Új hozzászólás Aktív témák
-
Ezért kezdtem a cikket az "első boom" ismertetésével, amely végén ugye az Iridium és az Orbcomm is csődbe futott a Teledesic mellett.
Volt már ilyen fellángolás, de most sokan kezdik el megint azt gondolni, hogy ennek így lenne értelme. Az O3b most (még) első sorban nem az egyéni felhasználókat célozza, hanem az elzárt közösségek, országok ISP-it szolgálja ki, illetve a luxus hajóutak szolgáltatóit. Most még drága játék (olyannyira, hogy egy luxushajóra cirka 4-5 millió dolláros az 1Gbites sávszél éves díja, plusz 1 millió dollár a hardware), de az O3b még horror áron juttatta fel a műholdjait az új szereplőkhöz képest.
A SpaceX az első Falcon Heavy indításkor meg fogja próbálni állítólag a rakéta második fokozatának a visszahozatalát is (feltehetően kudarc lesz, figyelmeztetett Musk), de ha sikerül már az is, akkor tényleg ott fogunk tartani, hogy LEO pályára ~12-14 tonnát cirka 15-20 millió dollárból fel lehet juttatni. Miközben az itt említett műholdak többsége 250kg alatti. Oké, legyen csak 40 műhold egy indításkor, a SpaceX rendszeréhez akkor is 110 indítás kellene (már az alacsonyabb pályán lévőnél...). 20 milliós árral számolva 2,2 milliárd dollár (csak az indítás). Nem kevés, de 1 milliárd már ott van a zsebben...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Hardcore FPS / RTS játékosoknak magas lesz, ez nem vitás. RPG / casual játékosoknak elég lehet.
Emlékszem még arra, amikor betárcsázós neten 130-180-as pinggel CS-ztem DoD-oztam 1999/2000-ben, és azért lehetett úgy is játszani...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nézd a másik oldalról. Ha megjelenik a (csaknem) bárki számára elérhető műholdas net, akkor a mobilnetes tarifáknak azzal is versenyeznie kell.
Itt valahol most versenyfutás is van. Nem véletlen a műholdas internet vs. 5G vita a frekvenciákkal kapcsolatosan az Egyesült Államokban, hiszen kvázi azonos felhasználókért futnak.
Európa speciális helyzetben van, mert jól kiépített mobilhálózat van. De azért mobilon nem fognak 1Gbites netet szolgáltatni LTE-vel. A műholdas szolgáltatóknál pedig ne feledd el, hogy itt egy rendszerrel szinte bárhol tudsz szolgáltatni - ezért érdekes kérdés Kína esete is. A OneWeb, SpaceX és társai nem csak az amerikai és európai piacon jelenhetnek meg, hanem globálisan.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Elolvastad a cikket?
A 600-900ms az a GEO műholdas internetszolgáltatásra vonatkozó érték, amit például a HughesNet is szolgáltat. Ez teljesen érthető, hiszen 36000 km magasan keringenek az adatkapcsolatot végző műholdak, vagyis már önmagában az több, mint 120ms, amíg a jel eljut a műholdról a Földre, majd még egyszer ennyi, amíg vissza.
Az új rendszerek jó része (OneWeb, SpaceX, stb.) LEO, vagy LEO/MEO pályahatáron keringenek, 800-1200km-es magasságban. Ezeknél ugyebár rögtön "csak" ~4ms, amíg a jel egy utat megtesz. Teoretikusan "akár" 40ms is lehet a ping ezeknél a rendszereknél, ám ha jól értelmezem, ez esetben két OneWeb felhasználó közötti latency-ről beszélünk, akiket azonos műhold szolgál ki. Ha a ping "célállomása" közel van a szolgáltató földi átjátszóállomásához, akkor reális lehet a 100ms-os ping.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A luxushajókon elérhető O3b szolgáltatással 2015-ben 287ms-os pinget tapasztalt egy felhasználó World of Tanks-ban, a sebességteszt szerint 23Mbit/s volt lefele, 9Mbit/s volt felfele a max. sebessége ( forrás ).
Az O3b műholdjai ~8000km-en keringenek, tehát MEO pályán, vagyis jó 6-8x magasabban, mint a lent említett szolgáltatók.
Szóval adott esetben egyáltalán nem lehetetlen a OneWeb által promotált 100ms alatti ping.
@Hieronymus: Yepp, az lesz még a kihívás majd a szolgáltatóknak, hogy minél több földi átjátszó pontokkal kössék össze a rendszerüket a "hardwired" internettel...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
És ezért pl. az 5G sokkal fontosabb mint ezek.
1.: Az 5G szabvány még nincs is véglegesítve. Ezért vakarják sokan a fejüket, hogy nem szabványosított megoldásokat több szolgáltató is elkezdett kiépíteni...
2.: A műholdas internet és az 5G bizonyos szintig konkurál egymással, ám alapvetően eltér a célfelhasználás. A műholdas internet telepített, vagy legalábbis nagyobb járművekre való telepítésre szolgál, viszont nincs kötve a földön kiépített adótornyokhoz. Ezért lehet szó például arról, hogy repülőgépek vagy hajók csatlakozhatnak a segítségével. Erre az 5G nem képes. Egy városban használva az 5G jobb, viszont kérdéses, hogy mikor és hogyan fog az 5G kiépülni távolabb.
3.: Ahogy a cikkben is szerepel, a műholdas internet ma is használatos arra például, hogy elszigetelt helyeken (pl. olajfúró tornyok, bányák, sarkvidéki kutatóközpontok, stb. ) telefonszolgáltatást nyújtsanak. A műholdas internet köti össze a telefonhálózat / internet többi szereplőjével a helyben lévő adótornyot. Tehát adott esetben nem vagy, hanem és a helyzet...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@RBJ: Internet ide vagy oda minek több ezer műholdal teleszemetelni még az eget. Az egész egy nagy ballépés.
A OneWeb műholdjainál eleve deorbitálást tervez a műholdak életének végén (tehát belevezetik a légkörbe, hogy elégjenek). Az O3b műholdjai túl magasan keringenek ehhez (ahogy a GEO műholdak is), a SpaceX-nél még nem tisztázott miként és hogyan oldják meg.
De még egyszer: especiel a OneWeb visszahozza (megsemmisíti) a műholdjait. A GEO műholdakat csak egy kicsivel magasabb / alacsonyabb pályára állítják, hogy "ne legyenek útban" a többi GEO műholdakat, ilyen téren azok jobban szemetelik a környező űrt.
@t72killer: Kb egytucatnyi holddal globális rendszert lehet kiépíteni, senki nem beszél többEZERRŐL.
Egy tucat műholddal esetleg GEO pályán tudsz nem teljesen globális lefedettséget biztosítani (a sarkokról már elég kulimászos lesz a rálátás a műholdakra).
~1000km-es magasságban keringő műholdrendszernél cirka 650-700 műholdra van szükség a teljes lefedettséghez.
A cikkben benne van, hogy melyik rendszer hány műholddal számol teljes kiépítettség esetén:
SpaceX: 4425 + 7518
Boeing: 2956 + 60
OneWeb: 720 + 720 +1280A törpiek max. 234 műholdas rendszerben, vagy még kevesebben gondolkodnak.
@lugosi: de nekem is ez volt a gondolatom, hogy ez nyilván nem egyéni előfizetőknek szóló szolgáltatás,
A OneWeb, a SpaceX és a Boeing alapvetően egyéni előfizetők ellátására tervez. Az O3b, Kepler, TeleSat, stb. inkább üzleti felhasználókat céloz meg.
A nagy kérdés a szolgáltatás ára lesz. Nem véletlen, hogy e téren mindenki kushad, és kivár. A lehetőségekhez képest maximalizálni akarják a nyereséget, ugyanakkor ha túl magas árakat szabnak meg, akkor nem lesz elég fizetőképes vevő. Ne feledd el, hogy már most is elérhető adatkorlátos műholdas internetszolgáltatás egyéni előfizetőknek, amint már berakták, hazai előfizetőknek 10e Ft áron 5/2Mbit, 10GB adatkorláttal. Én azt mondtam, hogy cirka 100 dolláros áron lehet versenyképes a szolgáltatás, egyszerűen azért, mert felár biztos hogy lesz a hagyományos GEO műholdas internethez képes, és talán ekkora összeget meg fognak fizetni a felhasználók (a cikk háttéranyag kutatása közben végigolvastam pár fórumot például a HughesNet és társai kapcsán, sokan havi 150-250 dollárt fizetnek a szolgáltatásért...).
@ivana: Ja csak nem bírná a cucc a sávszélt, kicsit sok a csillapítás ha az űrből jön a rádió jel, főleg ha oda kell küldeni.
A SpaceX és a OneWeb is 1Gbit/s sávszélességet ígér...
@janeszgol: A ballonos elkepzelesnel a sok kis muholdas jobbnak tunik redundancia szempontjabol.
A felsorolt műholdhálózatok mindegyikébe már benne van a tartalékműholdak esete. Az összes globális rendszernél van redundáns (tartalék) műhold, hovatovább a GNSS (műholdas navigációs) rendszereknél is. A GPS műholdaknál a műhold "cseréknél" a régebbi műholdakat parkolópályára küldik, és ha egy műhold kidőlne a sorból, pár napon belül a helyére lehet navigálni a tartalékot. Itt is ilyesmire kell számítani.
@nalaca000: Egy 0-t lehagytál a távolság végéről a föld-hold távolság viszonylatában.
Ő nem a Föld-Hold, hanem a kliens és a GEO pályán keringő műhold távolságát írta le.
@bteebi: Király cég. Olyan jó a honlapjuk, hogy Firefox-szal meg se tudtam nézni az áraikat
Nekem Firefoxxal gond nélkül behozta ezt az oldalt...
Nagyon hülye összehasonlítás, de ilyenkor nagyon örülök annak, hogy már nem kell se a UPC-vel, se a Telekommal szerencsétlenkednem, hanem vagyok olyan szerencsés, hogy Digim van, 200M/100M talán kevesebb, mint 3k-ért.
Ezzel a nagyon szerencsés nagyon kevesek közé tartozol...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni...
De, ha nincs alternatívád. Fizettem én (oké, tíz éve) havi 14e Ft-t 8Mbites netért úgy, hogy nem is tudtak annyit szolgáltatni. Ha nincs alternatíva, akkor ez van, kell/nem kell...
A linket külön nekem is megnyitja, de amikor a nyitóoldalról szeretnék navigálni a díjcsomagokra, ott egy animáció van (lenne), ami nálam nem megy FF-al, és így nem tudtam megnézni a remek ajánlataikat.
Én a nyitóoldalról jutottam el a linkelt oldalra, mindenféle trükk nélkül... Oké, ez nem jelent semmit, csak jelzem, hogy a legfrissebb FF-el nálam gond nélkül megy (uBlock Origin-en túl más nincs feltelepítve rá).
Nyilván nem is éri meg bárhová kihúzniuk az optikát, még Budapesten se.
Akkor ennyi. Elérhető? Igen, mondjuk a lakosság 20-30%-nak... Sokat segít azokon, akiknél nem szolgáltat...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem kizárt, hogy 20-30k-s havidíj mellett nagyobb lenne a hasznuk, mint 5-10k-val. Nyilván jóval kevesebb előfizetőjük lenne, de az kit érdekel? A lényeg úgyis csak a haszon..
Ezért kínos kérdés most az ár. Ugyanis ha 1 millió előfizetődnél van 1 egység hasznod, az még mindig jobb, mint 10000 előfizetőnél 10 egység haszon.
Induláskor nyilván mindegyik horror lesz még, de a több lépcsős fejlesztések már nem a lefedettségről szólnak, hanem a felhasználói kör bővülésénél szükséges válaszról. Itt most utalnék a cikkben megtalálható SpaceX bevételi táblázatra. 2025-re éves szinten 30 milliárd dolláros bevételt és 10-20 milliárd dolláros nyereséget vizionáltak. Tételezzük fel az általam említett havi 100 dolláros árat, ez 25 millió előfizetőt jelentene. Viszonyításképpen a Comcast az Egyesült Államokban több, mint 20 millió előfizetővel bír, és így a legnagyobb kábeles szolgáltató. Szóval a SpaceX nagyot álmodik, de maguk a számok nem lehetetlenek. A Comcast az 1Gbit-ért most 140 dollárt kér havonta, ha nem kötsz hűségidőt, és 70 dollárt, ha három évre kötsz. A probléma ugyan az, ami eddig: a szolgáltatási terület pár nagyvárosra korlátozódik, és bár nagyon fejlesztenek, de nem fog mindenhova eljutni.
Szóval verseny lesz...
Ahol viszont nem elérhetőek, ott viszonylag jó eséllyel lesz UPC vagy Telekom.
UPC-m van, és cirka 6e Ft-be kerül a 120Mbites net, két éves hűségidővel. Édesanyámnál Telekom DSL van, 8e Ft-t fizet a 20Mbit-ért...
Szerintem a műholdas net csak akkor elfogadható, ha tényleg semmilyen más alternatíva nincs, mert sebességben jó eséllyel, de árban szinte biztos, hogy a tetszőleges HelyiDSL is jóval jobb lesz. Ha másban nem, hát pingben biztosan...
Akkor még egyszer: a hardcore FPS / RTS játékosokon túl bárkinek elég lehet a 100ms körüli ping. Márpedig a OneWeb például ez alattit ígér. Sávszélességben meg 1Gbitet.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#63
Cifu
nagyúr
Hieronymus
#56
válasz
Hieronymus
#56
üzenetére
Így nem számolhatsz, mert ez esetben a sávszélesség, a szűk keresztmetszet.
Őőőő... Miért? gondoltad, hogy az 1Gbit/s vagy akár csak az 50Mbit/s az garantált sávszélesség lesz? Magán felhasználóknak ilyesmi sehol sincs, kábelen se... Aki garantáltat akar, az persze (feltételezem) jó áron bérelhet ilyen szolgáltatást is...
A mai rendszerekben képtelenség 1 millió előfizetőt kiszolgálni műholdról.
Hol van ma 720, pláne 4400 műholdból álló rendszer?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Van ma olyan műholdas szolgáltatás ahol akár csak egyetlen másodpercig lehet nem gigabittel, de csak 50megával tölteni? Nincs.
"Civil" számára elérhető nincs, 25Mbit/s per pillanat általában a felső limit.
Az O3b 1,2Gbit/s sebességet tud nyújtani per beam (10 beam per régió, és 7 régióra osztották fel a szolgáltatási területet), de ez ugye céges felhasználásra megy, lásd luxushajók és társaik.
Értem én az érvelésedet, semmi értelme nincs összehasonlítani a műholdas szolgáltatást a kábellel (sem árban, sem sebességben), mert nem konkurensei egymásnak, soha nem is lesznek. De akkor ne erőltessük ezeket a példákat és érveléseket
Én mintának használtam a vezetékest, nem konkurensnek. Nyilván ha mindkettő elérhető, akkor a kábeles komoly előnyt élvez minden téren...
Az is probléma a műholdas témával, hogy a kevés freki és a borzasztóan drága műholdak miatt alig fejlődik a rádiós hozzáférési technika.
Na ezzel azért vitatkoznék...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egyébként pont ez a rész az, amit a leginkább hiányolok a cikkből: hogyan működik pontosan a jelenleg elérhető technika, és ehhez képest mivel kívánja elérni a sokszor gyorsabb sebességet a jelenleg fejlesztés alatt álló rendszerek.
Próbálom nem túl szárazra írni a témát, amit górcső alá veszek, és meg kell húzni egy határt, hogy meddig lehet a technikai részletekben elmenni. Írhatnák részletesebben például az űrhajóknál a rakétahajtóművekről, kifejtve a fúvócső regeneratív és ablatív hűtési módszerei közötti eltérést, hogy nyitott vagy zárt ciklusú a gázgenerátor, ez miért számít, mit jelent az Isp tekintetében, miért úgy vannak elhelyezve a túlnyomást biztosító (nitrogén) tartályok a Falcon 9 LOX tartályaiban, ahogy, milyen technológiával oldják meg őket (egyébként szénszálas kompozit műanyaggal veszik körbe az alumínium ötvözet tartályt, a szénszálas anyag adja a megfelelő nyomásállóságot neki), ennek mi köze lehet a 2015-ös Dragon/Falcon 9 elvesztéshez, stb.
Így mondjuk egy cikket végigolvas 1000-1200 ember, de úgy ha 100 ember eljutna az utolsó oldalra, az már fiesztának tekinthető...
A kérdésedre válaszolva: ahol a sávszélességet növelni lehet, ott a legegyszerűbb megoldás a magasabb frekvenciák felé való lépés. A mostani technológia 19 és a 29 GHz, esős régiókban 3/6Ghz tartományt takar (utóbbi azért szükséges, mert a 19/29Ghz-es tartományt elég jól elnyeli az eső / pára). Nem nehéz megérteni miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en.
Ka tartomány ezért jó megoldás (26,5-40Ghz), ebből is a felső régió (30Ghz felett). A V tartomány (40-60Ghz) még jobb, viszont a magasabb freki hátrányai is egyre jobban jelentkeznek: több energia kell a jeladáshoz, márpedig a műholdak energiatermelő képessége a napelemeiktől, illetve az általuk töltött akkumulátorok teljesítményétől függ. GEO-n aksi még nem is nagyon tényező, mert viszonylag kevés időt töltenek földárnyékban 36000km távolságban. Viszont 1000km-en egy keringésnél közel 40%-ban földárnyékban lesz a műhold...A sávszélesség fejlődése kapcsán a másik tényező a transzponderek (~jeltovábbítók) fejlődése.
A GEO pályán keringő kommunikációs műholdak leegyszerűsítve így néznek ki:
Elkülönül maga a "busz", ami az energiaellátással, hőháztartással, pozíciótartással, irányítással kapcsolatos, illetve a hasznos teher, ami itt az antennának és a transzpondereket takarja. A GEO / MEO műholdak esetében egyszerűbb a helyzet, van egy földi csatlakozási pont, a műholdnak pedig "csak" adnia-vennie kell, a TDMA megoldással pedig mindegyik partner tudni fogja, melyik jelcsomag az övé.
A LEO műholdaknál komoly tényező, hogy nem fog mindegyik műhold földi csatlakozási ponthoz kapcsolódni, ez egyszerűen nem megoldható, így a műholdak egymással fognak kommunikálni, mégpedig a legtöbb esetben a rádió helyett lézer-optikai kommunikációval.
Itt egy videó arról, hogy működik ez a Sentinel-1A esetében. Ez egy radar-műhold, amely viszont LEO pályán kering. Mivel így nem tud folyamatosan kapcsolatban lenni Földi rádióállomásokkal, ezért ott úgy oldják meg az adatküldést, hogy Laser Communication Terminal (effektíve egy lézerrel működő adó/vevő) van a Sentinel-1A és egy GEO pályán keringő átjátszó műholdon is (Alphasat). A Sentinel-1A elküldi a lézeres adatkommunikáción az adatokat az Alphasat-nak, az pedig Ka hullámhosszon továbbította az adatokat a Földre.
Na ez az elv fog működni a LEO pályán keringő rendszernél is. A műholdak egymás között lézerrel kommunikálnak, és csak a Földi átjátszó állomásokon fog az adat "földet" érni.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
t72killer
#69
üzenetére
Ha változás történik freki téren, v kitalálnak egy csoda, nagyobb adatátvitelt biztosító egységet, akkor bizony új holdakat kell fellőni. Ezekszerint többszázat.
Vagy akár több ezret. Viszont a műholdak élettartama amúgy is korlátos (10-15 év általában). Tehát 10-15 évente amúgy is cserélni kell a rendszert, akkor lehetőség van az új technológiák / frekik alkalmazásához...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Most nem értem sziklaszilárdan a kérdést.
A fázisvezérelt antenna lényege az, hogy az adó jeliránya elektromosan kitéríthető. Ez kulcsfontosságú a LEO műholdaknál, hiszen itt folyamatosan vonulnak az égen a műholdak, és ezredmásodpercek alatt kell adott esetben mondjuk a jobbra el távozó, már 60°-nál járó műholdról "átjelentkezni" a balra érkező, épp 60°-nál járó műholdra. A OneWeb esetében 40 percenként kell műholdat váltani, és minden műholdnak a "saját" 16-16 rádiósugara (beam) között is ennek megfelelően kell "dobálnia" a felhasználókat.
Ha jól értem, akkor a műholdakon nem fázisvezérelt adóantennák lesznek, de erre vonatkozólag nem láttam még egyértelmű infót (vagy átfutottam rajta - ez sem kizárható)...
Szerk.: Igen, a belinkelt antennák is fázisvezéreltek. Előnyük, hogy a "műholdra állás" számítógép vezérelt, tehát a jelet irányítják a műholdra, nem az antennát (természetesen bizonyos szögön belül - radaroknál ez általában 120°, felteszem itt is valahol e körül van a határ).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@azbest: A felhasználói oldalra gondoltam. Durva, hogy milyen képességek kerülnek már egy átlagember háztetőjére vagy zsebébe
Azért várj még, mielőtt túllövöd a témát.
A fázisvezérelt antenna abszolút csúcs-tech, nem vitás. Csakhogy vannak vele gondok. Először is az ára. A cikkben is linkelt Iridium Pilot 7 darab fázisvezérelt antennával szerelt modul ára 4500 dollár. A OneWeb és a SpaceX is azon dolgozik, hogy pár száz dollárra lecsökkentse az árat. Nem lehetetlen, de ma még picit optimizmusnak hangzik...Aztán majd kíváncsi leszek az élettartamra is. A fázisvezérelt antennák halála a túlmelegedés, radaroknál szépen lehet látni, hogy mely modulok égtek ki, itt egy AN/MPQ-65 radar képe, az antennák ugyebár a kerek részben lévő "pixelek" (mindegyik "pixel" egy-egy T/R (Transmitter/Receiver) modul, egy különálló antenna), na itt a sötétebb pontok kiégett modulok, túlhevültek és emiatt színeződtek el. Egy-két modul még nem a világ, az itt látható pár tucat kiégett modul sem befolyásolja túlságosan a radar működését, de értelemszerűen ennyivel kevesebb modul működik, ami azért a radar teljesítményére kihatással van (mielőtt: egy hagyományos radarnál ha az adómodul megdöglik, a radar működésképtelen annak cseréjéig, tehát valójában az fázisvezérelt radar üzembiztosabb, csak hát ennek ára a drága T/R modulok számlája, nem véletlen, hogy egy modern vadászgép orrában lévő AESA radar 15-20 millió dollár...).
Nyilván itt nem lesz olyan adóteljesítmény, mint egy radarnál, de azért sokkal olcsóbb anyagokból kell megvalósítani. Érdekes lesz majd látni, hogy ezek is hogy fognak teljesíteni...
@t72killer: Emiatt a 10-15éves életciklus miatt nem lesz sose olcsó a technológia
A SpaceX a saját rendszerénél 30 milliárd dolláros bevételt és 10+ milliárd dolláros nyereséget számolt 2025-re. Oké, Musk folyamatosan túlzottan optimista, de az egész rendszer kiépítése a SpaceX esetében is számításaim szerint 10 milliárd dollár alatt maradhat (oké, a SpaceX optimista számaiból kiindulva). Ez alapján azért nem akkora tétel a rendszer fenntartása és a folyamatos csere.
De majd meglátjuk...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Oké, úgy tűnik aknamezőre tévedtem, és nem nekem kellene írnom, hanem inkább nekem kellene a nálam okosabbaktól tanulni.
Most nekiálltam valahogy helyrehozni a renomémat, keresni, kutatni, hátha tudok valami olyasmit írni, ami nektek is újdonság.
Nem sok mindent sikerült találnom. Abban úgy tűnik igazad van, hogy kb. semmi sincs leírva, a NasaSpaceFlight fórumán találtam elmélkedéseket, például kinyilatkoztatták, hogy 8x8 fázisvezérelt antenna van tervezve a SpaceX földi modulhoz, amin elment az elmélkedés, hogy egyszerre esetleg több műholdhoz csatlakozik (mivel több, mint 4000 műholdas rendszerről van szó, van benne ráció), de nem értem, hogy ez esetben milyen előnyt jelentene, ha szétbontott jelfolyamot alkalmaznának (hiszen eltérő idő alatt jut el a különböző jelfolyam A-ból B-be).
Rittig most találtam mindenestre egy érdekes oldalt: Satcom.guru
Itt van egy részletesebb anyag a OneWeb rendszeréről, például olyan információkkal, hogy csak 50Mbit/s sebességet ígérnek az egyorrú felhasználóknak (egen, az "up to 1Gbit/s" ezek szerint nem a hétköznapi, hanem a céges felhasználóknak megy...). Itt írnak olyasmiket, hogy
User Terminal - Single polarity transmit (LHCP) and receive (RHCP)
Each forward beam operates 250 MHz TDM
Each return beam operates 1.5 - 20 MHz TDMA/FDMAPróbálom értelmezni, de egy jó része már az én tudásanyagom felett van, minden esetre úgy tűnik, hogy például a műholdakon is fázisvezérelt antennák vannak.
Addig is hátha nektek többet mond....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?
Az én értelmezésem szerint:
16x 250Mhz = 4Ghz, erre vonatkozik a 2:1 arány, az első 8 beamen végigpörög a 2Ghz, majd kezdik előröl (tehát az 1. és a 9. beam közös frekit használ, aztán a 2. és 10., a 3. és 11. és így tovább).
Egyébként ez így tényleg karcsú lesz. Kell nekik a Tier 2 és Tier 3 műholdrendszer is, ha komolyabb sávszélességet akarnak biztosítani a sűrűbb régiókban is...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
t72killer
#91
üzenetére
Ennek a 30 milliárdnak mennyi idő alatt kell összegyűlnie?
Cikk utolsó oldala, alsó régió.
2025-ben cirka 10 milliárd bevételre számít indításokból, és 30 milliárd dollárt a műholdas internethálózatból. Ez az éves bevétel.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#96
Cifu
nagyúr
Hieronymus
#95
válasz
Hieronymus
#95
üzenetére
2015-ben volt hír, hogy már a 100. kapcsolatot létesítették a Sentinel-1A és az AlphaSat között.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
PDF a témáról.
PDF a témáról No.2.LeoSat honlap, a cikkben is említve vannak (az nincs, hogy az 1,5Tbit/s inter-sat sávszélességet optika biztosítaná).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Lassan egy évtizede nagyra törő terveket szövögetnek, de csak most kezdtek el igazán sűrűsödni a történések.
- Gigabyte GA-H81M-DS2 rev:2.1 LGA 1150 alaplap
- IPhone SE2 2020 64GB megkímélt akku 86%
- Asus P8H67 LGA 1155 alaplap
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E754 - i7-4712MQ I 8GB I 128SSD I 15,6" I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E754 - i5-4GEN I 8GB I 128SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs