- crok: Youtube Android alkalmazás alternatívák reklámszűréssel / videók letöltése
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
Új hozzászólás Aktív témák
-
ét apróság: írtad, hogy a Mir-en hátul volt Igla dokkoló a Progressz miatt, de aztán az első legénység oda dokkolt, mert a Szojuz T is csak azzal volt kompatibilis, de akkor végül hová dokkoltak a Progresszek, amíg ők ott voltak?
Ejnye, no, tessék elolvasni rendesen.
"itt egy kisebb trükkre volt szükség: a Szojuz T űrhajó csak a régebbi Igla megközelítő- és dokkoló automatikával bírt, márpedig a Miren csak a hátsó dokkolóporton volt ilyen rendszer (a Progressz miatt), – vagyis a hátsó dokkolót közelítették meg. 20 km-es távolságból az Igla észlelte és követni kezdte a Mirt, majd 200 méteres távolságból a személyzet kikapcsolta, és kézzel az elülső dokkolóhoz manőverezett, majd oda dokkolt be végül. Mivel továbbra sem rendelkeztek beépített távolságmérő megoldással, a Szojuz T-13 esetében is használt katonai lézeres távolságmérő alkalmazása mellett döntöttek."
másik: a Kvant modul ábráját cseréld le olyanra, ami nem transzparens, így most nem igazán olvashatók a feliratok.
Köszi, akkor erre odafigyelek majd.
nah még egy kérdés: German Tyitov és Vlagyimir Tyitov rokonok voltak?
Csak névrokonok.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
de akkor ha jól értem, a Szojuz T is be tudott dokkolni az új portra, de csak kézzel.
Ezek szerint nem volt elég egyértelmű a kifejtésem... de inkább majd holnap próbálom meg újrafogalmazni (
a mai napomnak már ideje, hogy vége legyen). Nem bírtam ki, átfogalmaztam az ide vágó részt.A lényeg, hogy a dokkolóautomatikából volt Kursz az elülső és a hátsó porton is, de Igla csak hátul.
A dokkológallér és a többi elem maradt ugyan olyan.[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mindenesetre a gazdasági rendszer megreformálhatatlan volt, bár Kínának sikerült megreformálnia...
Várjuk csak ki ennek a végét, Kína csak most kezdi a katonai fejlesztéseit teljesen felpörgetni...
Szóval ha nem dől össze a birodalom, akkor sokkal több történt volna az emberes űrutazásban,
Ahhoz a Szovjetunió gazdaságának nem is egy, de legalább két sebességet kellett volna váltania. Amire képtelen volt, és élek a gyanúval, hogy a fizikai képtelenség esete lett volna.
A másik felét sem szabad elfelejteni: ahogy az Egyesült Államok, úgy a Szovjetunió is alapvetően az 1950-es és 60-as években pörgette fel az űrversenyt, az 1970-es évekre ez szépen lassan lecsengett, noha mind az amerikai, mind a szovjet űrprogram vezetői a felpörgetett időszakban megszokott határidőket és célokat szabták meg, csak éppen sokkal kevesebb erőforrásból kellett volna ezeket megvalósítani. Törvényszerűen el is bukott a legtöbb.
A Szovjetunió űrprogramja az 1970 és 80-as években is az 1950-es és 60-as években lefektetett alapokra épült, az R-7 alapú Szojuz hordozórakéta, az UR-500 / Proton hordozórakéta, a Szojuz űrhajó, a DOSz űrállomás, a TKSz űrhajók, amik később űrállomás-modulként éltek tovább, nos ezek mind-mind az 1950-es és 60-as években lettek felvázolva, megtervezve, sőt, építve. Ha kicsit tovább tekintünk, a mai napig ez zajlik (sokkal előrébb menve: a TKSz alapú Nauka (MLM) orosz modul azért csúszik évek óta, mert az 1980-as években kezdték el gyártani, pár éve kiderült, hogy egy rosszul végrehajtott (a csőhálózat átépítésére vonatkozó) fémmunkák miatt a csőhálózata tele van fémreszelékkel, lecserélni őket nem tudják, mert a csőhálózat elemeinek gyártásánál használt berendezéseket két évtizede kidobták...
Ha most a hasunkat fogjuk a nevetéstől, akkor a probléma az, hogy máshol se jobb a helyzet. Az ArianeSpace vezetője a Der Spiegel-nek nyafogott nemrég, hogy micsoda szörnyűség, hogy a SpaceX úgy tud olcsóbb lenni a kereskedelmi piacon, hogy az állami megrendeléseket drágábban számlázza ki a NASA-nak és az USAF-nak, és hogy szerinte valójában az újrafelhasznált Falcon 9-esekre ráfizet a SpaceX. A gondolatmenete ezer sebből vérzik (arányait tekintve például a "túlárazott" állami megrendeléseket is olcsóbban oldja meg a SpaceX, mint az ArianeSpace...), és ha a gondolatmenetet végigvesszük, azt látjuk, hogy valójában amiatt sirdogál, hogy az ArianeSpace-t úgy építették fel, hogy mindegyik tagországnak a gyártókapacitását garantálni tudják (Franciák a végszerelést és az indítóállást, Németek a hajtóművet, Olaszok a szilárd hajtóanyagú fokozatot, Spanyolok az áramvonalazó kúpot, stb.). Egy újrafelhasználható rakéta ezt a kényes, sok tárgyaláson kiharcolt egyensúlyt felborítja, ez a valódi oka, hogy az ArianeSpace nem tud és akar foglalkozni vele...
A NASA pedig egy kifacsart citrom, amelyben pár mag megpróbálja a saját útját járni (CCDev és CRS programok a kereskedelmi teher- és személyszállítás terén), miközben a citrom tekintélyes része az SLS és Orion brutális költségeit támasztja alá...
Szóval én csodában nem bíznék akkor se, ha valami csoda folytán a Szovjetunió talpon maradt volna...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Alchemist
#18
üzenetére
Az elismerő szavakat mindenkinek köszönöm szépen!
Az űrkutatás és sok más korábban virágzó technológia (pl. szuperszónikus polgári repülés) stagnálása, leépülése azért némileg elkeserítő.
A szuperszonikus repülés esetét én nem venném ide. Egyfelől akár hogy is nézzük, gyorsan repülni nem olcsó - sose lesz az. Márpedig ha megnézed, ma is alapvetően az olcsóbb megoldások (fapados légitársaságo) aratnak, nem pedig az extra szolgáltatások. Kevés ember tudná ma is megfizetni a Concorde repülések árait - úgy, hogy valójában az veszteséges volt a British Airways és az Air France számára.
A másik dolog, hogy a környezetvédelem ma elég fontos téma - márpedig a Concorde legfőbb problémája az volt, hogy lakott terület felett ma nem nagyon megengedett hangsebességnél gyorsabban repülni. Érdemes megjegyezni, hogy már lassan 40 éve folytatnak kísérleteket a csendesebb szuperszonikus repülés megvalósításáért, de a mai napig nem jött el az áttörés...
Az Interstellar se hagyta ki az erősen disztópikus fricskát...
Ott ez inkább dramaturgiai / drámai döntés volt szerintem. Ha belegondolsz az egész onnan indul, hogy az emberiségnek el kell hagynia a Földet. Kellett a még kesernyésebb, még "világvégébb" hangulat.
...ami meglehetősen szemben áll a kvázi elődfilm, az immár 50 éves Űrodüsszeia optimizmusával.
Ha belegondolsz, az Űrodüsszeia optimizmusa teljesen reális volt akkor, amikor megírták és filmre vitték. Az emberiség igen rövid idő alatt eljutott onnan, hogy műholdat tud pályára állítani, már embert juttatot fel és a Holdraszálláson dolgozott. Igazából Clarke és Kubrick minden "hihető" sci-fi dolgot bevetett: mesterséges intelligencia, felfüggesztett létfenntartás, fúziós rakétahajtómű, ezek mellett a videótelefon vagy a különféle nemzetek űrhajói és a Holdbázis egyáltalán nem tűnt rendkívülinek.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
USA oldalon melyik a "legfiatalabb" orbitális pályára indító folyékony hajtóanyagú hajtómű, amely használatban is van??? (amit nem a Rocket Lab vagy a SpaceX fejlesztett) RS-68???
No de az USA-ban rögtön tudsz mondani kapásból 6 hajtóművet, amely legalábbis nagy részben civil tőkéből jött létre (Merlin, Raptor, Be-3, Be-4, Rutherford és Curie). Ez is valahol rekord, akárhogy is nézzük.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A Mir falainak színezése most akkor hogy is volt? Kb. egyetlen képen sem látni zöld falakat/padlót.
Ebben van valami, sajnos a képek nem túl jók, és noha még az orosz nyelvű források is világoszöldnek írják le a falakat, az valóban inkább bézsnek tűnik...
Ez a koncepcióterv:
Ez a valóság az 1990-es évek közepén:
Azért itt már látszik a sötétzöld:
Itt pedig már nagyon is jól látszik:
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A következő részben lesz szó röviden róla: gyakorlatilag olyan félvezető ötvözeteket (pl. gallium-arzenid) gyártottak és monokristályokat növesztettek, amelyeket a földön nehezen megvalósíthatóak, az 1980-as évek legvégén és az 1990-es elején részben e köré épült a Mir. Még azt is kihozták, hogy ezek gyártásával az űrhajósok útja kifizetődő, más szóval profitábilis lehet, persze ha nem számoljuk a Mir és a modulok felküldésének árát.
Azóta is folyamatosan téma, hogy hát az űrbéli gyártás a "szuper-ötvözeteket" meg speciális monokristályokat termelve önfenntartó lehetne. Csakhogy menetközben a földön való gyártás körüli problémák jó részét így vagy, de sikerült megoldani, és jelenleg olcsóbbak, minthogy egy űrállomáson bohockódjanak vele, azóta komolyabban (ie.: ipari szinten) tudomásom szerint nem foglalkoznak vele. Amúgy a másik fő probléma az űrállomáson való gyártásnak pont az, hogy a kristálynövesztés érzékeny a rezgésekre, mozgásokra, márpedig alaphelyzetben ezek az eszközök fixen vannak rögzítve, ami miatt a létfenntartó rendszer de akár az űrhajósok mozgásai is problémát jelenthetnek.
A biológiai kristálynövesztés is ilyen történet, például protein vagy inzulin kristályok terén. A fő probléma itt is az, hogy szép eredményeket értek el kísérletek közben, de üzletileg életképesnek ezek sem minősültek. A kutatások folynak tovább az ISS fedélzetén is egyébként, de a kulcsszó a kutatás - és nem az ipari szintű gyártás...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#71562240
#43
üzenetére
Odébb lesz az még. Most kb. 3-4 év egy rész, és 1989-91 fog jönni, az utána következő 1991-1994.
Mindent összevetve bár reméltem, hogy nyár közepére végzek, de ebből bizony augusztus-szeptember lesz.Ez csak azért ciki, mert október elején lesz az IAC, és feltehetően sok mindenről lesz mit írni, plusz előtte szerettem volna egy összefoglalót az elmúlt év eseményeiről (mi lett az SLS / Orion EM-1 tesztrepüléssel, az ISS kereskedelmi üzemeltetésének elképzelései, a Hold-környéki Űrbázis elképzelés, SpaceX fejlemények, Blue Origin fejlemények, stb.).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
lo A Mir-saga kezdete: sorra megdőlő rekordok és nyeregbe kerülő oroszok az amerikaiak ellenében.
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen