Új hozzászólás Aktív témák

  • Penge_4

    veterán

    válasz MageRG #40 üzenetére

    "Drágák vagyunk Kínához képest. Az a vonzerőnk, hogy EU-tagok vagyunk."

    Így van. Egyfelől EU tagok vagyunk, másfelől nem gyártathat mindenki Kínában.

    "Eztet.
    Azt ezt követő agymenésed nem kommentálom, ha megengeded."

    És mi van azzal, ami a KSH saját bevallása volt, hogy 400 000 emberről semmit nem tudnak, mintha nem is léteznének? Egyáltalán az a szerencsétlen kérdőívező milyen kérdőíveket kap? Ha bekopogtat és egy szűkszavú diplomás kinyitja és a "Van munkahelye?/Dolgozik?" kérdésre csak egy határozott "Igennel" felel, a kérdőívező meg x-el, akkor vajon azt lebontják-e arra, hogy szakterületén belül dolgozik-e? Illetve ha igen, akkor diplomás munkakörben-e. Mert pl. egy bölcsész, aki könyvtáros 80-110 nettóért, némileg szakterületén belül dolgozik, csak kurvára nem diplomás munkakörben. Ezekre is ki kell terjednie a statisztikának. Ha nem terjed ki, akkor semmit sem ér, mert úgy forgatják, ahogy akarják.

    Meg szerinted pl. melyik embert fognak jobban csesztetni, hogy dolgozzon? Aki 25 évig lébecolt és esetleg még diákhitel is van, vagy a szülők felélték az egyetemre kuporgatott tartalékot és kijelenteni, hogy "Most már aztán tényleg elmész dolgozni a McDonalds-ba, nem érdekel, ugródeszka, de dolgozni fogsz!"

    Vagy azt, aki már 14-16 évesen dolgozgatott, alkalmizott és a szakmunkás után is alkalmi munkákból tengődik és
    1. Hol van munkája, hol nincs.
    2. Hangulatától függően mondja be Igen/Nem eldöntendő kérdésre, hogy van-e munkahelye vagy sem.
    3. Kérdőívezőtől és annak hangulatától függ, hogy 2 rubrika közül melyikbe fogja x-elni az alkalmi munkát.

    "Talán mi is berendezkedhetnénk a sikerre. Érdemes lenne kipróbálni..."

    Nem tudom milyen példával szemléltethetném még jobban azt, hogy ha a mérföldekkel előtted járó konkurenseidet próbálod másolni, azzal a lemaradás mértéke ugyanakkora lesz. Ellenben ha más (akár nem etikus) taktikához folyamodsz, pl. egy futóversenyen biciklire pattansz, akkor addig, amíg előkeríted a biciklit meg felpumpálod a kerekeit a lemaradás mértéke nőni fog és a nézők hangja erősödik, hogy most mégis mi a bánatot csinálsz, de amint ráültél és megtekered már egyre jobban csökken a lemaradás mértéke.

    Vagy másik példa: Hálózatépítés. A harmincadik gyémántszinten lévő direktor próbál folyamatosan erőlködni, hogy lépjél már be mert ő már havi egymilliót keres, aztán süket marad arra, hogy te meg keresnél vele havi 30 ezret, mindezt napi 16 óra befektetett munkával és havi +20 000 járulékos költséggel (telefonszámla, öltöny, kávézgatások igényes helyeken az ügyféllel). És rendre arról akar meggyőzni, hogy ez csak az eleje és utána majd te is csilliárdos leszel belőle. Nem dereng, hogy ő már 10 éve csinálja és még mindig ugyanannyit melózik, vagy többet, csak nem ügyfelekkel foglalkozik hanem az alsóvonalával meg előadások szervezésével és tartásával. Ahogy az sem, hogy olyan egyszerű és gördülékeny az új emberek beszervezése, amennyire egyszerűen még a feketén foglalkoztató Pista bá, akinek irtani kell a parlagfüvet a telkéről sem fog felvenni, mert még az is csekkolni fog az elején, hogy megfelelsz-e a munkára. De ahol több tízezrekkel gurigázol ott nem kell semmi. Ha ki tudod nyögni az indulócsomag árát (hoppá!), akkor lehetsz akár körözés alatt álló darabolós gyilkos is.

