- Ausztráliának is elege van a közösségi média káros hatásaiból
- A leépítések után egy vagyont költ a töltőhálózatára a Tesla
- Napvihar miatt akadoznak a SpaceX Starlink műholdak
- Honnan tudjuk, hogy melyik tartalmat gyártotta a TikTokra az AI?
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Napvihar miatt akadoznak a SpaceX Starlink műholdak
- Linux - haladóknak
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Programozás topic
- Ember helyett robot kellene az űrbe
- Mobilinternet
- A leépítések után egy vagyont költ a töltőhálózatára a Tesla
- Microsoft Outlook topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
A cikkbe nem szándékoztam belevenni, de nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy van egy Szaljut-7 c. orosz film - ami úgy is fel lesz hozva, tehát most megelőzőm a kérdést a válasszal. Már csak azért is fel kell hozni, mert jelenleg ha beírja valaki a keresőbe akár angolul, akár oroszul a Szaljut-7-et, szinte elvétve fog szembejönni a "történelmi" űrállomással kapcsolatos találat, szinte mind a filmről szól...
Ami a filmet illető, nos, hol is kezdjem... egyszerűbb azt mondani, miben van köze a filmnek a valósághoz: két szovjet űrhajós felment a világűrbe, hogy a működésképtelen Szaljut-7 űrállomást megjavítsa - és sikerrel jártak... Ennyi.
De a teljesség igénye nélkül pár sarokpont, ahol látványosan eltér a valóság és a film (spoileres, szóval aki érzékeny az ilyenre, és még nem látta a filmet, ne olvassa tovább!):
-Az űrhajósok nevét megváltoztatták (Vlagyimir Dzsanyibekov -> Vlagyimir Fjodorov, Viktor Szavinih -> Viktor Aljohin).
-A film elején felidézett űrsétán valójában nem történt semmi rendkívüli, sőt, szovjet/orosz űrsétán még sose sérült meg az űrruha kesztyűje.
-A filmben mikrometeoritok rongálták meg a Szaljut-7 napelemeit, a valóságban az akkumulátorokat figyelő szenzor hibásodott meg, és egyszerűen nem zárta a megfelelő áramkört, amikor az adott aksi lemerült. Emiatt szépen sorban lemerültek az aksik, és a végén az űrállomás egyszerűen áram nélkül maradt...
-A Szaljut-7 már nem "katonai" űrállomás volt (mint az Almaz programhoz tartozó OPSz űrállomások (Szaljut-2, -3 és -5), a fedélzetén járt francia és indiai űrhajós is. De egyébként is kevés valóban hasznos információt szerezhettek volna a visszahozásával Szóval miféle érdeke lett volna az amerikaiak "ellopni" a Szaljut-7-est?
-Az amerikai űrsikló 14,4 tonnát tudott elvben visszahozni a Földre - a Szaljut-7 tömege több, mint 20 tonna volt. Szóval sehogy se tudták volna "ellopni".
-Az űrsikló rakterének méreteit rosszul mutatják: a filmben 6x15m, a valóságban 4,6x16m.
-Az amerikaiak sose tervezték, hogy "ellopjanak" egy szovjet űrállomást. A szovjetek sem tartottak igazából ettől sose (attol igen, hogy katonai műholdakat "ellopnak)...
-Csendben hozzátehetjük, hogy a VKK (ismertebb nevén: Burán) űrrepülőgép-programban volt olyan terv, hogy visszahozzák a Szaljut-7-et. Csakhogy a VKK képes is volt visszahozni 20 tonnát a földre...
-Az STS-51G teljesen eltérő pályára ment fel (353.3 x 354.9 km @28.45 fokos hajlásszög), mint amilyenen a Szaljut-7 akkor volt (198 x 222 km @ 51.6 fokos hajlásszög). Érthetően így a film végén mutatott "tisztelgésre" sem lett volt lehetőség.
-Az űrállomás noha nem volt irányítás alatt, valójában nem pörgött, mikor dokkolt hozzá a Szojuz (ez esetben esély se lett volna a dokkolásra)...
-Viszont azt nem mutatták be, hogy valójában egy lézeres távolságmérőre volt szükség a távolság és a relatív sebesség megállapítására (ahogy a cikkben volt említve).
-Az állomáson valóban volt probléma a súlytalanságban "elszabaduló" vízzel, de messze nem annyival, mint a filmben mutatják.
-A kalapácsos jelenet teljesen kitalált, ahogy az elgörbült napszenzor-ház is.
-Nem volt tűz a fedélzeten (az a Mir esetében fordult elő).
-Nem került sor űrsétára az űrállomás megjavítása előtt. Később igen (eleve két igen elhasznált szkafander volt az űrállomáson ekkor, később egy Progressz teherűrhajó vitte fel azt a két Orlan-DM űrruhát, amit aztán az űrsétakor haszáltak Dzsanyibekovék).
-Az Űrséta esetén eleve mindig mindkét űrhajós beöltözött az Orlan-DM szkafanderbe, így a filmben bemutatott tűzesetnél látott sérülésekre se nagyon lett volna esélye az űrhajósnak.
-Amerikai űrrepülőgépen sose ült a pilóta ill. a parancsnok székében nem amerikai űrhajós (integetés a film végén).Ezzel együtt a film látványvilága olyan jó, hogy akit érdekel az űrhajózás és a világűr valóságosabb arca, annak mindenképpen ajánlom, hogy nézze meg. Gyakorlatilag a Gravitáció c. film óta nem láttunk ennyire látványos űrhajós filmet, és bizony annál azért jobban ügyelt a fizikai realitásokhoz való hűségre. Igazán sajnálatos, hogy a történelmi hűség nem jellemző rá, az pedig különösen fájdalmas, hogy "valós történetként" propagálják a filmet.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Már lengetem be egy ideje, hogy lassulni fog a tempó.
Per pillanat egy cikk áll korrektúra alatt (szegény UnA már nagyon utálhat
), és írom a következőt, de az a Mir lesz, ami és rengeteg háttéranyagot kellene átolvasnom. Így is utólag kapom a javításokra vonatkozó privát üzeneteket, e-maileket, mert itt vagy ott pontatlanságok vannak benne, ami nekem is fel kellett volna tűnjön, ha kellő alapossággal járok el... 
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Darkness1: Köszi a linket, érdekes! Amit én olvastam, ott az adott esetről kb. két oldalt írtak, de nem ennyire részletesen. Minden esetre ott azt írták, hogy Vaszjutin már enyhe tünetekkel bírt induláskor, és erről az orvosai is tudtak, ám nem gondolták komolynak a problémát - vagy legalábbis nem annyira, hogy kiemeljék a személyzetből. Érdekes az a vonulat, hogy a légierő (VVSz) ez esetben is fentről beleszólt / beleavatkozott a vizsgálatokba...
@Joysefke: Szeretném megkérdezni, hogy az Űrállomások normál körülmények között a Föld felé mindig ugyanazt a felüket mutatják-e mint a Hold, vagy elképzelhető/értelme van-e más sebességű, tengelyű forgásnak is?
A Szaljut-6 / -7 és a Mir tudomásom szerint főleg un. gravitációs gradiens állapotban keringtek, a hossztengelyük a Föld felé nézet (általában az elülső dokkolóport nézett arra). Az ISS szintén stabilizált módon kering, folyamatosan azonos oldalát mutatva a Földnek.
A kérdésedre válaszul akadtak olyan kísérletek, ahol pl. egy egész napig dolgoztak a Szplav űrkohóval, és a kísérlet alatt végig abszolút mikrogravitációs környezettet akartak biztosítani, így az űrállomás pozícióját szabályzó rendszereket kikapcsolva "szabadon" keringett.
@Doze: Egyenlőre nem nagyon van aki Milliárdokat költene egy komolyabb ugrásra, új technológiák kifejlesztésére.
