]
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #9968 üzenetére
Azzal vette el a kedved, hogy nem engedte, hogy hülyeséget csinálj? Használj AutoCAD-et, az bármit megenged. Igaz, hogy utána a kinyomtatáson kívül semmire sem lesz jó az elkészült rajz.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #9971 üzenetére
Forgatás. Valószínűleg minimum eggyel többet adtál meg darabszámnak, így duplikált görbék jöttek létre (ugyanaz a görbe többször egymáson), és arra figyelmeztetett a rendszer. Ha nem tesz így, akkor előfordulhat, hogy egyszer az egyik, máskor pedig a másik elemet választod ki a további munka során, aminek következtében szétesik az egész felépítmény. Magyarán nem definiált egyértelműen a kontúrt.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #9973 üzenetére
Nem tudom mit jelent az "anno", de az SE v20-al simán lehet vázlatban tükrözni, forgatni, mozgatni. Ezért gondoltam, hogy a duplikálásnak ebbe a tipikus hibájába futottál bele. Tény, hogy vannak korlátok, de ez főleg a belső objektumok újrahasznosíthatóságát érintik, illetve azt, hogy nem tudsz akármit megcsinálni, kikényszerít bizonyos modellezési rendet. Ez utóbbi viszont a tapasztalatom szerint inkább előny, bár néha az ember idegeire megy.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #9975 üzenetére
Ja vagy úgy. Rémlik, hogy pl. v7-nél (ami egy CD-mellékleten volt) nem lehetett kilépni a vázlatszerkesztésből, és így a programból sem, ha valami nem stimmelt vele. Akkor én is elkönyveltem, hogy az SE egy hulladék. Azóta sok víz lefolyt a Dunán.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
Új hozzászólás Aktív témák
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- Adobe Creative Cloud - 2024. 04. 05 - 2025. 04. 05-ig
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! LEGOLCSÓBB! Automatikus 0-24
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Canva Pro előfizetés - 1 éves
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen