Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Vincenzo001

    csendes tag

    Köszi a hozzászólásokat és a tanácsokat. A 14-15 évesen természetesen nem alkohlizáltam rendszeresen csak kb kéthetente amikor péntekenként elmentem bulizni. Eleinte volt a legrosszabb amikor az o.társak hívtak de mindig visszautasítottam pedig a lelkem mélyén szerettem volna menni. Nem az volt, hogy a szüleim nem engedtek hanem egyszerűen visszafolytottam magamat. És ez így ment/megy több éven keresztül. Egyszerűen már nem tudok megváltozni. Úgy volt, hogy a szalagavatóm utáni osztálybulira sem megyek. A vacsora után hazamentem és szégyen nem zégyen, de akkora keserűség vett erőt rajtam, hogy elbőgtem magam. Anyum vigasztalt meg és szó szerint elküldött az osztálybuliba.

    [ Szerkesztve ]

  • Vincenzo001

    csendes tag

    válasz Pukkancs #19 üzenetére

    Azért fordultam be a szgép fel, mert egyrészt szeretek is ezzel foglalkozni másrészt másrészt mivel félek az emberektől illetve a véleményüktől ezért ez kezdte kitölteni az életem a tanulás mellett.

  • Vincenzo001

    csendes tag

    Azért ez a 180 fokos fordulat kicsit radikális változás lenne. Összességében már elfogadtam a jelenlegi helyzetem és belenyugodtam, de néha előjön a gondolat. Egyébként vannak barátaim bár ők inkább online barátok, de sajnos valamivel fiatalabbak tőlem (2-3 évvel). Sajnos a kishitűségem és a személyiségem nagymértékű megváltozásának az oka a hanyag tartásom egyre jobban láthatóvá válásának köszönhető (értsd: egyre jobban hasonlítok egy tevére). Hiába jártam 4 éven keresztül heti 3szor gyógytornára ennek ellenére mindig meglátszott rajtam. Amíg ilyen marad a külsőm addig nem érzem úgy, hogy teljes értékű társasági életet élhetnék és az emberek elfogadnának így (pláne a csajok). Így inkább azt a módszert választom, hogy próbálok az informatikába "temetkezni" és ez tölti ki mindennapjaimat. Amég nem húzom ki a problémám méregfogát addig nem fog változni a helyzetem.

    MÁS: Itt valamelyik hozzászóló írta, hogy mára már nincs olyan, hogy nemzet. Szerintem van és ébred, egyre veszélyesebb lesz megunva a sok elnyomást és szenvedést.

  • Vincenzo001

    csendes tag

    Köszi a hozzászólásokat!

    Anyukám akkori rosszalló véleménye miatt áltam le a bulizással és a társasági élettel. Ha visszagondolok igaza volt, mert egy 15 éves (rosszul irtam mivel inkább 15 voltam már akkor mint 14 de ez mind1) még ne piáljon/cigizzen kéthetente. Az a baj, hogy emiatt lelkiismeret furdalásom lett. Ez is az oka annak, hogy teljesen elszigeteltem magam a társasági élettől. Anyum aztén később bíztatott, hogy menjek, de nem akartam egyszerűen megszoktam ezt az állapotot és féltem, hogy megint szemrehányást tenne, ha megérzi. Azóta teljesen más ember lettem szinte mindenben az ellentéte annak amilyen voltam akkoriban. Félreértés ne essék, elégedett vagyok az életemmel így teljesen gyökeresen megváltoztatni nem akarom csupán változtatni néhány dolgon.

    A probléma az, hogy amikor még jobb formában voltam akkor sem mertem egy lányhoz józanul közeledni. Mindig kellet egy kis "bátorító". Tudom, hogy a gericferdülésem nem olyan súlyos gond és hoyg ettől másnak sokkal nagyobb gondjai vannak. Viszont ez sajnos meghatározza a külsőmet. Nem hinném, hogy a csajok nagy része egy púpos hátú beszari alakra vágyna így inkább nem is próbálkozom náluk mivel úgy is elutasítás lenen a dologból. Ráadásul a mai lányok többségének a külső a lényeg és az értelmi szinttel nem foglalkoznak.

    Gondoltam, hogy másnak is vannak/voltak ilyen problémái, de nem hinném, hogy ilyen sokáig tartana ez mindenkinél.

  • Vincenzo001

    csendes tag

    A kondizás kiesik nálam mivel ha terhelem a gerincem az nem tesz jót neki így több kárt csinál mint hasznot. Az említett hölgyet nem hinném, hogy jó ötlet lenne felkeresni mivel nem valószínű, hogy kíváncsi rám. Anno szerintem valamivel megbánthattam, bár máig nem tudom mivel. Ez a motoros ötlet számomra nem túlzottan szimpatikus mivel bár megvehetném, de ellenkezik az elveimmel az, hogy azért szeressen valaki mert félmillás motor van alattam meg a legdivatosabb ruhákban járok.

    lugosi! Az általad leítakkal teljes mértékben tisztában vagyok és örülök, hogy élhetek+ hogy egézséges vagyok, a szüleim szeretnek, nem szenvedek hiányt semmiben stb... Úgy érzem, hogy van tartás bennem és önkontroll így nem hinném, hogy öngyilokra hajlamos lennék. Sajnáltatni sem akarom magam, csak leírtam a helyzetemet mert kíváncsi voltam, hogy mi erről a véleményetek.

  • Vincenzo001

    csendes tag

    Köszi a tanácsokat!

    Úgy érzem, hogy először a hanyag tartásomat kell orvosolni mivel a belső problémáim egy része abból ered. Már el is határoztam, hogy fel fogok keresni egy természetgyógyászt mivel régebben is jártam egyhez és nagyon jót tett a hátamnak. Néhány alkalom után látható eredménye volt + jól is esett. Csak valahogy leálltam a dologgal és ha nem tartottam szinten a dolgot (nem tornáztam).

  • Vincenzo001

    csendes tag

    válasz villamos #166 üzenetére

    Sajnállak, hogy te is hasonló cipőben jársz mint én. Az érdekelne, hogy véleményed szerint nálad miből eredhet a kisebbségi komplexus/önbizalomhiány.

Új hozzászólás Aktív témák