Jeff Bezos évi 1 milliárdot költ a saját Blue Origin cégére. Persze a New Glenn rakétája semmi ugrásszerű fejlődést nem hoz pl. egy Falcon 9-hez képest, csak jobban optimalizált, hatékonyabb megoldás lesz.
Jelenleg senki sem akar dollármilliárdokat ugrásszerű fejlődésre költeni. Sajnos ez van...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@llax: pül egy új ASDS a FH miatt - két hajóval össze lehet hozni egy extrém olcsó (/kg) konfigurációt: Ha a két oldalsó booster hajóra száll, a középsőt eldobják, a max teherbírás alig csökken, árban meg nem sokkal drágább a F9 egyszer használatos változatánál... Talán kettesével-hármasával-négyesével akarnak GTO-ra műholdakat küldeni??? (a megszellőztetett árat figyelembe véve, már 2 GTO műhold esetén is vastagon alávágnak minden konkurens minden tervezett árának...)
Figyelembe véve milyen ordenáré sok műholdat kell pályára állítani a StarLink-hez, én inkább úgy vélem, hogy első sorban több száz kis MEO műholdat fog felvinni.
Ha megnézed az F9 és az FH GTO / GEO képességét, feltűnhet mennyire kicsi a különbség (jelenleg FH újra-felhasználható: 8 tonna, F9 egyszer használatos: 5,5 tonna). Hiába tud az FH jóval többet LEO-ra felvinni, a GTO / GEO pályához egy jó képességű 2. vagy 3. fokozat kellene, mint a az ULA Centaur-ja vagy az ArianeSpace ESC-A-ja. Na ilyenje a SpaceX-nek (legalábbis még) nincs.
@ph0nak: Bár érthetőnek tartom, hogy Usztyinov lelőtte az ezzel való űrutazást (a Cselomej elleni ellenszenve nem hiszem hogy az egyedüli ok volt), mert sok értelme nem lett volna ezekkel felváltani a Szojuzokat, a drágább és mérgező üzemanyagú Protonnal lehetett csak felküldeni, csak az emberek szállítására az űrállomásra és vissza pedig feleslegesen nagy volt.
Én más véleményen vagyok. A TKSz előnye volt, hogy sokkal nagyobb élet / munkatérrel bírt, mint a Szojuz. A MIR-ig a szovjet űrállomások bizony szenvedtek a kis beltérből adódó problémáktól (pl. az Almaz-örökségként magukkal hurcolt kémkamera-háztól, ami az űrállomás hátulsó részén rengeteg teret foglalt), a Szaljut-7 is igazából egy hozzá kapcsolt TKSz-el volt teljesen kihasználható. Ráadásul a TKSz feleslegessé tehette volna a Progressz-t, hiszen több tonnányi ellátmányt és hajtóanyagot cipelhetett magával.
A Proton mérgező hajtóanyag ellenérzést nehezen tudom hova rakni - a Szojuzok űrhajókban a mai napig ugyan az a hajtóanyagpáros van használatban, amit a Proton használ. Gyakorlatilag talán csak a Mercury űrprogramban nem volt embert szállító űrhajó fedélzetén hidrazin-alapú üzemanyag.
Azt is tegyük hozzá, hogy az Enyergia tervezőmérnökei is dolgoztak egy "szuper-szojuzon", a Zarján, ami a Zenyit hordozórakétával juthatott volna fel, és valahol félúton volt a Szojuz és a TKSz között egy csavarral - a rakteret is visszahozta, így akár másfél tonnát is lehozhatott a Földre.
A végére pedig egy apró gondolat: az 1980-as évek elejére hét kész TKSz űrhajó volt a Hrunyicsevi gépgyárban. 1981-re három TKSz indítást készítettek elő, megvolt a személyzet, a feladat, a hardver. Itt a TKSz-2 út személyzete, érdemes megfigyelni, hogy az űrruhájuk nem a Szojuzokon használt Szokol, és hogy a jobb mellkason ott a Szaljut felvarró. Megvolt minden az űrrepüléshez, és itt fújták le. Ez nettó pazarlás volt, akár hogy is nézzük....
