2. Fórumok
  3. Off-topic LOGOUT
  4. A sulim - az én szemszögömből
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #31 Cathfaern nagyúr raczger #30
    Új Válasz #31
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Cathfaern

    nagyúr

    válasz raczger #30 üzenetére

    Igen ingoványos terület ez, de valahol minden ami humán az az :) Egy dolog tény, a magyart tanárok jó része rosszul tanítja (elemzés lediktálása, szóról szóra bemagoltatása, s számonkérése, egyéni vélemény teljes kizárása). Konkrétan tudni sehonnan se lehet, de azért vannak dolgok, amikor elég nagy bizonyossággal meg lehet mondani, hogy mi állhat a dolog hátterében.

    Imádság: nem is általánosságban mondtam, hanem a te esetedre, mert ha jól értem nálatok egyikük se hajlandó rá.

  • #34 Fáraó őstag raczger #30
    Új Válasz #34
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Fáraó

    őstag

    válasz raczger #30 üzenetére

    ... a másik az, hogy ugye szoktak költők, írok; mások műveiről jellemzést írni, de ahányféle elemzés, majdnem annyiféle "sorok közti" értelmezés, de ki tudja mire gondolhatott a költő amikor "belecsempészte" ezt? Mert már mondott a tanárunk olyan lehetetlen értelmezést, hogy senki se (se humános, se reálos) értette, és mindenki szerint ez teljesen hülyeség...

    Ezzel kapcsolatban nekem is van egy élményem. Vmikor a gimi elején minden tantárgyat szerettem. Az első magyar dolgozatok egyikén verselemzés volt a feladat. A tanár bíztatott minket arra, bátran értelmezzük egyedül az adott verset, ne vegyük figyelembe a tankönyvi elemzést, vagy amit ő leadott. A dolgozatom jó osztályzatott kapott, a tanár odaírta: a gondolataidat fejtsd ki bővebben a jeleshez. A következő dolgozatnál kifejtettem és elégségest kaptam kommentár nélkül. Akkor fordultam el a humántól és szinte csak a reál érdekelt. A kötelezőket elolvastam, amit kellett megtanultam, de már nem igen érdekelt. Megjegyzem még, hogy a törit szerettem, abból jó ill. jeles voltam. Majd 20 éves korom a könyvtárban levettem egy érdekesnek tűnő könyvet: Maupassant elbeszélések II-t. 2 nap alatt elolvastam. Aztán az összes Mauspassant-ot kivettem és elolvastam. Majd az összes Zola-t. Aztán egyéb 18-19. sz-i francia regényeket. Most Robert Merle-t olvastam ki -meg közbe mindent ami a kezem ügyébe került és nem francia szépirodalom pl. Shadowrun, MAGUS, Dragonlance, de volt Bates regény, meg Miller, meg nem is tudom még mi. Rájöttem, az irodalom nemcsak versekből, de érdekes regényekből is áll, s ezek engem érdekelnek. Ez szépirodalom és érdekes/érdemes elolvasni. Sokat tanul belőle az ember, értelmezi őket, javul a fogalmazókészsége, a szókincse is nő.
    A tanárok mindig azt hiszik az ő órájuk a legfontosabb. Nem lehet/érdemes megváltoztatni a nézetüket.
    Csak azt tudom még mondani amit a többiek: az a lényeg, hogy az egyetemre bekerülj, a többi nem fontos. Soha senki nem fogja megnézni milyen az értteségid, csak az a lényeg, hogy azok a jegyek meglegyenek ami az egyetemehz kell. Ezt viszont már Cathfaern és a többiek leírták...

    VIGYORRRGAZMUS.....

Új hozzászólás Aktív témák