Új hozzászólás Aktív témák

• #105205 alphamooncam őstag

  Új Válasz 2021-09-18 16:58:56 #105205

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  alphamooncam

  őstag

  Digitális vs. Analóg rögzítés, lejátszás témához hiteles, érthető formában lehet [itt] találni oktató anyagot magyarul.

  A cikk terjedelmes, ezért kiemelnék pár dolgot.

  Előre is elnézést kérek hogy ilyen hosszú lett, de ennél jobban nem tudtam zanzásítani, hogy még érthető maradjon.

  "Mint már megtudtuk, analóg jelfeldolgozás és rögzítés esetén a jel változása folyamatosan történik.... felbontása végtelen (az egyes időpillanatokban mérhető érték pontossága gyakorlatilag csak a mérőműszer érzékenységétől és kijelzési képességétől függ).

  Ezzel a technológiával tehát elméletileg 100%-os pontossággal tudjuk a hanghullámokat rögzíteni és visszajátszani.

  Sajnos ez azonban csak elméleti szinten igaz, ugyanis a fizika törvényei az elektromos eszközökre is érvényesek (nem csak a hangra).

  ...Emellett az eszközök gyártásakor figyelembe kell venni sok minden mást is, nem csak a hangminőséget, ezért a szabványosított elektromos értékek egy általánosan elfogadott kompromisszumot jelentenek a hangminőség, gyárthatóság, és a felhasználási igények között."

  Zanzásítva, az analóg rögzítés elvileg tökéletes, de gyakorlatilag mégsem.* Ez van.

  Digitális audiónál, pedig a kvantálás okoz problémát:

  "A digitális szó jelentése: valamely változó jelenségnek, vagy fizikai mennyiségnek diszkrét (nem folytonos), megszámlálhatóan felaprózott, s így számokkal meghatározható, felírható értékeinek halmaza. Az egyik legnagyobb különbség tehát az analóg és a digitális jelek között, hogy az analóg folyamatosan változik, míg a digitális csak bizonyos értékeket tud felvenni, és csak bizonyos időközönként...
  
  Az egyik legfontosabb részegység a komparátor, ami úgy működik, mint egy kétkarú mérleg. Az egyik tálcájára helyezzük a megmérendő feszültséget (a digitalizálandó feszültség értéket, V be), a másikra pedig egy ismert referencia értéket. Amelyik a nagyobb, arra dől a mérleg, és ennek megfelelően fog a komparátor kimenetén egy jel megjelenni. Ha a referenciafeszültség nagyobb, mint az éppen aktuálisan mért érték, akkor a komparátor kimenetén nem jelenik meg feszültség (digitális 0 érték), minden más esetben (vagyis amikor kisebb vagy egyenlő), akkor a komparátor kimenetén feszültség jelenik meg (digitális 1 érték).
  
  Ezt a döntési folyamatot kvantálásnak nevezzük. Tehát minél pontosabban képes a komparátor mérni, vagyis különbséget tenni a két feszültségérték között, annál pontosabb lesz a digitalizáció. A különböző konverterek (és hangkártyák) között ennek az egységnek a mérési pontossága az egyik kritikus különbség.

  Digitálisan ábrázolt hang megszólaltatása

  ...Erre a célra az úgynevezett digitál-analóg átalakítókat (DAC) használhatjuk, ... A DAC tulajdonképpen egy olyan áramkör, ami meghatározott időpontokban (az órajelnek megfelelő (CLK) megszakításokban), feszültségérték impulzust állít elő...

  A Shannon-Nyquist tétel kimondja, hogy egy folytonos idejű jel (analóg) elvileg tökéletesen visszaállítható mintáiból (diszkrét digitális értékek), ha a mintavételi frekvencia legalább kétszer akkora, mint a jel sávszélessége, és a sávszélesség korlátozott.
  
  Tehát ezt a tételt nem csak a mintavételkor (digitalizáláskor), hanem a visszaállításkor (lejátszáskor) is alkalmaznunk kell, ami segítségünkre van abban is, hogy az impulzusok közötti időben létrejövő feszültségértékeket valamilyen módon "ki tudjuk találni".
  
  És itt van a megfejtése annak a tévhitnek, hogy a digitális jel szögletes.
  
  Bár amíg digitális formában tároljuk, addig valóban igaz, hogy két időpont között nem változik az érték, de amint visszaalakítjuk analóg hullámmá, a tárolt értékek között is létrejönnek a hiányzó közbenső értékek.

  Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Új hozzászólás Aktív témák