Új hozzászólás Aktív témák

• #58032 VaZso senior tag senki68 #58022

  Új Válasz 2024-01-27 15:52:45 #58032

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  VaZso

  senior tag

  válasz senki68 #58022 üzenetére

  A MATLAB nagyon jó bizonyos feladatokra, szimulációkra.
  A komplett implementáció egy másik kérdés, azt biztosan nem MATLAB-bal fogják tesztelni.

  Mérés megvan, innentől csak algebra az egész, jó kis ujjgyakorlat a programozónak.

  Azon felül, amiket eddig leírtunk, biztosan megvan megfelelően a mérés alapja?
  (NEM ismerjük a szoftver felépítését!)

  Aki a szoftvert írja, ismernie kell a hardver felépítését - hogyan/mivel mérjük a feszültséget, hogyan mérünk áramot, ez a jel miből áll elő vagy honnan vesszük az adatot.

  Meg kell állapodni egy mintavételezési időben, összehangolva az elektronika alkatrészeinek paramétereivel, értékeivel - ha ez túl ritka, akkor pontatlanok leszünk.
  Valamilyen szintű puffer lehet elektronika szinten és lehet átlagolás szoftverszinten, ill. lehet úgy megalkotni az elektronikát, hogy kevesebb zavart szedjen össze és lehet úgy, hogy sok zavar bekerül, ezek kompenzációja is felmerül (akár egy kicsit magasabb szinten).
  Kell legyen egy belső, pontos időnk és időzítésünk, és a jelből (amiből valahol később feszültség és áramértékek lesznek) elég gyakran mintát kell venni.
  Gyűjtsük az adatokat mondjuk egy periódusig, vagyis mondjuk a feszültségérték nullátmenetétől növekedve, majd csökkenve nullátmenetig, tovább csökkenve majd növekedve nullátmenetig. Ennek az időtartama is fontos, ebből lesz frekvenciánk.

  Ezen a tartományon (miközben a szoftver gyűjti a következő periódus adatait) analizáljuk valamilyen formában a mért értékeket.
  Itt kérdés, milyen paramétereket akarunk mérni, de fel kell készülnünk valós és meddő értékekre biztosan, vagyis a feszültségek és áramok fázishelyzetét is analizálni kell valamelyik szinten, de mondjuk az biztosan érdekes, perióduson belül mikor volt a feszültséghullámnak és az áramhullámnak maximuma.

  Valahol lesz egy szint, ahol ezekből előáll egy-egy szám.
  Lehet, de nem biztos, hogy akár már a fenti szinten növel néhány belső, sokbites számlálót.

  A méréseknek folyamatosnak és zavartalannak kell lennie, célszerűen a natív számlálókat is elég nagy gyakorisággal érdemes menteni, és gondoskodni arról, hogy akkor is sikerül azt visszaállítani és a mérést minél hamarabb folytatni, ha esetleg hiba történt a mentési folyamatban (ha megsérült az érték, akkor is legyen visszaállítható bizonyos szintig).

  Felsőbb szinten össze kell álljanak a teljesítmények és energiaértékek is, és mondjuk 100 ms-ként ez ki is olvasható a készülékből (pl. RS485-ön) - az RS485 slave is egy külön szint, sokkal inkább alsórendű (mármint kevésbé fontos) prioritásokkal... és a szolgáltató mérőjének is van RS485 portja.
  ...hogy kicsit on is legyek, a napelemes invertereknél olyan "okos mérőket" szoktak választani, ahol ez a "100 ms" érték megfelelően kicsi, mert ekkor tudnak csak korrekt vezérlést készíteni "visszwatt" védelemhez... nem mindegyik "okos mérő" reagál elég gyorsan ezekre a kérésekre.