@Joghur: A VDNH-n jelenleg a Vosztokból és a Buran BTS-001-ből is makett van kirakva.
Pardon, de nem a BTSz-001 (aka OK-ML1) hanem az OK-TVA van kiállítva. Persze Buran felirattal, csakmertazért....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Musk februárban tweetelte ki az általam említett konfigurációt (oldalsó boosterek hajóra, középső exp.), a full expendable kapacitás 90%-a körül várható, ami 20t felett lenne GTO-ra (hirdetett full exp.: 26,7t), ami jelenleg mindenkinél nagyobb a piacon és emellett "piszok olcsó" is.
Várjuk meg ennek a végét. Én továbbra is élek a gyanúval, hogy az említett, a teljesen feláldozotthoz képest 10%-al alacsonyabb teherbírású, 2x hajóra és 1x feláldozott Core fokozat változat csak LEO-ra vonatkozik. Csodálkoznék, ha 20 tonnát tudna GTO-ra vinni ebben a kontexusban...
De az is kérdés, Dél-Texasból terveznek-e reusable küldetést (onnét csak korlátozott számú GTO indítás várható, akkor ált. kell az ASDS).
Én pont arra számítok, hogy hamarosan csak a NASA / USAF indítások lesznek Floridából és a Vandenbergről megoldva, a kereskedelmiek pedig költöznek Texasba...
Amúgy egyébként a Starlink megvalósulásával kapcsolatban vannak enyhébb kételyeim (sok az a műhold, annyira sok, hogy a pályáik menedzselése is problémás lehet) és a fizetőképes kereslettel kapcsolatban is... A szükségessége nem kérdés, a Föld lakosságának egy jelentős hányadához még sokáig nem fog elérni semmilyen kábel, de a gyérebben lakott (vagy nagyon elmaradott) területekre mobilnet sem.
Én pedig egyre kevesebb kétellyel bírok. Hajók, repülőgépek is jönnek majd a műholdas netre, és szinte garantált, hogy a GEO műholdas internet-szolgáltatást oda meg vissza agyonvágja. A kérdéses inkább a verseny kimenetele lesz. A OneWeb gőzerővel dolgozik, vértapasztalt és/vagy tőkeerős cégekkel a háta mögött. Nem féltem a SpaceX-et, de ez nem lesz lefutott verseny, az fix.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az eddigi kommunikációjuk szerint csak GTO és maximum 12 start/év. A Mexikói-öböl és karibi térség "alakja" miatt nagyon komoly range safety korlátok vannak, a 12 startos korlát az öbölben lévő olajkutak miatt van, ugyanis a startok idejére ezek közül többet is el kell hagynia a személyzetnek + a hajóforgalom is sokkal nagyobb probléma, mint a floridai startoknál. Korábban még mást (többet) terveztek (Spacex féle optimizmus), de mindenféle hatósági és egyéb egyeztetés után "ennyi maradt".
Na erről a hírről lemaradtam, mint a borravaló...
Hiába, ez a cikksorozat sacc per kábé most kitölti az életem...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
), és írom a következőt, de az a Mir lesz, ami és rengeteg háttéranyagot kellene átolvasnom. Így is utólag kapom a javításokra vonatkozó privát üzeneteket, e-maileket, mert itt vagy ott pontatlanságok vannak benne, ami nekem is fel kellett volna tűnjön, ha kellő alapossággal járok el... 
Új hozzászólás Aktív témák
lo A Szaljut-7 balsorsa nehéz helyzetbe hozta a szovjet emberes űrprogramot.
- ASUS TUF Nvidia RTX 3070 OC Gaming 8GB
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 4070 TI 12GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 4070 12GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 3080 10GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 3070 TI / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest