Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • bajnokpityu

    félisten

    válasz Major Lion #37013 üzenetére

    öröm magyarországon kutyát tartani...

    eladó Kawasaki j300 robogó

  • Alusky

    aktív tag

    válasz Major Lion #37013 üzenetére

    Mindig jobban tudja a másik, hogy milyen vagy, akkor is ha életében először lát, mit csinálsz rosszul akkor is ha 20 éve nyomod jól amit csinálsz... Stressz. Az ilyen embereknek, főleg online ha visszakeresed a posztjait, kommentjeit gyönyörűen tükrözi, hogy más témában se normálisabb, mert alapvető lelki gondjai vannak.
    Sajnos ez ilyen, fejlett országok egyfajta butulása, nagyon tolódnak el a normálisnak gondolt értékrendek, ma már tök alap meg normális dolog félrekefélni az asszonyt és még nekem áll feljebb, vagy délután hazaérve betépni, mint az állat, mert az ugye pont olyan mint egy sört legurítani. Hát nem, de a világ erre torzul, ez tökéletesen látszik a kutyatartáson meg az ilyen helyzetek vagy bármilyen helyzet lerendezésén és annak stílusán is.
    Nyugatra is ez van, évek óta firkálok nemzetközi csoportokba, fórumokra és ugyanez megvan, meg írják ottaniak is ugyanezeket a sztorikat. Legjobban USA hasonlít ránk, ami eleinte meglepett ismerve az állatvédelmi erősségüket, de ez a hétköznapokban alig jön ki.

    Legjobb amit tenni lehet, hogy mi vagyunk felkészültek és előrelátóak meg a mi kutyánk jól meg van tanítva az ilyen helyzetek kezelésére. Meg persze elengedni, lepergetni az ilyen beszólásokat és nem magunkra venni.
    Rengeteg ilyet kaptam már én is, ez a kutyatartással jár, mint a belvárosi forgalomban az araszolás.

    Automata váltósként a legjobb barátom az akkumulátor.

  • t256

    őstag

    válasz Major Lion #37013 üzenetére

    Amit leírtál az mindennapos. Múltkor mi is sétáltunk egyet. Jött velünk szembe egy srác biciklivel. Mellette egy kisebb NJ mix. Mondta, hogy nem bánt, nem harap.
    Éppen kimondtam, hogy az enyém viszont igen, amikor a kutyám oda morgott egyet és megindult. Persze pórázon volt, tudtam tartani. Az NJ mix nyüszítve rohant tovább.

    Az én kutyám komondor mix. A menhelyen azt mondták kicsi marad és nagyon félős. Nem maradt kicsi és nem is fél már semmitől.
    Sajnos az embereknek ott megáll a gondolatmenete, hogy az ő kutyája barátságos.

    A pár napja felmerült menhelyes témával kapcsolatban:

    Amikor mi elhoztuk a kutyánkat kb a kezünkbe nyomták, hogy vigyük. Semmi ismerkedés vagy jöjjünk vissza pár nap múlva, nézzük meg hogy örül-e nekünk a kutya és akkor elvihetjük. Családlátogatás sem volt.

    A különböző FB csoportokban értesülök olyan sztorikról amik olyan menhelyekről szólnak ahol nem is akarnak kutyát adni. Általában NJ fajtamentések ilyenek vagy a kedvencem a Brit pásztorkutya fajtamentés. Ők csak Border Collie-val, skót juhásszal és kivételesen ausztrál juhászkutyával foglalkoznak. Versenyezni kell értük, komoly ingatlannal kell rendelkezni, ha valaki onnan kutyát akar.

    Mi van akkor, ha találok egy keverék kutyát, akiről nem tudom megállapítani, hogy miből van, de kell a szervezeti segítség? Nem veszik át, mert nem Brit pásztorkutya?

    A másik kedvencem két Kaukázusiról szólt. Nem tudom már melyik szervezet, de csak a házba való szabad bejárással adják oda a két Kaut. Igen, egy olyan fajtát, ami kifejezetten rideg időjárásra, hatalmas területek őrzésére lett tenyésztve. Kanapékutyának...

    Én megértem, hogy mentéskor látnak borzalmas dolgokat, de inkább hagyják sínylődni a kutyákat egy kennelben, mert szerintük valaki nem megfelelő gazda?

    Spock says, “Logic clearly dictates that the needs of the many outweigh the needs of the few.” Captain Kirk answers, “Or the one.”

  • j.bravo

    addikt

    válasz Major Lion #37013 üzenetére

    Sajnos teljesen tipikus :(
    Egyre jobban hajlok egyetérteni a “kéne felelős kutyatartó vizsga/ jogsi” felvetésekkel - persze az se nullázná ezeket, de talán kicsit csökkentené.

    Whatever.

  • Vesa

    veterán

    válasz Major Lion #37013 üzenetére

    Klasszikus...Egyre több lelkibeteg, mentálisan frusztrált ember tart kutyát. Ha már másban nincs sikerélménye, az élete egy kudarc, legalább a kutyatartásban legyen Ő a csúcs, legalábbis, az érzést senki nem veheti el tőle, ha ezt képzeli magáról. El kell kerülni az ilyet. Ha először láttad, akkor ez persze nem opció. Szerencsére itt nálunk kevés ilyen van, de akad. Volt egy vizslás öreg, akinek a kutyája állandóan összeveszett az enyémmel a kerítésen keresztül. A vizsla állandóan ide rohant a kerítéshez mert nem volt pórázon. Egyszer fel is sértette a kutyám lábát egy harapással. Ez ellen én nem tudok tenni, mivel a kutyám van a kerítés mögött, maximum ha éppen kint vagyok a kertben akkor én sem engedem oda. Elkaptam az öreget és szépen megkértem, hogy ne engedje oda a kutyát a kerítéshez, vagy tartsa pórázon mert a két kutya láthatóan utálja egymást és előbb-utóbb komoly sérülés lehet a vége. Jött a flegma válasz, hogy "csak játszanak" és miért zavar ez engem, ráadásul semmi közöm hozzá, hogy az utcán hova megy a kutyája. Elmagyaráztam neki, hogy egyébként törvény is szabályozza, hogy lakott területten kötelező a póráz, felőlem játszhatunk ilyet. Kamerával megfigyelt a teljes kerítésrendszer, tehát számos felvételem van arról, hogy póráz nélkül sétáltat lakott területen, és ha nem akarja, hogy legközelebb a rendőr kopogtasson nála, akkor szépen távol tartja a kutyát a kerítésemtől! Azóta nem láttam.

    Én minden esetben pórázon viszem ki a kutyáimat, sőt, ha jön valaki szembe, akkor leültetem magam mellé és közvetlen a nyakörvénél fogom meg, nehogy bármi gond legyen. Nem tudom, ezt mások miért nem képesek megcsinálni? Nyilván, ha már látszik, hogy barátság van, akkor lehet engedni őket, de alapból így kell eljárni és nem úgy, hogy odaengedem a másik emberhez, gyerekhez, kutyához, akiről nem tudok semmit. Aztán megy a sírás, hogy megharapott a kutya valakit, vagy összeveszett két kutya és jól megtépték egymást.

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

Új hozzászólás Aktív témák