    Talán ez az eddigi legjobb példa. És még azt sem lehet mondani, hogy ne próbáltuk volna meg az elmúlt 25 évben. De akkor meg az volt a baj, hogy rosszul csináltuk? Hát hogyan csinálhattuk volna jobban? Á, felsorolta Captain Hindshight.
    1. Fel kellett volna vennünk a Marshall-segélyt. Elmúlt, nem jön vissza már.
    2. Nem kellett volna felelőtlenül privatizálnunk, hanem feltételekhez kellett volna kötni. Elmúlt, nem jön vissza már.

    A jövő továbbra is olyan homályos, mint előtte volt. A tőzsde is egyszerű ha a múltidő grafikonjait elemzed. Itt kellett volna vennem, itt meg shortolnom, itt meg megint vennem. Egy betanított csimpánz is képes rá. Csak a bökkenő, hogy a jövőt nem látod előre.

    "A kapitalizmus alapja: magántulajdon, szabad piac, piaci verseny. Ennek is vannak fokozatai."

    Ezek olyanok, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség. Önmagukban üres szavak, amiket kontextusba kell helyezni, hogy legyen értelmük.

    A magántulajdon jó dolog, ha neked jogod van lelőni is a betörőt, mint pl. az USA-ban és nem leültetnek, mert nem állt arányban, mint itthon... Ugyebár ez is a mostani kormány idején lett megoldva, előtte sok embert leültettek mert megölte a betörőt.

    Viszont akkor rossz dolog, ha valakinek a telke/háza/birtoka útban áll az államnak, mert ő a Monopoly szabály értelmében bármennyit kérhet érte. És nem is rest bármennyit kérni, ha az állam (vagy valami nagyon gazdag, lásd: keresett domain viszonteladások) a leendő vásárló.

    A szabad piac jó dolog, ha te szeretnél hozzáférni a legújabb fejlesztésekhez, legújabb technológiákhoz, valamint minél szélesebbkörű választási lehetőségeket akarsz magadnak, illetve, hogy győzzön a legjobb (elméletben).

    Akkor viszont rossz dolog, ha etikátlan trükkökkel élve terjesztik el a terméküket és teszik függővé a lakosságot (akár nem kompatibilis, nem szabványos termékekkel, amik szintén segítik a kiépített piaci pozíciójuk megtartását, lásd: fizetős MS Office vs. ingyenes Libre Office. A hivatalok 90%-ában utóbbi bőven megfelelne, ha kompatibilis lenne.), illetve akár veszteségesen is de olcsóbban adják a meglévőnél, hogy piacot nyerjenek és mikorra már mindenki függ tőle, akkorra emelnek árakat.

    "A továbbiakban is azt demonstrálod, hogy nem érted. Pl. egy minőséggel versengő cégnek is érdeke a vásárlók okítása."

    Na igen. Pl. "Köhögésre robitussin." vagy "Az intelligens mosópor koszkereső szemcséi" vagy "Az intelligens fájdalomcsillapító fájdalomkereső radarral rendelkezik."

    Egyik szemem sír (hogy a közoktatásban miért nem hasonló elven tanítanak a pedagógusok, főleg a sokak által unalmasnak tartott tantárgyakat), a másikon meg szemfedő van.

    (#41) bambano: "minden állami beavatkozás a szabad piacba veszteséget okoz."

    Ha megbocsátasz, ezt a labdát nem tudom nem leütni: Mi a véleményed az EU-n belül "államilag" eltörölt roamingdíjakról? Nem avatkoztak be a szabad piacba?

    Vagy nekik szabad megkárosítani szegény, éhező, már-már nonprofit szolgáltatókat a csúnya gonosz üzletemberek javára? Pedig a szabad piac értelmében akinek van pénze repülőjegyre, vagy olyan hosszú útra való benzinre, annak legyen pénze roamingra is, a határ menti lakosok meg állítsák manuálisra a hálózatválasztást, a technikai analfabéták meg a járulékos veszteség.

    "mert a szabály nem ez, és arra nekünk nem osztottak lapot, kicsik vagyunk hozzá, hogy megváltoztassuk."

    Az Operának is ezt mondták, aztán mégis jött a ballot screen.

    Egyébként meg már el akartam lőni a vasárnapi nyitvatartással kapcsolatban, mert azt is folyamatosan fikázzák: Izraelben vajon hány üzlet van nyitva sabbath idején?

    Ennyit a szabályról.

Új hozzászólás Aktív témák