Új hozzászólás Aktív témák

  • Cathfaern

    nagyúr

    Irodalom:
    Utalt rá valaki korábban is, de kifejteném jobban mert úgy érzem átsiklott felette mindenki :) Irodalomnak van egy olyan szerepe, hogy megtanulj értelmezni egy szöveget, s még inkább mögé látni a soroknak. Most lehet mondani, hogy mi is olyan nehéz ebben, de a gyakorlati példa azt mutatja, hogy sokaknak (sajnos) nagyon is az (lásd magyar tanítási, illetve érettségi rendszer gyökeres átalakítása). Amikor egy verset elemzel, egyáltalán nem biztos, hogy az a lényeg, hogy az adott költő / író milyen fenkölt és magasztos dolgokat írt (de azért bőven van ilyen is, ne mindig csak az "őrülteket" említsük, hisz ott van például Arany vagy Madách, egyikükre se lehet rámondani azokat a dolgokat, amiket írtál), hanem hogy ha kapsz egy szöveget, "megismered" azt az embert aki írta (ezért kell a költőkről magukról is tanulni nem csak a műveikről), s ebből próbálj rájönni, hogy miért is írta. Ez a valós életben hidd el nagyon hasznos képesség, ha úgymond át tudsz látni az embereken, tudod mit miért tesznek és miért mondanak.
    Másrészt irodalom oktatásnak az is a szerepe (igaz ez inkább a modernebb irodalom esetén, s inkább irókat nézve), hogy megtanulj szépen magyarosan fogalmazni, összetett, logikus mondatokban, legyen nagy szókincsed. Ennek a fejlesztésének igazából a legjobb módja a minél több gyakorlás, ami jelen esetben a minél több olvasást (ezért vannak, vagyis inkább lennének a kötelező olvasmányok) és minél több írást (fogalmazás írást) jelent (ezért is sajnálom, hogy a fogalmazás írása kikerült a magyar érettségiből).
    Ez utóbbira lehet mondani, hogy akkor miért kell tanulni régi, régies nyelven íródott műveket is. Erre azt a közhelyet tudom mondani, hogy az általános műveltség része. Amire lehet azt mondani, hogy hülyeség, de mint ahogy bizonyos körökben a több milliós öltöny elvárás (vagy PH!-sabb hasonlattal élve: a moddolt számítógépház), bizonyos körökben az általános műveltség az, s ha nem rendelkezel vele, akkor bizony kinéznek onnan (s ezen utóbbi körök jóval általánosabbak, mint a több millió öltönyösök). De hogy más példát is mondjak: ha majd munkát keresel, s van egy veled szakmai szempontból teljesen azonos szintű másik jelölt, s a főnökkel van épp elbeszélgetés (akár teljesen informális), s ő megemlít valami költőt, vagy mond egy olyan szófordulatot, aminek irodalmi gyökerei vannak amit te megértesz, a másik jelölt pedig csak les mint hal a moziban...szerinted kit fognak felvenni végül?

    A dolog egyházi részére:
    Sajnos már rég nem igaz, hogy egy tanár azért megy egyházi iskolába, mert vallásos lenne. Amekkora túlképzés van a tanárok között, örül ha bárhol munkát talál. Mondjuk az már az igazgatóság felelőssége, hogy ha már úgyis túlképzés van, azaz válogathatna, akkor miért nem teszi meg. Az viszont, hogy a papok és szerzetesek se hajlandók a vallásnak kis időt szentelni, az tényleg elég problémás (ugyebár kiről vegyen példát az ember ha nem róluk? Ha ők azt mondják nincs idejük imádkozni, akkor... :F )

Új hozzászólás Aktív témák