  Persze nem egy fázisod van, hanem három, és kérdés, pontosan milyen analíziseket végez a mérő a hálózaton. Van, ami tud feszültségtorzítást, áramtorzítást és egyéb dolgokat is mérni.
  ...és vannak olyan fogyasztók, ami nem használ csillagpontot, gyakorlatilag be van kötve pl. egy motor deltában, és vannak vonali feszültségei és vonali áramai.
  ...és ekkor kiderül, hogy adott fogyasztásmérő sem úgy működik, hogy van egy regisztere az L1 fázis energiájához, egy az L2-höz és egy az L3-hoz, majd az összenergia az L1+L2+L3 összeg, hanem adott esetben utóbbi képes külön is "forogni", amikor nincs nála sem nulla bekötve (vagyis semmi fázisonkénti információja)

  Tehát kérdés, konkrétan hogyan oldották meg az adott fogyasztásmérő belső működését, mi fér bele adott szinten az időbe, minek, mire van ráhatása, új változók bevezetésére van-e futásidő, hely és memória, melyik szinten akarják megvalósítani a kérdést (pl. elég egy 1 másodperces összegzés a három fázisra, vagy tényleg analizálás közben akarunk korrekt összegzést csinálni, ill. mit engednek meg a szabályozások, aminek meg kell felelnünk (ld. MID minősítés feltételeibe belefér-e így).

  Amit írtam, az egyrészt nagyon elnagyolt, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy konkrét esetet lefed, csak itt nagyon az van néhány ember fejében, hogy biztosan egyszerű egy fogyasztásmérő szerkezet működése. Nem, a korrekt módon megvalósított, így minősíthető mérők működése biztosan nem lesz egyszerű.
  A boltban kapható, olcsó fogyasztásmérő vackok NEM ilyenek, a szolgáltatóinak ilyennek KELL lennie.

  Egyébként érdemes kipróbálni a fogyasztásmérőt egy hagyományos hajszárítóval.
  Teljes gázon mondjuk 950W a teljesítményfelvétele, félgázon vajon mennyi?
  A nagyon egyszerű fogyasztásmérők szerint 900-950W körül vesz fel, a korrekt fogyasztásmérő viszont megméri.
  Elvileg a "True RMS" lenne hivatott jelölni, hogy többször is mintát vesz a jelből a készülék, de ez sem feltétlen igaz, vagy még így sem feltétlen elég nagy a mintavételezés gyakorisága. (Itt az a trükk, hogy ezek félperiódusban fognak csak fogyasztani, ennek jobb méréséhez pedig gyakrabban kellene mintát venni.)

  A korrekt fogyasztásmérő gyakorlatilag egy műszer, a többi pedig kisebb-nagyobb mértékben játék.

  A tesztelése pedig inkább hardverszimulációs és konkrét laborkörnyezet, MATLAB-bal itt nagyjából semmire sem lehet menni - nem arra való, hogy konkrét hardverműködést lehessen tesztelni.

  Nem beszéltünk még a hardver változásairól.
  pl. használ adott típusú külső AD-t az áramkör, és ennek gyártása valamiért megszűnik (akár tízéves távlatban). Ezt helyettesítik egy másik típussal, amit másként kell kezelni.
  Vagy lesz egy alternatív program, amit az új mérőkre kell feltenni, vagy ugyanaz a program fogja megállapítani, melyik AD van a hardveren és annak megfelelően fog dolgozni... de tesztelni mindkettővel illene... vagy hárommal... vagy alkatrészek kombinációjával (anno chiphiány, ill. alkatrész EOL).

  Ezt megspékelhetjük azzal, hogy pl. JKL123 néven a gyártó 5 évig forgalmazta a terméket, amikor váltottak egy alkatrészt, adaptálták a szoftvert, két éve így használják.
  ...most meg érkezik egy kérdés, hogy lehetne-e így meg úgy, a három éve vásárolt mérőkre is más mérési metódust kérni... és lehet, hogy elő kellene venniük a régi hardverhez tartozó szoftvert, arra is portolni a viselkedést, és megcsinálni az új eszközeiken is.
  Erre a legegyszerűbb válasz a NEM, vagy egy nagyobb összeg esetén igen (ami jelentheti azt is a szolgáltatónak, hogy 100000 készülék esetén készülékenkénti X összegért igen, 1000 készülék esetén ugyanezért az összegért nyilván nem).

  Nem beszélve arról, hogy a legjobb szándék mellett is előfordulhat hiba a rendszerben (különösen egy bonyolult rendszerben), amit sem a tesztelés, sem a normál működés nem hozott ki eddig.
  Ha egy egészen apró módosítást végzel, elméletben teljesen máshol is előhozhat emiatt egy működési anomáliát, vagy akár amiatt is, mert maga a fordító fordít kicsit másképpen valamit.

  A rövid válasz: persze, ujjgyakorlat az egész láncnak, igen.

Új hozzászólás Aktív témák